Ma ünnepelné 69. születésnapját az énekesnő aki sajnos 2003 óta nem lehet köztünk. Emlékeinkben él Cserháti Zsuzsa a nemzet egyik legkiválóbb énekes- és művésznője ma, 2017. június 22-én töltené be 69. életévét. Ez alkalomból néhány fiatalkori képével szeretnénk feleleveníteni, hogy nem csak nagyszerű énekes, de elbűvölő szépség is volt az egykori magyar popcsillag. Retro Rádió | Ma lenne 73 éves Cserháti Zsuzsa. Az 1942-ben született sztár 10 évig balettozott, akkoriban a táncos karrier foglalkoztatta, és csak 1965-ben fordult az éneklés felé. Fotók: facebook/Cserháti Zsuzsa Emlékoldal Oldalak
"Ő megtehette, hogy éjjel negyed egykor telefonált, hogy bedöglött a videója, és átjönne az enyémért. Odaadtam. Vagy amikor a lemezfelvétel zajlott, éjjel kijöttünk ide, ahol most lakom, ez akkor egy nyaraló volt. Cserháti éjjel kettőkor azt mondta, kínai kajára vágyik, és elkezdett főzni. Fantasztikus spiné volt" – emlékezett barátjára a színész. Ilyen gyönyörű volt Cserháti Zsuzsa fiatalon, most lenne 73 éves. (Ez is érdekelheti: Aggódnak Tóth Andiért a rajongói: Cserháti Zsuzsa sorsától féltik) Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #barátság Melyik évben születtél? A sorsod a születési éved utolsó számjegyétől függ Fogta a szűrőt és azon keresztül szárította meg a haját, ha meglátod a végeredményt, akkor te is ki fogod próbálni Horoszkóp: ez a 3 csillagjegy nagyobb összeghez fog jutni áprilisban. Te köztük vagy? A te combod formája is ilyen? Ilyen vagy az ágyban, és ez még nem minden Időjárás: végre jön az igazi tavasz? Ekkor érkezik a gyors felmelegedés Nagy áprilisi szerelmi horoszkóp: a Kos szépen válik, a Bika életében váratlanul bukkan fel a szerelem, de a Szűz sivárnak érzi a házasságát Churros palacsinta – zseniális ez a recept Sírig tartó szerelem vagy az örök bizonytalanság?
A mai időutazásában egy kivételes hangú énekesnőt mutatunk be, aki már akkor soult énekelt, amikor kis hazánkban a kultúrát irányító elvtársak még azt sem tudták, hogy az mi fán terem. Kivételes hangjára világsztárok figyeltek fel, mégis kettétört karrier az övé. Ma ünnepelné születésnapját Cserháti Zsuzsa, akinek története tanulság arról, hogy bánt a kádári Magyarország a valódi tehetségekkel. Ismerjük meg az istenáldotta tehetség életét! A kezdetek Cserháti Zsuzsa napra pontosan 70 éve, 1948. június 22-én született Budapesten, Kőbányán. Anyai nagyapja a Kőbányai Sörgyár igazgatója volt, édesanyja a X. Legyőzte őket a depresszió - Blikk. kerületi Ingatlankezelő Vállaltnál dolgozott. Gyermekéveit és ifjúkorát Kőbányán, a Harmat utcában élte le, itt járt általános iskolába is. Eredetileg balett-táncos szeretett volna lenni, és tíz éven keresztül tanulta ezt a művészeti ágat, ám nem sikerült a felvételi a Balettintézetbe. Ezután a Divatcsarnokba került, mint tanuló, később eladóként dolgozott itt. Az 1970-es évek végén (forrás:) Énekelni csak ezután, 1965-ben kezdett el.
A Rózsa Records kiadó 1996-ban visszahozta Őt. Újra felfedezte a tehetségét és megjelentette a Hamu és gyémánt című albumát, mely elképesztő sikert hozott. Ezt követte további négy önálló album megjelenése. Ő boldogan vállalt fellépéseket és ezúttal nem szabták meg neki, hogy mit énekeljen. Túlsúlya miatt nem érezte jól magát a bőrében, ezért orvosi segítséggel, 1999-ben leküzdötte a súlyfeleslegét. Az óriási sikerre más lemezkiadók is felfigyeltek, a Rózsa Records után a Sony lemezkiadó, majd a Hungaroton is dolgozott vele. 2002-ben újra Gálvölgyi Jánossal énekelhetett duettet, amely duett, a színész önálló CD-jén jelent meg. A kép forrása: facebook/Falusi Kriszta Nem maradt nyomtalanul a 15 évnyi nélkülözöttség Én magam is nagyon szeretem és tisztelem Cserháti Zsuzsát és a munkásságát. Nekem sajnos nem volt lehetőségem élőben hallani és látni Őt. 2002 októberében, a ferencvárosi Ferenc-napi Búcsúra volt behirdetve, hogy fellép. Ferencvárosi lelkes lakosként, a kis családommal vártuk a koncertet.
