A Szilvásváradon található sebespisztráng-tenyészállomány ugyanaz, mint valaha volt, genetikailag tiszta. A pisztrángtelepekre és a Szalajka-patakba soha semmilyen, a lazacfélék családjához tartozó idegen tenyészetből, vagy vízterületről származó élőhal nem volt telepítve. Szalajka-völgy, Szilvásvárad - Rózsakert Vendégház. A hegyi források vizének kiváló minősége és a helyben rendelkezésre álló szaktudás és tapasztalat együttesen biztosítja, hogy a szilvásváradi pisztráng megőrizze egyedi jellegzetességeit. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) azoknak a termékeknek a nevét védi, amelyek egy konkrét régióból származnak, illetve amelyeket egyedülálló, hagyományos módszerrel állítanak elő. Az OEM-ként bejegyzett nevek a legszorosabban kapcsolódnak a termék előállítási helyéhez. Szarvasgomba Szalajka völgy a föld alatt 2-5 centiméterrel növekvő szarvasgomba értékes lelőhelye. Szabadtéri Erdei Múzeum A szabadtéri bemutató olyan, ma már letűnt mesterségekkel ismerteti meg az érdeklődőket, mint a fafeldolgozás, a mész- és szénégetés, a zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy éppen a hamuzsírfőzés.
Bemutatás A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak és a Fátyol-vízesés. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet.
Utasok az erdei kisvasúton a Szalajka-völgyben, Szilvásvárad közelében 2020. május 15-én. Fotó: MTI/Komka Péter A Szalajka-völgy látnivalói A völgy kialakításáért a Szalajka-patak felel, amely kristálytiszta vizével ideális élőhelyet biztosít többek között az őshonos sebes pisztrángnak és az 1885-ben betelepített szivárványos pisztrángnak is. A patakot a mészkőhegységekre jellemzően karsztforrások táplálják, vízjárása meglehetősen ingadozó. Gyerekek játszanak a Szalajka-völgyben, Szilvásvárad közelében 2020. / Fotó: MTI/Komka Péter A Fátyol-vízesés kihagyhatatlan Praktikus felmenni a völgy tetejébe, és onnan lefelé szemlélődni. A legnépszerűbb útvonal a Fátyol-vízeséstől indul, innen még 50-60 métert kell felfelé menni, és megpillantjuk a Felső-tó vizét. Szalajka-völgy - Wikiwand. A tó bal partján egy meredek, esős időben nehezen járható út vezet még feljebb, az Istállós-kői ősemberbarlangig. Család közösen készít fotót a Fátyol-vízesésnél a Szalajka-völgyben, Szilvásvárad közelében 2020. / Fotó: MTI/Komka Péter A Fátyol-vízeséstől lefelé haladva hangulatos sétát tehetünk a kanyargó patak mentén, ha szerencsénk van, apró pisztrángokat és vadkacsákat is láthatunk benne.
Ha víz, akkor a Völgy kapcsán a Fátyol-vízesés is kiemelendő, hiszen Európa egyik legszebb természeti képződménye. Ezeket és az alant felsorolt látnivalókat Magyarország legkedveltebb kisvasútjáról, az 1908 óta zakatoló szilvásváradi erdei vasútról is megtekinthetik a látogatók. Látnivalók Szalajka-forrás, Szikla-forrás, Szalajka-patak, Gloriette-tisztás, Istállós-kői-barlang, Vadbemutatókert, Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, Pisztrángos-tavak, Szabadtéri erdei foglalkoztató, Szabadtéri Erdei Múzeum, Fátyol-vízesés, Tanösvények, Múzeumok. Aktív időtöltés Ha Szilvásvárad és Szalajka-völgy, akkor a túrázás az első dolog, ami az emberek eszébe jut. A Szalajka-völgyet egyedül is élmény bebarangolni, de párban, családdal vagy barátok társaságában, autóval, vagy gyalogosan is felejthetetlen órákat, napokat tölthet el az idelátogató. A Völgy tetemes része kerékpárral is bejárható a mintegy 200 kilométernyi vadregényes kerékpárúton. Szalajka völgy fátyol vízesés. Az Egererdő Zrt. teljes területének közel 80%-án vadgazdálkodási tevékenység folyik.
Továbbra is a vívás áll a sportágak ötkarikás magyar eredményességi listájának élén, utána – az aranyérmek számát tekintve – az úszás és a kajak-kenu követik. A kardvívásban diadalmaskodó Szilágyi Áron, a 200 méteres mellúszást megnyerő Gyurta Dániel és a hosszútávúszásban diadalmaskodó Risztov Éva révén a két legeredményesebb sportág Londonban így gyarapította aranyérmeinek számát. A kajak-kenusok Kozák Danuta, a Dombi Rudolf, Kökény Roland kajak páros és a női kajak négyes jóvoltából felzárkóztak, egyúttal "lerázták magukról" a birkózókat. Berki Krisztián révén a tornászok megerősítették ötödik helyüket, míg Pars Krisztián felhozta az atlétikát az ökölvívás mellé. MAGYAR ÉRMEK ÉS HELYEZÉSEK AZ OLIMPIÁKON SPORTÁG/HELYEZÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Kik csinálják, és miért? Az Egyesült Államokban találták ki a hatvanas években azok a lázadó szellemű, függetlenségre, szabadságra vágyó fiatalok, akik unták a hagyományos sízést. A freestyle nem bonyolult, az a lényeg, hogy a síző trükköket csináljon a levegőben, amit a versenybírók pontoznak. Aki szerintük a legügyesebb, nyer. Mikor lett a hobbiból komoly sport? A nemzetközi szövetség 1979-ben ismerte el hivatalos szakágnak, a következő évben kiírták az első világkupa-sorozatot. Az első vb-t a franciaországi Tignes-ben tartották, 1986-ban. Az 1988-as calgaryi olimpián bemutató sportág volt, 1992, Albertville óta teljes jogú sportág az olimpiákon. Vancouverhez képest annyi változott a programban, hogy a férfiaknál, a nőknél is műsorra került a félcső és a slopestyle is, ami egyfajta trükkös akadályverseny. Hogy néz ez ki? Így. X Games Aspen 2013 Men's Ski Slopestyle Final HD Kik a jók, kik az esélyesek? Amerikaiak találták ki, amerikaiak uralják máig is, Kanada és Ausztrália jön mögöttük az eredményességi örökrangsorban, ez a három nemzet az eddigi összes olimpiai arany felét elvitte.
