Volt egyszer, hogy egy kristálytiszta vizű, hatalmas folyó fenekén különös lények éltek. A folyó csendesen hömpölygött mindannyiuk - fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, jók és gonoszok - fölött, a víz folyt, ahogyan folynia kellett, a víz csupán kristálytiszta önmagát ismerte. A lények mindegyike görcsösen kapaszkodott a folyómeder mélyén heverő ágakba meg kövekbe, mert életük volt a kapaszkodás, az, hogy ellenálljanak a sodró áramlásnak, ezt tanulták születésük pillanatától. Végül azonban az egyik lény így szólt: "Elegem van már ebből a kapaszkodásból. Bár a saját szememmel nem tudok meggyőződni róla, de bízom benne, hogy a folyó tudja, hová folyik. Hagyom hát, hadd sodorjon magával az áramlás, és vigyen, ahová akar. Illúziók · Richard Bach · Könyv · Moly. Ha továbbra is itt kapaszkodom, belehalok az unalomba. " A többi lény kinevette, és azt mondták: "Te bolond! Engedd csak el magad, és az áramlás, amelyet oly nagyra tartasz, majd jól megforgat, odavág és úgy szétmorzsol a köveken, hogy abba hamarabb belehalsz, mint az unalomba! "
De a lény nem hallgatott rájuk, hanem elszántan elengedte, amibe addig kapaszkodott, mire valóban rögtön forogni, bukdácsolni kezdett, és az áramlás a kövekhez vagdalta. Ám a lény ennek ellenére sem kapaszkodott meg újra, az áramlás így egy idő múlva felemelte a folyómeder fenekéről, és többé már nem ütődött, zúzódott. Azok a lények pedig, akik a folyó alján éltek tovább, és nem ismerték a sodródót, így kiáltottak fel: "Lássatok csodát! Ugyanolyan lény, mint mi vagyunk, de ő repül! Íme a Messiás, aki eljött, hogy mindnyájunkat megváltson! " És a sodródó így szólott: "Dehogy vagyok én Messiás, vagy akkor ti is azok vagytok. A folyónak telik kedve benne, hogy felemeljen bennünket, hogy szabaddá tegyen, ha van merszünk hozzá, hogy elengedjük, amibe kapaszkodtunk. Valódi tennivalónk az utazás, a nagy kaland. Richard Bach: Illúziók – Könyvek neked. " De ők csak egyre azt kiáltozták: "Megváltó", és továbbra is görcsösen kapaszkodtak a kövekbe, és a következő pillanatban a sodródó eltűnt a szemük elől, ők pedig ott maradtak, és legendákat találtak ki maguknak holmi Megváltóról. "
ni. hogy elsősorban miért is vagyunk itt, Ex arra:as. Egy. kértél. hogy mnndlak már valamit erről. Akármivel. s hozakodtam elő, a tag felemelt két Ige-L mosr mármembe iuron uila kozul valamelyik vnnatknzott rá; az emberek — Év a válaszod; mmi volt. vagy azért nemek meg filmeket, hogy sóraknzm- * lgen, nak, vagy hugy tanuhanak belőlük, vagy mindkét — Aha, nle. — Nem érted — állapírntla meg, — A film pedig olyan akár egy létidő, igaz, Ri- — Nem. charm — jó volt a film — mondta —, de a Világ legjobb — lgaz. hlmye is csak illú:iú, nem? A képek még csak nem — Akkor ugyan miérr választ valaki magának gu- ns mozognak. csupán úgy tetszik. Egy sötétben kufc— nos: léndó't, hurtorfilmet? szírert sík vásznon játszik a fény, és ettől látstólag — Nem egyszerűen szórakozni mennek a horror- mozognak adolguk rajta. filmekre; már akkor nullák. hugy horror! füg-vik — Hát, igen — kezdtem értem. látni, amiket elindulnak — Az emberek. bárki. A Teremtés Misztikája: Richard Bach:Illúziók. aki bárhol elmegy bármr- — De miért!... lyen filmet megnézni, miért teszi vajon, amikor Te szerete—lalwrrorírlmeket!
Már középiskolás korában részt vett tárlatokon, majd akadémista és fiatal művészként az a megtiszteltetés érte, hogy együtt szerepelhetett tanáraival közös kiállításokon. A tanárai: Krizsánné Csikós Antónia, Veith László, Agricola Lídia festők, (mindhárman Ziffer Sándor tanítványok), Vida Géza szobrász, Kádár Géza, Nagy Oszkár festőművészek. Képei szerepeltek Chivu Vasilile festő és grafikus, Apostol Nicole festő, Erdős I. Pál grafikusművész, Kiss Károly, Thormáné Kiss Margit, nem utolsó sorban Ziffer Sándor a kor neves művészeinek munkájával együtt kiállításokon. Erdélyben az 1960-70-es években virágzott a népművészet, mely hagyományos és modern tárgyak készítésében nyilvánult meg. Számos népi mester dolgozott, mint Stan Patras, Borodi. Közéleti Gazdasági Krónika Videómagazin – Banner Géza. A keramikusok közül érdemes megemlíteni Bagosi Sándort (300 éves dinasztiára néz vissza) és Földesy Viktort. Az Izavölgyi kerámiák, Kocian barna kerámiák, melyek technikai kivitelezése igen sajátságos, hasonló a fekete kerámiához. Kozma nevéhez fűződik a Máramarosi népi szakszövetkezet létrehozása 1968- ban, melybe kb.
Rövidített változatban: magyar, angol, német, francia, szlovák, román és orosz nyelven. Deák Beke Éva. Mozaik Kiadó, Szeged, 2003. Gergely István. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, Műterem sorozat, 2003. Erdős I. Pál. Szatmári Múzeum Kiadó, 2003. Szó, eszme, látvány, (Válogatás erdélyi művészek írásaiból). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002. A művészet törvénye: az újjászületés (Művészettörténeti vázlat Békés megyéről). Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2002. Vincellér-ének (versek). Tevan Kiadó, Békéscsaba, 2002. Haller József. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002. Kristófi János. Dürer Nyomda, Gyula, 2001. (magánkiadás) Antal Imre (A csángó festő). A Károlyi Palota Kulturális Központ kiadása, Budapest, 2001. Edzés az öröklétre (versek). Békés Megyei Könyvtár - Körös Irodalmi Társaság, 2000. A zerindi képtár (Rejtőzködő művészet). Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 2000. Honti Antalról… Kner Nyomda, Gyomaendrőd, 2000. (magánkiadás) Gaál András. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Műterem-sorozat, 2000.