A friss statisztika alapján a havi 50 ezer forintnál kisebb állami nyugdíjat kapók körében még mindig évi ezer fölötti a halálozási szám, még ha csökkenő tendenciát mutat is. A havi félmillió feletti nyugdíjúaknál viszont – bár évről évre nőtt – így is csak a töredéke, mint a legkisebb nyugdíjban részesülők körében. A kapott számok alátámasztják Farkas András korábbi nyilatkozatát, amelyben a nyugdíjszakértő arról beszélt, hogy lassú generációváltás zajlik a nyugdíjasok táborában. Az utóbbi években tapasztalt kétszámjegyű bérnövekedés és a valorizáció magyar módszere (a korábbi nettósított átlagkeresetek felzárkóztatása) felfelé húzza az új nyugdíjak átlagát. A kisnyugdíjasok száma pedig azért csökken, mert az idős nyugdíjasok – akiknek a régi megállapítási szabályok miatt jellemzően kevés a nyugdíjuk – meghalnak.
Az utóbbi években összességében mintegy 305 ezren haltak meg azok közül, akiknek kevesebb mint 150 ezer forint volt a havi nyugdíjuk, míg 59 ezren azok közül, akik 150 ezer forint feletti juttatást kaptak. Évekre lebontva ezeket az adatokat azonban ennél árnyaltabb a kép. Évről évre csökkent ugyanis a 150 ezer forint alatti ellátás mellett elhunyt nyugdíjasok száma, 2017 és 2020 között több mint 83 ezer főről bő 62 ezerre. És közben emelkedett az elhunyt, 150 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, kicsivel több mint 12 ezerről több mint 15, 5 ezer főre. A két végpontnál ismét markánsabb a különbség, a kisnyugdíjasok közül sokkal többen haltak meg, mint a kiemelkedő nyugdíjúak közül. Persze az 500 ezer forint feletti nyugdíjasok eleve kevesebben voltak. 2019-es adatok szerint csaknem 47 ezren kaptak 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, és mindössze 1405-en 500 ezer forint felettit. Azóta nőtt a kiemelkedő nyugdíjat kapók száma, és csökkent a kisnyugdíjasoké, a létszámkülönbség azonban még ma is jelentős lehet.
A Magyarország 2020 című kötet adatai szerint a legtöbben öregségi nyugdíjat (80 százalék) vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást (11 százalék) kaptak, melyek száma ellentétesen változik, előbbieké emelkedik, utóbbiaké csökken. Az ellátottak közül az öregségi nyugdíjasok aránya Budapesten a legnagyobb (88 százalék), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb (71 százalék) - az utóbbi megyében a megváltozott munkaképességűek aránya (17 százalék) – Tolna és Békés megye (18 százalék) mellett – a legmagasabbak között van, Budapesten azonban csak 6, 6 százalék. Az öregségi nyugdíjasok 7, 2 százaléka a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjat kap a KSH adatai szerint. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban 2020-ban 294 ezren részesültek, ez 180 ezer fővel kevesebb, mint a nyugdíjrendszer 2012-as átalakítása idején. (A 2021 eleji adatok szerint az öregségi nyugdíjasok száma kissé csökkent, 2 millió 29 ezer főre, tovább a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást is már csupán 282 ezren kapták. )
2019 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat vagy valamilyen egyéb ellátást, 1 százalékkal kevesebbnek, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH Nyugdíjak és egyéb ellátások című kiadványából, amelyet a Profitline szemlézett. Tavaly összesen mintegy 2, 6 millióan kaptak nyugdíjat vagy egyéb ellátást. 2 millió 32 ezren öregségi nyugdíjban részesültek. 42 ezren életkoron alapuló ellátásban részesültek, 125 ezren hozzátartozói nyugellátást kaptak, 315 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást kaptak és 58 ezren egyéb ellátásban, járandóságban részesültek főellátásként. Az öregségi nyugdíjasok száma nem változott jelentősen az előző évhez képest, a népességen belüli arányuk 21 százalék körül maradt. Már 159 ezer nő kapta meg az öregségi nyugdíjat a 40 éves jogosultsági idő alapján, számuk egy év alatt 6 százalékkal nőtt. A hozzátartozói nyugellátásban részesülők közül az özvegyi nyugdíjasok 9, az árvaellátásban részesülők 7 százalékkal lettek kevesebben az előző évhez képest.
A mellétette a kincstár adatait, amely szerint 9368-cal több nyugdíjashalál volt 2020-ban, mint 2019-ben, így az látszik, hogy a többlet 94 százalékban nyugdíjasok elhalálozásából adódott. A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk F acebook-csoportunkban és a Twitteren is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az címen. Bejegyzés navigáció Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.
A kisnyugdíjasok körében nagyobb volt a halálozás Februári adat, hogy a kicsivel több mint kétmillió öregségi nyugdíjas 60 százaléka, mintegy 1, 2 millió idős kap 150 ezer forintnál kisebb ellátást. A kincstári adatok alapján a tavalyi nyugdíjashalálozás ennél jóval nagyobb arányban, csaknem 80 százalékban érintette őket. 2020-ban a legtöbben az 50 és 100 ezer forint közötti havi ellátásban részerülők közül haltak meg, több mint 44 ezren, míg a 100 és 150 ezer forint közötti nyugdíjat kapók közül több mint 37 ezren. Csak november-decembert nézve több mint 20 ezren haltak meg a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjkategóriákban, azaz a halálozások csaknem negyede az év utolsó két hónapjában történt.. Négyéves szinten nézve a változásokat viszont már az látszik, hogy a két legkisebb nyugdíjsávban (100 ezer forint alatt) mérséklődött a halálozás, az összes többiben viszont emelkedett. 2017-ben és 2020-ban is valamivel több mint 83 ezer olyan nyugdíjas halt meg, akinek kevesebb volt az ellátása 150 ezer forintnál.
