Az AstraZeneca állásfoglalása nyilván egybecseng a két szervezetével: a sajtóhoz eljuttatott közleményük szerint az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beoltott 17 millió ember adatai azt mutatják, hogy a vakcina alkalmazása nem mutat nagyobb kockázatot tüdőembólia, mélyvénás trombózis vagy trombocitopénia tekintetében bármely életkori, nem szerinti, gyártási tétel szerinti vagy országcsoportban. A céghez és az Európai Gyógyszerügynökséghez eddig egyaránt 15 mélyvénás trombózisos és 22 tüdőembóliás esetet jelentettek, ez a beoltottak számára vetítve 0, 00021 százalékos előfordulást jelent. Bár kevés trombózisos eset előfordult a klinikai vizsgálatok során is, ezek száma a vakcinát kapottak csoportjában kisebb volt, mint a kontrollcsoportban. AstraZeneca oltás után: ezek a vakcina mellékhatásai - EgészségKalauz. Mi az a feltételezett mellékhatás? A vérrög kialakulása az AstraZeneca oltásával kapcsolatban egyelőre csak feltételezett mellékhatás – ez egy olyan szakszó, amit a gyógyszer-engedélyeztetésnél használnak, és olyan figyelmeztető jelekre utal, amelyek nem feltétlenül állnak összefüggésben vagy ok-okozati viszonyban az adott gyógyszerrel vagy hatóanyaggal.
Erről azonban minden esetben érdemes háziorvossal konzultálni, különösen, ha ő adta be az oltást. Jegelés: A jég köztudottan nagyszerű kezelési mód duzzanatokra, ráadásul a fájdalmat is csökkenti, és nem lép kölcsönhatásba egyetlen beszedett gyógyszerrel sem. Ha elfogyott a jég, akkor a hidegvizes borogatás is megteszi. Epsom sós fürdő: Az Epsom só, vagy keserűsó közismert hatóanyag (magnézium-szulfát), amelyet akkor érdemes alkalmazni, ha erős, vagy az egész testre kiterjedő fájdalom jelentkezik. Elég két csésze Epsom sót viszonylag meleg vízben feloldani, és körülbelül 20 percre belemerülni, majd hideg zuhanyt venni és ágyba feküdni - tanácsolja Daignault. Megmozgatni a kart: Az izomfájdalom lokalizált gyulladásból származik. Tehát a kar átmozgatása segíthet, hogy jobban érezzük magunkat. Koronavírus: így kezelhetők az oltás mellékhatásai - HáziPatika. A COVID-19 elleni vakcina általános tüneteinek kezelése Az oltás következtében olyan tünetek is megjelenhetnek, mint a láz, a hidegrázás, a fáradtság és a fejfájás. Ezeket is érdemes kezelni. Pihenés: A felsorolt tünetek mérséklésére a legjobb, ha annyit pihenünk, amennyit csak tudunk.
Az AstraZeneca az Európai Gyógyszerügynökséggel és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézettel egyetértésben tájékoztatót adott ki az orvosoknak szerdán a vérrögképződésről szóló hírekkel összefüggésben, írja a 444. A tájékoztatóban többek közt azt írják, hogy "a vakcina alkalmazásakor várható előnyök meghaladják a kockázatokat, annak ellenére, hogy ritka esetekben kapcsolat lehet az oltás és az alacsony vérlemezke szám mellett kialakuló vérrögképződés között". Egyúttal jelezték: az oltás beadása után nagyon ritkán, de megfigyelték trombosis és trombocytopenia kombinációját, esetenként vérzés kíséretében, ezért az orvosoknak és az egészségügyi szakszemélyzetnek figyelniük kell a tromboembolia és/vagy a thrombocytopenia jeleit és tüneteit. Ennek kapcsán a következő tünetekre hívják fel a figyelmet, melyek esetében orvoshoz kell fordulni: nehézlégzés, mellkasi fájdalom, lábduzzanat, tartós hasi fájdalom, súlyos vagy tartós fejfájás, homályos látás, vagy a néhány nappal az oltás után jelentkező pontszerű vérzés, ha az nem az oltás helyén alakul ki.
