"Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá. " Janne Teller - Semmi A 14 éves Pierre Anthon ezekkel a szavakkal hagyja ott az iskolát, majd felül egy fára, és minden áldott nap szilvával, vagy hasonló kellemes dolgokkal dobálja meg volt osztálytársait, miközben éppen megfogalmazódó gondolatait zúdítja rájuk, legtöbbször kiabálás formájában. "Miért tesz mindenki úgy, mintha minden, ami nem fontos, nagyon fontos lenne, miközben baromira el vannak foglalva azzal, hogy úgy csináljanak, mintha a valóban fontos dolgok egyáltalán nem lennének fontosak? - Pierre Anthon nevetett, és az egyik kezével letörölte a szilvalevet a gallérjáról. Revizor - a kritikai portál.. - Vajon mi a fenéért olyan fontos megtanulni, hogy mondjuk szépen: köszönöm az ebédet, a meghívást, én-is-és-viszont-és-tessék, na és hogy tetszik lenni? Amikor hamarosan úgyse megy senki sehová, és mindenki tudja, hogy a jövés-menés helyett itt is lehet üldögélni, szilvát enni, figyelni a világ folyását, és gyakorolni, hogyan válhatunk a semmi részévé. "
Nincs burka az agresszív cselekménymagnak, mely pedig széthasogatja héját. Kitűnő fordulat viszont (és a ritkán csillanó humort is térhez engedi), hogy a Fontos Dolgok Halmát egy amerikai modern múzeum mint páratlan műalkotást vásárolja meg, óriási összegért. A gyerekek (a településsel együtt) tetszelegnek is a nagy publicitást kapó milliomosok szerepében. A halom mégsem kerül tengerentúli kiállítóterembe. Teller tartogat megfelelő, noha (bűnügyi értelemben is) konvencionális slusszpoént, mely Pierre Anthon és a többiek a legmagasabb filozófia jegyében megpendített, de a kamasz- és bakfisválasz szintjén megoldani próbált konfliktusát is ad acta teszi, a felnőtté válás – az iskolaváltás, a középiskolai tanulmányok megkezdése, a közösség szétszóródása – küszöbén. A Scolar Kiadó két utószót is íratott a kritikusi és olvasói vélekedéseket világszerte felkorbácsoló, megosztó regényhez (Dánia előbb betiltotta iskoláiban – majd kötelező olvasmánnyá tette a Semmi t). Bárány Tibor kísérő bekezdései jámboran okos gondolatok, Tandori Dezső utószava viszont a maga műfajában remekmű.
Van értelme az életnek? Minek élünk, ha úgyis meghalunk? Minek olvasnánk ezt a blogot, ha nemsokára úgyis elfejeltük? A botránykönyvként indult Semmi ilyen – ha nem is ezekre – a kérdésekre keres válaszokat. A könyvet eleinte betiltották Dániában, ma már kötelező olvasmány, és nem telt el száz év erre a fordulatra. A Semmi 2001-ben jelent meg, és az elmúlt 13 év alatt példátlan sikerre tett szert. Történet röviden, nem az én tollamból: Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá. Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az osztálytermet. Osztálytársai erre elhatározzák, hogy nihilista társuknak bebizonyítják az ellenkezőjét. A terv szerint egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. De először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze. Ezért a diákok azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnek az imaszőnyegét.
Lengyel, magyar – két jó barát! - YouTube
A XVIII. századra a lengyel állam meggyengült, a környező nagyobb birodalmak három lépcsőben felosztották. Hiába bíztak Napóleon támogatásában (nemzeti himnuszuk, a Mazurek Dąbrowskiego is a francia császár mellett harcoló lengyel legionisták lelkesítő dala volt eredetileg), a Szent Szövetség 1815-ben végleg megpecsételte sorsukat. 1830-ban felkelést szerveztek a lengyelek, melyet a magyar vármegyék tevékenyen támogattak anyagilag, míg sokan átszöktek a határon segíteni. Deák, Kossuth, Kölcsey és Vörösmarty is kiállt mellettük. Lengyel, magyar – két jó barát! - YouTube. 1831-ben a felkelők súlyos vereséget szenvedtek az oroszoktól, sokan közülük Magyarországon leltek menedéket. Tizennyolc évvel később hasonló helyzetben a lengyelek támogattak minket. Bem és Dembiński mellett fontos szerepük volt a császári oldalról tömegesen átállóknak is. Érdemes még kiemelni Wysoczki nevét is, az ő vezetésével alakult meg 1849 májusában a lengyel Légió, melynek elsőszámú célja Buda visszafoglalása volt. Bem József (a Döntés) 1863-ban újabb felkelés tört ki a lengyel területeken, ebben többszáz magyar vett részt, sajnos ezt sem koronázta siker.
Az 1330-as évekre Károly inkább arra törekedett, hogy kibékítse a cseheket és a lengyeleket, ez 1335-re sikerült is, de ekkor már III. Nagy Kázmér uralkodott. Négy évvel később Kázmér felesége, Anna váratlanul, fiúutód nélkül elhunyt, ezért Kázmér és Károly abban állapodott meg, hogy ha előbbi örökös nélkül hal meg, a trón Károlyra vagy fiára száll, viszont ezért kötelező visszaszerezni az időközben elveszített lengyel területeket (Balti-tenger partja). Magyar lengyel két jó barát lengyelül. Ebben a korszakban játszódik az egyik legnépszerűbb lengyel történelmi filmsorozat, melynek magyar szinkronizált változata (Koronás sas) itthon az M5 csatornán látható. III. Kázmér 1370-ben bekövetkezett halála a Piast-dinasztia végét is jelentette. A megállapodás értelmében I. Lajosból (Magyar Lajos – Ludwik Węgierski néven) lengyel király lett, de ő inkább anyjára bízta birodalma ezen felét. Erzsébet viszont nem örvendett nagy népszerűségnek, mivel inkább a kislengyel nemzetiségekkel kereste a kapcsolatot, kiváltva ezzel a lengyel nemesség haragját.
A hatvanas években Magyarországon magasabb volt az életszínvonal, a lengyelek ezzel szemben nagyobb szellemi szabadságot élvezhettek. Elterjedt mondás volt, hogy " a lengyelek Magyarországra bevásárolni, a magyarok Lengyelországba pedig nyaralni és moziba járnak. " A nyolcvanas évtizedben jelentek meg nagyvárosainkban a lengyel piacok, ahol szó szerint mindent lehetett kapni. A vevők alkudozhattak, akár a bolti ár harmadáért is hozzáférhettek bizonyos termékekhez, nem is beszélve azokról, melyeket kereskedelmi fogalomban nem is lehetett kapni. A rendszer megdöntésének folyamata Lengyelországban tíz éven keresztül zajlott. A Lech Wałesa vezette Szolidaritás mozgalom jó példával szolgált a kibontakozó magyar politikai ellenzék számára. A köztük lévő együttműködést mutatja be Mitrovics Miklós Tiltott kapcsolatok című könyve. Lengyel, magyar két jó barát… | ELTE Jurátus. 1990– A rendszerváltástól napjainkig Az 1990-es évektől kezdve politikai szinten is közeledett egymáshoz a két állam. Újra életre hívták a visegrádi kapcsolatokat, emlékműveket avattak, újabb egyesületek és kulturális intézmények alakultak.