A megfelelő biológiai szabályozásnak köszönhetően jelenleg a Phyllonorycter mispilella levélaknázó jelentéktelen kártevőnek számít sok helyen. Ezek a levélaknázók főleg az alma, körte és cseresznyefákat támadják meg. De hogyan védekezhetünk ellenük? Fontos tudnivalók a fákat támadó levélaknázómolyról Levelek: A fiatal lárvák hosszúkás aknaszerű nyomokat hagynak a levélen, ezek a rágásnyomok a levél alsó részén láthatóak. A nagyobb lárvák már a levél felületét is megrágják, apró sátorformájú aknákat vájva. Így védheti meg a zöldségeit vegyszer nélkül | 24.hu. A harmadik generációjú lárvák levélhullást okozhatnak, ez augusztusban következhet be, különösen, ha a fákat más betegségek is sújtják. A korai levélhullás leggyakrabban csemetéknél és fiatal fáknál fordul elő. Gyümölcs: Noha a lárvák nem támadják meg a gyümölcsöket, mégis befolyásolhatják fejlődésüket a leveleken okozott károk miatt, viszont csupán a nagyon-nagy mennyiségű levélaknázó fertőzés befolyásolhatja a gyümölcsök minőségét és méretét. A levélaknázók korai gyümölcshullást okozhatnak, emellett a gyümölcsökön égési sebek jelenhetnek meg, és csökkenhet a hajtások száma is.
Tisztelt Stencinger Pál! A hatékony védekezés alapja a megfelelő időben végzett kezelés. Erre ad lehetőséget a földibolhafajok rajzásmegfigyelésére alkalmas Csalomon KLP+ csapdatípus káposztabolha (Phyllotreta spp. ) fogására. A csapda fogása alapján idejében észlelni tudja, hogy mikor jelennek meg, illetve kezdenek tömegesen megtelepedni az ültetvényben a földibolhák, és így megfelelő időben el tudja végezni a kezelés(eke)t. Fonalfereg elleni vegyszer, Melyik gyógyszert választják a férgek számára. Káposztában több készítmény is engedélyezett, de a kártevő általában korai megjelenése miatt a piretroidok adhatnak jobb eredményt (pl. Sherpa - ha a környezetben valamilyen növényfaj éppen virágzik, akkor nem használható! ). A saláta esetében biztos abban, hogy földibolha károsítja? Ez ugyanis nem valószínű, mi több, egyesek kifejezetten alkalmas növénynek tartják a földibolhák távol tartására. A csapdát - ha igényt tart rá - a Növényvédelmi Kutatóintézettől rendelheti meg az alábbi elérhetőségeken: tel. : 391-86-37 (Tóth Miklós vagy Csonka Éva); e-mail:
Gombás betegségek A retekperonoszpóra kórokozója nemcsak a leveleket, de a gumót is károsítja. A szik- és lomblevél színén sárgászöld foltok, a fonákán fehér penészgyep (sporangiumtartó gyep) látható. A gumón, leggyakrabban a felső harmadán apró, elmosódott szélű, sötétszürke foltok figyelhetők meg, melyek később a gumó nagy részére kiterjednek. Felületükön szintén fehér sporangiumtartó gyep képződik. A gumó belsejében nagy kiterjedésű, szürkésbarna elszíneződés található. A kórokozó a növénymaradványokon telel, ahonnan a sziklevelekre, majd a lomblevelekre kerül, s onnan az öntözővízzel lemosódik a gumókra. Szaporítóképleteik a vízcseppben csíratömlőt fejlesztenek és a levélalap-maradványokon vagy az ép bőrszöveten keresztül a növénybe jutnak. Hogyan védjük meg fáinkat a levélaknázóktól? - Gyümölcsök és Zöldségek - Növénydoktor. A védekezést már szikleveles korban kezdjük meg és a lomblevelek megjelenésétől -- az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával – 7 naponként ismételjük meg. Az albugós betegség is megjelenhet esetenként. A leveleken kezdetben sárgászöld foltok láthatók, melyeken később elszórtan vagy körökbe rendeződve, 1-2 mm átmérőjű fehér telepek (sporangiumtelepek) fejlődnek ki.
