Erdő Péter bíboros - Szentmise - 2021. 09. 11. - NEK2021 - YouTube
Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexei című kiállítás március 31-ig tart nyitva Esztergomban, a Pázmány Péter utca 2. szám alatt. A kiállításról készült beszámoló a Magyar Kurír oldalán olvasható. A címlapkép forrása: Magyar Kurír/Lambert Attila
A bíboros figyelmeztetett arra is: a híveket, plébániai közösségeket is megszólító szinodális folyamat nem a köznapi értelemben vett demokratizálódás jele az egyházban. Ahogy Ferenc pápa szokta mondani, a szinodalitás nem demokrácia, a szinódus nem parlament. A szinódus teológiai alapja, hogy a Szentlélek "nemcsak egyénileg, külön-külön száll le ránk, nemcsak így kapjuk meg a keresztségben, majd a bérmálásban, hanem testületileg is. Tehát az egyház lelke az egész egyházat is kíséri", külön a papságot, az egyházmegyéket és különösen a zsinatra összegyűlő püspököket - magyarázta. Hozzátette: nem demokratikus választás kérdése, hogy milyen egyházat akarunk, hiszen az egyház objektív valóság. Erdő péter bíboros imája. A Jézus Krisztus által alapított közösséget az a feladat tartja össze, hogy tagjai hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek az idők végezetéig. A kérdés az, "hogyan teljesíthetjük jobban a küldetésünket mint közösség a mai körülmények közt, a mai világban".
Varga Mihály a 2, 2 milliárd forint kormányzati támogatásból megépült óbudai szalézi oratórium (közösségi tér) és tartományfőnökség épületének átadási ünnepségén arról beszélt: a rend tagjai és az önkéntes segítők mostantól új épületekben fogadhatják a fiatalokat, gondoskodhatnak oktatásukról és tartalmas időtöltésükről. De az új épületekben is az a közösség várja a fiatalokat, amelynek tagjai "több mint száz éve hittel, megértéssel és szeretettel fordulnak feléjük". A hit, a tenni akarás és a példamutatás vonzza a segítőtársakat. Így építhetett Bosco Szent János az egész világra kiterjedő közösséget – mondta a tárcavezető, megjegyezve, a szalézi rend ma a világon a második legnagyobb férfi szerzetesrend. Tizenötezer tagjuk van, munkájukat világszerte több százezer civil önkéntes segíti, rendházaik mellett ötezer iskolát működtetnek. Erdő Péter bíboros újabb öt évre az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagja lett. A miniszter kitért arra is: az új épületek is azt példázzák, hogy a kormány az elmúlt évek komoly nehézségei ellenére kitartott alapvető céljai mellett, amelyek között fontos helyen szerepel a hitélet támogatása.
A pártelnök szerint nem azért építették a mozgalmukat, hogy bejussanak a parlamentbe, ez szerinte csak a kezdet, nem a végcél. Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk! Nem volt jelen a Mi Hazánk eredményváróján, csupán annak végére érkezett meg beszédet tartani a párt elnöke, Toroczkai László, akit hatalmas taps fogadott a Budapest Kongresszusi Központban. Therese Johaug volt az első, de lehet az utolsó is - Infostart.hu. A színpadon a párt listáján előkelő helyen szereplő politikusok álltak fel, Novák Előd pezsgőt is hozott. Toroczkai azt mondta, megtörtént a csoda, amiben senki nem hitt, csak a Mi Hazánk alapítói. Senki sem hitt benne, sem a hatalmat gyakorlók, sem a közvéleménykutatók, csak a benne dolgozók – mondta a pártelnök, aki szerint a szavazók is hittek bennük.
Azt is elmondta, hogy "van olyan cigány párt, amelyik cigány tartományt akar leválasztani Magyarországról, és olyan település, Törökszentmiklós, ahol cigány klán tartja rettegésben a helybelieket". Már most vizsgálni kellene őket A Nemzeti Légió egyesületi formában alakul meg, ha megkapja a jóváhagyást. Toroczkai a 444-nek azt mondta: van jogi megoldásuk arra, hogy ne tiltsák be őket azonnal, mint a Magyar Gárdát. Azt azonban nem árulta el, hogy mi lenne a megoldás. A Nemzeti Légió zászlóbontása egyébként június 1-jén Szegeden lesz. A Magyar Gárdát 2009-ben oszlatták fel, mert a rendezvényei, a hangulat, az egyenruhák és a parancsszavak félelmet keltettek. A magyar bíróság elsősorban a cigányság megfélemlítésére hivatkozott, amikor feloszlatta a szervezetet. A Magyar Gárda korábbi elnöke, Vona Gábor a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, ám utóbbi ítélete szerint jogszerű volt az alakulat feloszlatása, mert az valóban félelmet keltett a romákban és rendezvényeik túlmentek a demokratikus véleménynyilvánítás szabadságán.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!