Ennek ellenére több ország, köztük Norvégia, Hollandia és Írország is felfüggesztette a vakcina használatát
Feltételezése szerint Courbet eredetileg nemcsak a női altestet festette meg, hanem egy teljes alakot, de a képet később darabokra vágták. A műgyűjtő a Courbet életmű-katalógust összeállító Jean-Jacques Fernier-nek is előadta elméletét, aki azt fenntartásokkal fogadta. Különleges laboratóriumi vizsgálatok azonban meggyőzték arról, hogy Courbet eredetileg egy 120-szor 100 centiméteres vagy még annál is nagyobb képet készített barátja ír szeretőjéről, Jo Hiffermanról, a festményt pedig utóbb szétvágták. A Paris Match becslése szerint az 1400 euróért vásárolt, női fejet ábrázoló festmény 40 millió eurót érhet a felfedezésnek köszönhetően. Fernier azt mondta: az új képet bele fogja venni az életmű-katalógusba. A modern realista festészet megteremtőjének híres alkotása, A világ eredete a párizsi Orsay Múzeumban látható. Az intézmény nem kívánta kommentálni a hírt, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a múzeum kurátorai nem szoktak magánkézben lévő művekről véleményt nyilvánítani. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Emily Greenberg: Facebook, Censorship and Art (angol nyelven). Cornell Daily Sun, 2011. március 8. [2011. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) A híres vaginát is cenzúrázta a Facebook., 2015. március 16. ) További információk [ szerkesztés] A világ eredete Archiválva 2016. március 19-i dátummal a Wayback Machine -ben a Musée d'Orsay oldalán
De az is lehet, hogy Hatvany maga menekítette ki az országból a háború kezdetén vagy a kommunista hatalomátvétel idején. Akárhogy is történt, a képet 1955-ben Hatvany aukcióra bocsátotta Párizsban, ahol hatalmas összegért, másfélmillió frankért kelt el: az új tulajdonos Jacques Lacan lett, a nagy francia pszichoanalitikus, akinek amúgy is minden gondolata – ez ugye afféle foglalkozási ártalom – a női nem szervek körül forgott. A ellentmondásos megítélésű freudista guitrancourt-i otthonában akasztotta ki a festményt, azaz a nagyközönség továbbra sem láthatta. Lacan, illetve a felesége halála után, valamikor a nyolcvanas évek elején ugyan megvásárolta francia állam, de egészen 1995-ig (! ) szemérmesen csak elvétve állították ki nyilvánosan. Azóta viszont a vaginák Mona Lisája végre-valahára igazi közkinccsé vált, és állandó – kiemelt! – helyet kapott a párizsi Musée d'Orsay-ben (mondjuk a Facebookon alighanem még ma sem lehetne kitakarás nélkül megosztani). Joanna Hiffernan Whistler festményén (forrás: Wikipedia) A lelkes művészetbarátokat természetesen mindig foglalkoztatta a nagy kérdés, hogy ki is volt a modell, azaz hogy kinek a széttárt combjait és dús intim szőrzetét látjuk a képen.
Friedrich Engels: A természet dialektikája. A termodinamika első főtétele alapján tudjuk, hogy energia, a fizika eddigi vizsgálatai alapján nem keletkezik, ezért az önmagát teremtő (előállító, létrehozó) Világegyetem feltételezés nem állja meg a helyét. A második lehetőség is 100 százalékos biztonsággal kizárva. Jeszenszky Ferenc, fizikus: "A második főtétel megköveteli, hogy a világegyetemnek kezdetének kellett lennie; az első főtétel pedig kizárja, hogy kezdete önmagában lett volna. Az ellentmondás egyedül lehetséges feloldása az, hogy a világegyetemet rajta kívül eső ok hozta létre. " Jeszenszky: Keresztyénség vagy evolúció? Az ember energiát egyik formából a másikba átalakítani képes, de nem tud energiát teremteni. Energia nem tud energiát teremteni, anyag nem tud energiát teremteni, ennek ellenére energia létezik. Felmerül a jogos kérdés: Honnan van a kezdeti energia? A kérdés megválaszolásához az anyagelvű hozzáállás nem ad magyarázatot, ezért új megközelítésre van szükség. Isten kívülről helyezte be a Világegyetembe az: energiát, anyagot, információt, időt, és az életet.
+1 Mosolyog is, meg nem is Azt a kis halvány mosolyt, amit egyesek titokzatosnak mondanak, mások nem is látják. Most akkor nem is mosolyog? Dehogynem! Egy friss neuropszichológiai vizsgálat szerint néha igen, néha nem. Az, hogy mosolyogni látjuk vagy sem, valójában a hagulatunktól és a személyiségjegyeinktől függ. Kattintson ide és tekintse meg a világ egyik leghíresebb festményét, a Mona Lisát megörökítő, színarannyal (Au 999/1000) bevont gyűjtői rudat! Források: Kép: