A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára a Magyar Nemzeti Levéltár megyei hatáskörű tagintézménye. Az intézmény története a 17. század végéig vezethető vissza. A vármegye középkori iratai a török hódoltság (1543–1688) első éveiben megsemmisültek. Székesfehérvár 1688-ban történt visszafoglalását követően 1692-től újjászerveződő közigazgatás iratanyaga képezte a vármegyei levéltár törzsanyagát. A közgyűlési jegyzőkönyveken, iratokon túl a törvényszék iratai, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc dokumentumai is megtalálhatóak levéltárunkban Az abszolutizmus 1850 és 1860 közötti irataiból csupán töredékek maradtak fent, ezen időszakból, a legteljesebb iratanyag az úrbéri törvényszék anyaga. Művelődéstörténeti értéket képviselnek az alsó- és középfokú oktatási intézmények, egyesületek, testületek iratai. Családtörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos a felekezeti anyakönyvi másodpéldányok, valamint az állami anyakönyvi másodpéldányok sorozata. A családok fondfőcsoportjában leginkább a megye területén birtokkal rendelkező 19–20.
Székesfehérvári Fejér Megyei Levéltár szolgáltatásai A székesfehérvári Fejér Megyei Levéltár előadótermé nek festett, címeres ólomüveg ablak ai nemcsak figyelmet érdemlő iparművészeti alkotások, hanem a hely szellemét idéző, történelmi hangulatot árasztó heraldikai ábrázolások is. A különböző korok magyar állami címerei és Fejér vármegye címerpecsétjének ábrázolásai mellett az ország és a vármegye történetében kiemelkedő szerepet betöltött Fejér vármegyei nemes családok heraldikai jelképeinek ilyen módon történő elkészítését Jenei Károly Fejér vármegyei főlevéltárnok szorgalmazta. Az 1930-as esztendők végétől Kopp Ferenc üvegfestészeti és iparművészeti műterme teljesítette a megrendeléseket. 2006 októberében megkezdődött a Fejér Megyei Levéltár Székesfehérvár, Szent István tér 2-3. szám alatti műemlék épület einek felújítása, s ugyanott a 18 ezer iratfolyóméter befogadására alkalmas raktár építése. Várhatóan 2010-ben veheti birtokba az intézmény a megújult központját. A Fejér Megyei Levéltár Szent István téri épületének felújítása és bővítése miatt az intézmény ideiglenes székhelye a Székesfehérvár, Kikindai utca 3.
Kiemelte, hogy "a közösségek memóriája" a nemzeti könyvtárakban és levéltárakban van, mert "a nemzedéki emlékezet 80 évet képes befogni, onnantól az intézményesített emlékezet veszi át a helyet". A levéltárakban őrzik az egyéni és közösségi kordokumentumokat, így nincs társadalmi emlékezetvesztés és erősödik az identitás is – vélekedett. Az államtitkár köszönetet mondott L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnökének, aki még kulturális államtitkárként kezdeményezője volt a jogszabályváltozásnak, amely lehetővé tette a forrás-átcsoportosítást és a beruházás befejezését. Az elmúlt évek legnagyobb kulturális eredménye L. Simon László közölte, hogy a 2006 és 2010 közötti időszakban a Fejér Megyei Közgyűlés "erős kormányzati ellenszélben" is támogatta a levéltár felújítását és ahhoz 1, 9 milliárd forintot biztosított. Ehhez társult a minisztérium 500 millió forintos támogatása – mondta. Reményét fejezte ki, hogy a felújítás után az épület hosszú évszázadokig levéltárként funkcionál majd, "annak ellenére, hogy a szkeptikusok már lemondtak róla, a haszonlesők pedig mást álmodtak meg ide".
