Hogy az ajánlott konfiguráció elég lesz-e az unalomig ismételt 4k felbontáshoz, azt majd meglátjuk. A PC-s előadáson azt is elárulták, hogy a Forza 7 a létező összes kormányt fel fogja ismerni, még azt is, amely 10 éve porosodik a szekrény aljában. A Forza Motorsport 7 október 3-án fog megjelenni Xbox One-ra és PC-re, utóbbin sajnos a Windows 10-es, MS Store-mizériával jár.
Játék 2017. június 17. 21:52, szombat Ötvös Tibor A Microsoft bejelentette a Forza Motorsport hetedik részét, melyhez meg is jelent szinte azonnal a hivatalos PC-s gépigény. Október 3-án jelenik meg a Forza Motorsport 7, melyhez a Microsoft viszonylag hamar ki is adta a hivatalos PC-s gépigényt. A leírás alapján szerencsére nem kell komoly összeget költeni a konfigurációnk fejlesztésére. A megszokott típusok (verseny-, monster-, klasszikus autók) mellett a kamionok is megjelennek, ami nagy újdonság, hiszen viszonylag régen ugorhattunk be bármely versenyben egy kamion volánja mögé. Minimum: Windows 10 RAM 8GB Processzor: Intel i5-750 2. 67 GHz Grafikus kártya: NVIDIA GT 740 vagy NVIDIA GTX 650 vagy AMD R7 250X Ajánlott: Windows 10 x64 Processzor: Intel i5 4460 3. 2GHz Grafikus kártya: NVIDIA GTX 670 vagy NVIDIA 1050 Ti Ez most mi? Az msnel arra hajtanak, hogy ki tudja tobbszor egyel nagyobb szammal kihozni ugyanazt. Le akarjak gyalazni az ea-t (bf), a ubisof-t (ac) es az activison-t (cod)?
Framerate: Solid 30 FPS Intel CPU: Core i5-6200 U GPU: Intel HD 520 vagy gyorsabb A PC verzió természetesen támogatja majd a 21:9-es képarányt, és nem lesz lockolva a sebesség (ha bírja a gépünk, határ a csillagos ég, nem 60 FPS lesz a maximum). A Microsoft frissített konzolján, az Xbox One X-en természetesen 4K felbontást és 60 FPS-t kaphatunk majd, amelyekkel a beépített hétszáz autó (köztük Ferrarik, Lamborghinik és Porsche-k) és a dinamikus időjárás is elképesztően fest majd. A Forza Motorsport 7 október 3-án jelenik meg Windows 10-es PC-kre és természetesen Xbox One-ra is. Ha érdekel az idei németországi Gamescom többi híre és érdekessége, javasoljuk látogass el központi oldalunkra!
A Gamekapocs Instagram-oldalát azért indítottuk el, hogy felületet adjunk a magyar játékosok legjobb fotómóddal készített képeinek. Fogd a legjobb alkotásaidat, és csatlakozz hozzánk te is!
A művet sok kép, térkép, ábra, táblázat gazdagítja.
Kétség kívül az egyik legnépszerűbb túrázó és kiránduló hely az országban. Legmagasabb pontja a 757 méteres Pilis-tető. Kapcsolódó cikkek: Pilis látnivalói Visegrádi-hegység A kicsit különc Visegrádi hegység a Dunakanyar felett terül el, és kialakulását tekintve nem ide, hanem az Északi-középhegységhez tartozik. Aliz rosszlányok tolnai dombság térkép. A vulkanius hegység a Pilis legközelebbi szomszédja. Ketten együtt az ország legnépszerűbb kiránduló helye. Kapcsolódó cikkek: Visegrádi hegység Dunántúli középhegység Éghajlat A középhegység éghajlata változó, ám környezetéhez képest hűvösebb, és csapadékosabb (600–800 mm évente). Mivel a nedves és a száraz kontinentális éghajlat találkozásánál helyezkedik el, a déli oldalak naposabbak. Nemzeti Parkok és Tájvédelmi körzetek A középhegység két nemzeti parkba is belelóg. Az egyik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a másik a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
A Dunántúli-domb- és hegyvidék geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai A dombvidék felszíne alatt, a mélyben metamorf kőzetek találhatók, pl. a Keleti-Mecsekben és a Mórágyi-rög alatt óidei gránit. A Mecsekben a felszínre került az ugyancsak óidei vörös homokkő. A kővágószőlősi homokkő uránércet rejt. Ezekre a középidőben, a Tethysből mészkő és dolomit rakódott, amit a Mecsekben és a Villányi-hegységben tanulmányozhatunk. Az újidőben keletkeztek a Pannon-tenger üledékes kőzetei: agyag és homok. Legfelül, a felszínen negyedidőszaki üledékek (lösz, kavics, agyag, homok) vannak. A dombvidékek a Kárpát-medence vidékének kialakulásakor már nem süllyedtek tovább az Alfölddel együtt, hanem emelkedni kezdtek. Eközben főként ÉNy-DK-i irányban érték törések a felszínt – a vetődéssel a táj felszabdalódott, dombhátak emelkedtek ki, árkok süllyedtek be. A felszínen futó vízfolyások elfoglalták az árkokat, és kialakították medrüket a Dráva vagy a Duna felé. A jégkorszaki szél által elhordott porból lösszel takart dombhátak alakultak ki.