Dante Isteni színjáték - a Pokol felépítése by Inez Wolf
A csalásnak összesen 14 fokozata van. Kétféle csalót különböztet meg Dante: azt, akiben eleve nem lehet megbízni, és azt, akiben bíztak, de visszaélt a bizalommal és elárulta azt, aki megbízott benne. VIII. kör: Rondabugyrok – itt bűnhődnek azok a csalók, akikben nem bíznak.
Fordítása megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz: attól, hogy nem archaizálva, irodalmiasan, hanem mai, élő nyelven és – nem mellesleg – érthetően szólal meg, közel került a mához Dante világa, a dantei utazás pedig egyszerre lett megrendítő és szórakoztató. Az előadás a budapesti Olasz Kultúrintézet támogatásával jött létre. Dante: Pokol honlapja
Akkord Kiadó, 2009. ISBN 9789632520247
Hanem elsősorban életével és korával való kapcsolatai: az a líraiság, melyből az egész mű fakad, s mely nem az elvont lélek líraisága, hanem a cselekvő emberé, ki két lábbal s ezer idegszállal áll a körülötte zajló világ közepén. Ez a költő életéből szövi költeményét: kora, környezete, apró tények, emberek, életek, szokások, amik sorsát alakították, mind téglái lesznek a nagy épületnek: s ki értene ma már minden célzást, ami ezekre vonatkozik? Lapjain sűrűen akadunk talányokra, amiket tudósaink sem tudnak megoldani. Hogyne lenne fáradság hatszáz év mulva olvasni azt az írót, akit már életében kommentálni kellett. És mégsem sajnálta senki még a fáradságát, aki Dantét igazán olvasta. A fordító e fáradságot mindenmód könnyíteni iparkodott. És itt figyelmezteti a közönséget, hogy Dante művét csak akkor élvezheti, ha előzőleg elolvassa életrajzát, s a lap-alji kommentár utalásainál nem restelli az életrajz illetékes fejezeteit újra és újra emlékezetébe idézni. Dante: Pokol | Jegymester. Az egész költemény áttekintésében a kötet végéhez csatolt ábrák és táblázatok segítenek.
A Pokol beosztása A Pokol előcsarnoka: közönyösök (még a Pokol is szégyelli őket: se az égnek, se a pokolnak nem kellenek) Acheron folyó – alvilági folyó, melyen Charón révész szállítja át a lelkeket I. kör: a Pokol tornáca – azok vannak itt, akik semmi bűnt nem követtek el, de a kereszténység előtt születtek, ezért nem lettek megkeresztelve (csak keresztények juthatnak a Paradicsomba), ők kín nélküli fájdalomban lebegnek. Itt vannak az ókor nagy költői, pl. Vergilius, Homérosz, Horatius, Ovidius. A bűnösök első nagy csoportja, a mértéktelenek a II-V. körben találhatók (négy kört töltenek meg): II. kör: a szerelem bűnösei – szélvihar tépázza őket (pl. Trisztán és Izolda, Paolo és Francesca) III. kör: torkosok, falánkok – nyakig piszkos vízben állnak IV. kör: őre Plutusz (a gazdagság istene a görögöknél), itt szenvednek a fösvények, uzsorások, tékozlók – egymáshoz verődnek és szidják egymást (pl. itt található sok pápa és kardinális) V. Dante isteni színjáték pokol tartalma. kör: haragosok – a Styx folyó sáros vizében állva ütik-verik egymást Styx folyó túloldalán Dis (Lucifer) városának falai – Flégiász révész szállítja át Vergiliust és a főhőst (Disz az alvilág antik istene, Dante Lucifert, a bukott angyalt azonosítja vele) A város falain belül vezekelnek azok, akik súlyosabb bűnöket követtek el.
2010. május 26. 08. 27 Kovács Gyula régi magyar gyümölcsfajtákkal foglalkozik. Ebben a riportfilmben az 5. perctől látható: 1. rész 2. rész Van 500 különféle magyar gyümölcsfajtája (batul, ropogós cseresznye, páris, véralma stb stb stb), amit vadalanyon szaporítva könnyen szállíthatólehet őket ültetni. Sajnos ezen gyümölcsfajtákat nem lehet faiskolában megvásárolni, nem tudni miért, de ezen fajták évszázadok (ezredek? ) során hozzászoktak a Kárpát-medence klímájához így nagyon ellenállóak, szívósak, műtrágyát, permetszert nem igényelnek, könnyen tárolhatóak. Ősi magyar gyümölcsfajták | MagyarokVilaga.hu. Aki szeretné biztosítani családja és saját maga jó minőségű gyümölcsellátását vagy csak dacból a TILTÁS ellenére "csak azért is" magyar virtusból akar ilyen fákat beszerezni az vegye fel a kapcsolatot Kovács Úrral. Elmondása szerint nehéz időkben, a török és habsburg korban a göcseji embert ezen gyümölcsfák mentették meg, még a múlt század elején is rengetegen voltak akik egész évben csak gyümölccsel táplálkoztak. Az elérhetősége: Kovács Gyula Pórszombat Petőfi u 1/a.
Az akciót Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcstermesztő kezdeményezte. Felhívásában azt kéri, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján mindenki oltson, ültessen egy fát nagyszülei hagyatékából, ezzel őrizze meg a jövőjét. Munkáját Magyar Örökség díjjal jutalmazták. Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem. A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatja, hiszen, mint ahogy közleményében fogalmaz, valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak. Az Európai Unió jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez. A minisztérium feladata, hogy a "száműzetésben tartott", elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot. Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok.
A Kárpát-medence tájainak éghajlati és talajviszonyaihoz edződött őshonos és tájfajták kiszorultak, sok esetben eltűntek. Ez az igen kedvezőtlen folyamat nem kizárólag a gyümölcsfajtákat érinti. B ecslések szerint a huszadik században a termesztett növényfajták (ún. agrobiodiverzitás) 75 százaléka eltűnt a palettáról. Ez a szám a hazai tájegységek hagyományos gyümölcsfajtáinál, még óvatos becslések szerint is, elérheti a 90 százalékot. Ebből a szempontból még inkább ritkaságnak számít Kovács Gyula pórszombati gyümölcsöskertje, amelyben a 2015-ös összeírás szerint közel 3500 régi magyar gyümölcsfafajtát és változatot nevel. Az alma-, körte-, kajszi-, cseresznye-, birs-, őszibarack-, szilva-, naspolya- és meggyfák között százra tehető azoknak a fajtáknak a száma, amelyek már csak ebben a kertben lelhetők fel. Kovács úgy gondolja, hogy régen a gyümölcsösöket nagyon tudatosan alakították ki, gondosan válogatták ki azt a sok fát, amit a kertbe ültettek. Fotnos szempont volt, hogy mindig legyen érésben lévő fajta, például almát június közepétől decemberig lehetett szedni, és azt is tudták, melyik fajtát lehet jól eltárolni télen és melyikből lesz a legjobb aszalvány.