5 fotó megtekintése Az olimpiákon egykor művészeti versenyek is voltak, melyeken a magyar művészek is jókora sikerrel szerepeltek 1936-ban, Berlinben nem termett számunkra babér, de a sikereket jórészt a náci Németország, Olaszország és Ausztria művészei aratták (32-ből 21 érmet ők húztak be), de 1948-ban, Londonban, végszóként még összejött számunkra egy bronz, mégpedg a neveléstörténészként és sporttörténészként ismert Földes Éva jóvoltából, aki A Fiatalság forrása című epikus alkotásával nyűgözte le a döntéshozókat. Földes Éva A művészeti versenyeket tehát összesen egy bronz- (Földes Éva, 1948), két ezüst- (Manno Miltiades, 1932; Hajós Alfréd – Lauber Dezső, 1924), valamint egy aranyéremmel (Mező Ferenc, 1928) zártuk. Szép teljesítmény!
Ezzel szemben most négy sportágban nyertünk aranyat, és összesen kilencben valamilyen érmet úgy, hogy egyetlen duplázó aranyérmesünk sem volt. Volt viszont öt olyan sportág, amelyben legalább két érmet szereztünk. Ez pedig – főleg ha a pontszerzőket is figyelembe vesszük – tényleg széles bázis, amelyre a következő olimpiákon is lehet építeni. Széles merítés A sok érmet vagy helyezést hozó sportág azért is viszonylag sajátos, mert az olimpiákon jól szereplő kisebb országok jellemzően inkább szűkebb fókuszúak, azaz csak néhány sportban jók, de abban nagyon. Egyébként általános tévhit, hogy Magyarország népességarányosan kiemelkedően sok aranyat, illetve egyéb érmet szerez. Történelmi távlatban persze ez igaz, hiszen egymillió főre vetítve az olimpiai bajnoki címek, és az egyéb dobogós helyezések alapján is az első háromban vagyunk, a legutóbbi olimpiákon azonban már ennél jóval többen voltak előttünk. Ezúttal például népességarányosan a tizenötödik legtöbb aranyat, és a tizedik legtöbb érmet szereztük.
A TF kutató csoportja által összeállított statisztika az elmúlt 7 olimpia, tehát az utóbbi 28 éveredményeit foglalja össze. Az olimpiák helyszínei e 7 olimpián: 1992 Barcelona, 1996 Atlanta, 2000 Sydney, 2004 Athén, 2008 Peking, 2012 London, és 2016 Rio. A sportágak száma a fent felsorolt olimpiákon emelkedő(bár nem túl dinamikus) tendenciát mutat. Barcelonától kezdve 25, majd 26, és 2000 -től már Rióig 28 sportágban versenyezhettek. A magyar olimpiai csapat, az olimpiákon résztvevő sportolóink száma: Barcelonában 217 fő, majd 214, 178 (Sydney messze van nagyon drága az utaztatás), aztán 209, majd megint alacsony létszámú csapat 171 fővel, aztán még kisebb létszámú csapatok: Londonban 152 fős, míg Rióban 157 fős csapattal szerepeltünk. A magyarok ezeken az olimpiákon: 21 sportágban szerepeltek Barcelonában, és innentől számítva 24, 23, 22, 24, újra 24, és legutoljára Rióban 21. Sportágak száma, melyben magyar érem született: Barcelona 8, aztán folytatva 9, 11, 9, 5, 10, és végül Rióban csak 4 sportágban!
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. Az újkori nyári olimpiák történetében mindössze egyszer fordult elő, hogy a mostaninál hátrébb végeztünk az éremtáblázaton, és a hat aranynál is csak egyszer szereztünk kevesebbet az elmúlt negyven évben. Magyar szempontból a tokiói olimpia azonban így is nagyon eredményes volt, talán a legeredményesebb ebben az évezredben, ráadásul a jövőre nézve is bizakodásra adhat okot. Csalóka arany Bár az elmúlt negyed évszázadban már kifejezetten ritkán került be az olimpiai éremtáblázaton az első tízbe Magyarország, a mostani 15. helynél így is csak egyszer, Pekingben végeztünk hátrébb. Akkor 21. lett a magyar küldöttség, azóta Londonban egy kilencedik, Rióban egy tizenkettedik hely jött össze, és ez a 12-13. helyezés volt a jellemző az ezredforduló körüli három olimpián is. A mostani gyengébb eredmény magyarázata a hat arany, ennél ugyanis Pekinget leszámítva mindig többet nyertünk az elmúlt negyven évben.