Közben meg olvassuk, hogyan halnak meg nyomorban, nélkülözve nagy színészek – a mában. Na, igen, hát persze - a művészsors, a meg nem értett, nélkülöző művész (sokszor hamis) képe jó téma az irodalomnak és a közönségnek – ezt már Mozart óta tudjuk. Kész a siker, csak jól kell hozzányúlni. De a Horányi Juli, Märcz Fruzsina és Ágoston Péter által - Dénes Viktor rendezésében színre vitt Cserháti-darab egy más kategória. Ez nem a könnyes-giccses múltidézés, hanem az illúziókat lehámozó, kőkemény szembenézés másfél órája volt. Szembesültünk a retróban másképp látszó múlttal és közelmúlttal, emlékeket, dallamokat idézhettünk fel - de a rózsaszín szemüveg otthon maradt. Ez most egy másik Boldogság, nem az Eric Assous vígjáték – mert ez a Boldogság sokkal inkább a visszatérő, önégető, önpusztító Boldogtalanságról szól. A játék keretét dokumentumok, a pályatársak visszaemlékezései, és a gyönyörű dalok adják – ebből állt össze, íródott meg egy szuggesztív, végig erős hatású, drámai dokumentumjáték; a zenés kamaradarab.
A hetvenes évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a nyolcvanas években háttérbe került, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után, 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak, mégis gyakran küzdött depresszióval. 2003. július 23-án bekövetkezett váratlan halála mögött is sokan önkezűséget sejtettek, ám az orvosai szerint egy ér megrepedése vetett véget az életének, ami miatt az énekesnő percek alatt elvérzett. Képes összeállításunkkal arra a Cserháti Zsuzsára emlékezünk, aki a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején még sugárzóan boldog volt. Fiatalkori fotókon a 85 éves Psota Irén Psota Irént fiatalon sem sorolták a tipikus szépségek közé, nagy őzikeszemeivel és temperamentumával mégis sok férfit elvarázsolt. Nézd meg a fiatalkori fotóit!
Az első nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években lépett fel a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékhez tartozott Radnóti, Weöres, Vas István. Kritikusok és esszéisták új csoportja is innen indult, Bölöni, Schöpflin, Gyergyai, Szerb Antal, Cs. Szabó László – csak néhány név a legnagyobbak közül. Az első világháború idején a háborúellenes küzdelemben is szerepet vállalt a lap, írásai a humánum védelmében fogantak. A húszas években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek volt mondható, Osvát helyett Babits lett a szerkesztő, az új nemzedék megjelenése is biztosította a lap egyenletesen magas színvonalát. "A Nyugat egy nagy lélekszámú országnak is fontos irodalmi és művészeti megmozdulása volna – olyasféle jelentőségű Európa történetében, ha át lehetne tenni más nyelvterületre, mint mondjuk a francia enciklopédistáké – nekünk magyaroknak pedig a reformkor után a legnagyobb erkölcsi és szellemi megújulásunk.
Halála után adták ki barátai Az elégedetlenség könyvéből című, 90 lapból álló aforizmagyűjteményét, Ignotus előszavával. (Az aforizma rendkívül tömör, csattanós vagy paradx formában megfogalmazott általános érdekű gondolat, erkölcsi igazság, életbölcsesség) A Nyugatot egyedül Osvát Ernő szerkesztette. Elolvasott minden beküldött kéziratot, és kiválasztotta az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte, nem a politikai pártállást. A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelelntett. Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyugati nagy irodalmak színvonalára emelését. A Nyugat ellenzői a Nagyváradon 1908-ban megjelent Holnap című antológiával léptek először. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka János, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka új látásmódot képviseltek, és a Nyugatban valódi nemzeti veszedelmet láttak. Mindezek ellenére a folyóirat tekintélye fokozatosan emelkedett. A Nyugat kritikusai közé tartozott: Ignotus, Hatvany Lajos, Schöpflin Aladár, Lukács György.
Bár a konzervatív politika erősen ellenezte, a Nyugat mégis fennmaradhatott és zavartalanul működhetett. Megalapításának közvetlen előzményeként tartják számon Ady Endre 1906-os Új versek című kötetét, valamint az erdélyi A Holnap című antológiát, mely a kor neves költőinek válogatott verseiből állt össze. Az alapítók Osvát Ernő, Ignotus, Schöpflin Aladár, Fenyő Miksa, Ambrus Zoltán és Hatvany Lajos voltak. Mindegyikük újságíróként, szerkesztőként és kritikusként is dolgozott már, így természetesnek tűnt, hogy összefogjanak és együtt készítsék el ezt a meghatározó lapot. Később jó néhány íróval bővült az alkotó tábor, a Nyugathoz csatlakozott Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Krúdy Gyula és Balázs Béla. Ők voltak az első nemzedék. A Nyugat 33 éve négy korszakra osztható. Az első világháború kezdete, a Tanácsköztársaság bukása, a húszas évek és Babits Mihály főszerkesztői működése alkotják a korszakhatárokat. Igazán koherensé, egységessé az első világháború kezdete után, 1915-ben vált a folyóirat, hiszen a közös ügy és a háború okozta fordulat összefogást sürgetett.