Mézontófű, mustár, olajretek és szudánifű zöldtrágyanövények termesztésével tovább tudjuk gyéríteni a fonálférgek számát, valamint különös hangsúlyt kell fektetni az esetlegesen ugaron tartott terület gyommentességére, hiszen a legtöbb kétszikű gyomnövény is megfelelő gazdanövényként szolgál a fonálférgeknek pl. Növényházi körülmények között védekezhetünk a fertőzött talaj cseréjével, valamint a talaj átgőzölésével. Ebben az fonalfereg elleni vegyszer lehetővé kell tenni, hogy a talajfertőtlenítésül szolgáló 98 0C-os gőz hatása legalább 60 cm-es mélységig érvényesüljön. Fotó: Tóth János Amennyiben lehetséges, ellenálló vagy legalábbis toleráns fajtákat célszerű termeszteni. Fonálférgek a növényvédelemben Szabadföldön és hajtatásban egyaránt, a felhasználási előírások szigorú betartásával eredményesen használhatjuk az Arthrobotrys oligospora hiperparazita gombát tartalmazó biológiai készítményt a fonálférgek ellen. Hajtatott zöldségfélék termesztése előtt 3 évente egyszer — zárt termesztő berendezésekben — a metám-nátrium hatóanyagú készítménnyel totális kórokozó, kártevő, gyommagvak talajfertőtlenítést végezhetünk.
A lárvák, szintén a hőmérséklettől függően, 2-14 nap alatt kelnek ki. Behatolnak a gumóba, ahol növekedésükkel arányosan, egyre szélesebb járatot készítenek. A fertőzött retek gusztustalan, étkezésre alkalmatlan. A lárvák (nyűvek) csontszínűek, kifejlődve akár a 8-10 mm-t is elérik. 20-30 nap alatt teljesen kifejlődnek és elhagyva a károsítás helyét, a talajba vonulnak bábozódni. A káposztalegyek a gyökérlégyhez hasonló kártételt okoznak. Ahol lehetséges, tartsuk be a helyes növényi sorrendet (vetésforgó). A tojások lerakásának megakadályozása céljából, s a 6-8 mm nagyságú, szürkésbarna színű legyek rajzásakor permetezzünk rövid hatástartalmú, kontakt rovarölő szerrel. Az elhúzódó rajzás miatt a kezelést meg kell ismételni. A lárvák ellen talajfertőtlenítő granulátumot vagy inszekticides beöntözést alkalmazhatunk. A keresztesvirágúak földibolhái (közönséges földibolha, feketelábú földibolha, fekete-, nagy-, közép- és kis káposztabolha) változatos színűek: fekete, kék, fémeszöld vagy sárgán csíkozottak.
Mivel egyes vegyszerek is ezt a hatást keltik, nem írhatjuk mindig a levélaknázók számlájára az ilyenfajta károsodást. Hogyan ismerhetjük fel a levélaknázókat? Fanedvet kiszívó lárva: Ez a lárva fehér színű, lapos, V alakzatú, láb nélküli rovar, amelynek a mérete 1-2, 25 mm között van. Szövetevő lárva: Fehér vagy sárga, henger alakú, apró lábai vannak és 2, 5-4, 5 mm hosszú. Báb: Színe váltakozó rendszerint sárga vagy sötétbarna, az egyik vége csúcsos. Érett egyed: 3-5 mm hosszú molylepke aranyos-bronz színű szárnyakkal. A levélaknázó molyok életciklusa A bábok a száraz levelek belsejében vagy a gyümölcsös talaján vészelik át a telet. A felnőtt molyok az alma virágzása előtt jelennek meg. A nőstények a levelek alsó felére teszik le a petéiket, amelyek kikelve behatolnak a levelekbe, és bábosodásukig a levélaknákban táplálkoznak. Évente körülbelül 2-3 levélaknázó generáció fejlődik ki. Megfigyelésük és szabályozásuk A megfigyelés által felbecsülhető a levelek felületén látszó aknák száma, illetve a más paraziták által meggyilkolt levélaknázók száma is.