23. adatott elő Kolozsvárt; Az ördög bibliája, népdráma (először adatott a budapesti népszinházban 1879. ). Szerkesztette a Magyar Polgáron kívül a Jónás Lapja cz. baloldali politikai hetilapot 1873. 5-től decz. 28-ig; a Történeti Lapokat, mely 1874. ápr. 2-tól 1876. 31-ig hetenként jelent meg és nagy részét maga írta; a Hölgyfutár cz. szépirodalmi hetilapot 1876. szept. 28-tól 1878. 26-ig; a Kolozsvári Nagy Naptárt (1865–67. ); a Magyar Polgár Nagy és Kis Naptárát 1869-től, mely utóbbi vállalatok halála után is fennállottak. Álnevei: Jónás; Nagy harang sat. ; nevét K. Papp Miklósnak írta. Szinnyei Repertóriuma. Történelem. I., II. kötet. Figyelő I., II., IV–VI., IX., X. Kelet 1878. 44., 146. sz. M. Polgár 1880. 253., 1881. 35., 38., 1886. 294. sz. 1880. : P. Hirlap 43., 45. sz., Hon 38. sz., Magyarország és a Nagyvilág 8. Hajdúdorogi Főegyházmegye. arczk., Fővárosi Lapok 35., 36., M. Föld 36., Közvélemény 43., Magyarország 43., P. Napló 38., 39. Egyetértés 43., 45., Ellenőr 72., 75., P. Hirlap 43., 45., Független Hirlap 43., Vasárnapi Ujság 8.
). Szerkesztette a Magyar Polgáron kívül a Jónás Lapja c. baloldali politikai hetilapot 1873. január 5-től december 28-ig; a Történeti Lapokat, mely 1874. április 2-tól 1876. december 31-ig hetenként jelent meg és nagy részét maga írta; a Hölgyfutár c. szépirodalmi hetilapot 1876. szeptember 28-tól 1878. december 26-ig; a Kolozsvári Nagy Naptárt (1865-67. ); a Magyar Polgár Nagy és Kis Naptárát 1869-től, mely utóbbi vállalatok halála után is fennállottak. Álnevei [ szerkesztés] Jónás; Nagy harang sat. Papp miklós felesége elköltözött. ; nevét K. Papp Miklósnak írta. Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905. Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Másnap összeköltöztünk. Nem jártunk. Magyar kormányfők házastársainak listája – Wikipédia. Azóta együtt vagyunk, 16 éve, és két csodálatos gyermekünk van. (... ) A feleségem élvezi, ahogy élem az életem és járom a világot, ő sokkal jobban tudja, hogy ki vagyok, mint én vagyok és ez csodálatos – mesélte a műsorban Papp Szabolcs. A zenész azt is elárulta, hogy már sokkal nehezebben viseli a pörgést és számos olyan dolgot is a magáévá kellett tennie, amit korábban nem is gondolt volna. A teljes adást szerda este tudják megnézni a Sony Max csatornán.
…vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak…? …vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé…? Papp miklós felesége zsuzsa. Elindul egy nyomázás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm gróf megpróbálja kideríteni, Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója? Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi?
Születés helye, ideje: Nyíregyháza, 1972. március 19.
17. jelent meg, és szerkesztette halála napjáig; lapját saját nyomdájában állította ki, melyet mint vállalkozó 1871. jan. 1-től a lyceumtól bírt és gőzerőre is berendezett. A 60-as években ismételve nagyobb utat tett Német- és Francziaországban, 1869-ben pedig Keleten; megjárta ekkor Olasz-, Görög- és Törökországot, Sziriát és Palestinát. Keleti útjáról két ízben közölt terjedelmes leirásokat a Magyar Polgárban. Tagja volt a Petőfi- és Kemény Zsigmond-társaságnak és bizottsági tagja a Kolozsvári városi választmánynak. Udvarias, finom műveltségű férfiú volt; házában, az ő és neje Szabó Józefa (egykori szinésznő) társaságában, igen sok erdélyi főúr, a környék értelmisége s az Erdélybe utazó idegenek fordultak meg. Papp Miklós atya a párkapcsolatokról – Vigyázat! Fergeteges! – "Isten a fazekak és serpenyők között jár-kel.". Meghalt 1880. febr. Kolozsvárt. Nagyértékű okmány-, hirlap- és könyvgyűjteményt hagyott hátra; különösen gazdag 1848–49 hirlapgyűjteménye. Beszélyei a Vasárnapi Ujságban (1858., 1860), a Hölgyfutárban (1858–1861)., a Két Garasos Ujságban (1859), a Kolozsvári Szinházi Közlönyben (1859–1868), a Képes Ujságban (1859–60), a Családi Körben (1863) és saját lapjaiban jelent meg; czikkei a Történeti Lapokban (I.