Köszönet illeti a helyieket, a székesfehérváriakat, hiszen az ő eltökéltségük nagyon fontos volt ahhoz, hogy ez a fejlesztés befejeződjön. Külön köszönet L. Simon Lászlónak, akinek az elkötelezettsége nélkül nem lett volna ennyire gördülékeny ez a program. Ő, amikor a közgyűlésben az illetékes bizottság elnöke volt, megismerte ezt a programot nagyon közelről és államtitkárként mind a jogszabályváltozás, mind pedig a forrás biztosítása az ő munkájának volt köszönhető. " - mondta. L. Simon László kormánybiztos Gimesi Endrének, Cser-Palkovics Andrásnak, Erdős Ferencnek és Poszner Ferencnek mondott köszönetet a felújításért, kiemelve, hogy korábbi szándékokat legyőzve az épület most már levéltár marad és hosszú ideig szolgálja majd a magyar kultúra ügyét. A felújított épület átadásán dr. Cser-Palkovics András polgármester arról beszélt, hogy a műemlék-felújítás a nagyvárosok és kisebb települések életében nagy lehetőség, de az egyik legnehezebb feladat is, hiszen ezeknek az épületeknek a felújítása gyönyörű kihívás, műszaki építészeti, de finanszírozási szempontból is.
amúgy ebben az a durva 5-10 éve, mióta munkaerő-hiány van, hogy jobb ha nem rúgják ki a dolgozókat egy hibáért, mert nem találnak a helyére mást. Akkor jöttem erre rá, amikor BKV buszvezetőre tettünk panaszt, és kb. ezt válaszolta a vállalat. Ha most kirúgják azt a 2-3 óvodai dolgozót, akkor holnap ki lesz azzal a 25-30 gyerekkel? Tuti, hogy nem találnak a helyükre mást. Ez értelemszerűen nem menti fel őket az alól, amit tettek. Ui. : elsősként belém is tömték a tökfőzeléket az iskolában, de csak amíg ki nem hánytam.
SZOMBATHELY MJV POLGÁRMESTERI HIVATALA – Nyilatkozat hagyatéki eljárás lefolytatásához Az örökhagyó halálát követően a hagyatéki vagyon leltározása, örökösök megállapítása, közjegyzői hagyatékátadó eljárás előkészítése. Kulcsszavak: NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ A hagyatékban érdekelt személyek. A hagyatéki eljárás során az Általános Hatósági Iroda - amennyiben a halottvizsgálati bizonyítvány, vagy egyéb bejelentés alapján értesül az örökhagyó haláláról - az öröklésben érdekelt felet értesíti a hagyatéki eljárás megindításáról, és intézkedik a hagyatéki leltár összeállítása iránt (nyilatkozattétel, meghallgatás, adatok beszerzése). Letölthető nyomtatványok. Ügyintézési határidő: 30 nap, e határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. Belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a leltárt legkésőbb a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésének napjától számított 35. napig kell elkészíteni.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. Letölthető nyomtatványok – Jászladány Nagyközség Polgármesteri Hivatala. törvény az illetékekről 6/1958. VII. 04. ) IM rendelet A hagyaték bejelentésére nyitva álló határidő: A hagyatéki eljárás hivatalból indul a halottvizsgálati bizonyítvány megérkezésével, de indulhat annak az ügyfélnek a kérelmére is, akinek az eljáráshoz jogi érdeke fűződik. A hagyatéki eljárás megindítására attól a naptól számított 30 napon belül kerül sor, amelyről a jegyző tudomást szerzett.
71. §-ban foglalt esetekben folytatandó le. A szakmai konzultáció iránti kérelemhez két példányban legalább vázlattervi szintű tervdokumentáció csatolandó, melynek részei: a) helyszínrajz parkolómérleg-számítással, b) utcakép ábrázolása, c) tömegvázlat, d) alaprajz, e) metszetek, valamint f) homlokzati rajz. A szakmai konzultációról készült emlékeztetőbe foglalt nyilatkozat az adott ingatlanra vonatkozik, annak betartásával az emlékeztető hatálya alatt bárki megvalósíthatja a tervezett építési tevékenységet. A szakmai konzultációról készült emlékeztető alapján annak elkészültétől számított 10 évig valósítható meg a tervezett építési tevékenység, kivéve ha jogszabály alapján más eljárás is lefolytatandó, mivel ez esetben a szakmai konzultáció alapján készült emlékeztetőben foglaltak ezen eljárásban hozott végleges vagy jogerős döntésig bírnak kötőerővel. Az önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számít fel. Településképi véleményezési eljárás A településképi véleményezési eljárás lefolytatása a Tkr.