Július 1-jétől az EU valamennyi országában érvényes dokumentumnak számít az európai védettségi igazolás. Íme minden arról, amit "tud". A QR-kódot tartalmazó, magyar és angol nyelvű európai Covid-igazolás (korábbi nevén "digitális zöld tanúsítvány") nyomtatott és elektronikus formában egyaránt elérhető. Magyarországon az előbbit a kormányablakoknál, az utóbbit az állampolgári ügyfélkapunál lehet igényelni, illetve letölteni. Minden, amit az európai Covid-igazolásról tudni kell. Az igazolás elsődlegesen az, amit neve is jelez: egy egészségügyi tanúsítvány, ami hozzájárul ugyan a tagországok közötti mozgás megkönnyítéséhez, de nem előfeltétele – igazolás nélkül is bárki utazhat, csak ez esetben a fogadó ország vonatkozó egészségügyi előírásainak megfelelően bizonyos intézkedéseknek (teszt és/vagy karantén) alá kell vetnie magát –, és nem is lép elő utazási igazolássá. Más szóval nem helyettesítheti az útlevelet, vagy a más EU-országok felkereséséhez szükséges hivatalos dokumentumot (minimálisan a személyi igazolványt). Az igazolás alapvetően a Covid-járvánnyal kapcsolatos, a birtokló személyre vonatkozó egészségügyi információt tartalmaz, rögzítve egyúttal az illető nevét, születési dátumát, az igazolás kibocsátásának időpontját, valamint az azonosítási kódot.
Ezt kell tudni az érkező európai Covid-igazolványról Július 1-jétől az EU valamennyi országában érvényes dokumentumnak számít az európai védettségi igazolás. Eu digitális covid igazolás. Az Infostart összegyűjtötte, hogy mit érdemes tudni róla. Nyomtatott és digitális formában is A QR-kódot tartalmazó, magyar és angol nyelvű európai Covid-igazolás (korábbi nevén "digitális zöld tanúsítvány")… Ezekkel az oltásokkal fölösleges jelentkezni az európai igazolványért Július 1-től minden európai országban, így az azt az utolsók között bevezető Magyarországon is elérhetővé válik az európai védettségi igazolvány (még részletesebben), az ún. zöld útlevél, amivel a birtokosa igazolhatja, hogy beoltották, negatív a covid-tesztje, vagy már átesett a betegségen. Ez az a dokumentum, ami elméletileg biztosítja a szabad m
Emellett a tagállamok önállóan dönthetnek arról, hogy olyan oltóanyaggal elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogadnak-e, amelyet egy másik tagállam saját eljárásban engedélyezett, vagy amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján szerepel veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagként. További szabályok Az igazolványokban szereplő személyes adatokat egyébként az utazás során a célország nem őrizheti meg, és uniós szinten sem jön létre központi adatbázis a koronavírussal szemben védettekről. Az uniós igazolványra vonatkozó rendelet 12 hónapig lesz érvényben. Jelezték továbbá, hogy az igazolvány birtoklása nem lesz feltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának, és az igazolvány nem tekinthető úti okmánynak. Jön a digitális Covid-igazolás az Unióban - Blikk. A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy legalább 100 millió eurót költ majd olyan koronavírustesztek megvásárlására, amelyeket csak a koronavírus-igazolvány kiállításához lehet majd felhasználni. Szükség esetén viszont az EP és a tagállamok jóváhagyásával a 100 millió eurón túlmenően további forrásokat is biztosít ehhez az unió.