"A városligeti zóna nem más, mint a Puskás Aréna kinyújtóztatása, ahol biztonságos környezetben mindenki igazi futball életérzéssel gazdagodik, akár családok is. Együtt ünnepeljük a magyar válogatott mérkőzéseit, a hazai Eb-rendezést, de talán még azt is, hogy a járványhelyzetben túlvagyunk egy fárasztó, zsibbasztó időszakon" - mondta. Az aktuális egészségügyi előírások, illetve az operatív törzs által meghatározott legszigorúbb óvintézkedések szerint kialakított helyszín - amelyet tíz nap alatt építettek fel - a budapesti meccseknek otthont adó Puskás Arénától alig másfél kilométernyire, impozáns környezetben található. A járványbiztos szurkolást segíti elő, hogy a tágas, szabadtéri helyszínre védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni, valamint 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel, illetve olyan hivatalos igazolással, hogy az illető hat hónapon belül átesett a fertőzésen. Plusz biztonsági lépcsőként a bejáratnál még hőkapukat is elhelyeztek. EURO-2020 - Megnyitotta kapuit a városligeti szurkolói zóna - alon.hu. A szurkolói falu operatív vezetője, Major Balázs az MTI-nek elárulta: a városligeti helyszín kapacitása 11 ezer fő, és a kapuknál olyan technika áll rendelkezésükre, amely segítségével teltház esetén be tudják csukni a kapukat.
Sűríti járatait a BKK A BKK forgalmi intézkedések bevezetésével segíti a szurkolók eljutását. Az M1-es földalatti minden meccsnapon a késő esti időszakban nyújtott üzemidővel, a szokásosnál sűrűbben közlekedik. Sport365.hu - Megnyílt a városligeti szurkolói zóna. A csoportmérkőzéseket követő kieséses szakasz meccsnapjain (június 26-tól) hosszabbítás vagy tizenegyespárbaj esetén a földalatti ugyancsak a lefújáshoz igazodva jár. A Szurkolói zóna bejáratához közel is lehet jegyet, bérletet venni, meccsnapokon 15 és 23 óra között nyitva tartó mobil értékesítési pont lesz az Olof Palme sétányon. A Puskás Arénában négy Európa-bajnoki mérkőzést játszanak: június 15-én a Magyarország-Portugália, június 19-én a Magyarország-Franciaország, június 23-án a Portugália-Franciaország csoportmeccset, június 27-én pedig egy nyolcaddöntőt. A stadiont közösségi közlekedéssel, illetve gyalog lehet könnyebben megközelíteni, a rendezvény idején a Puskás Arénánál nem lesz parkolási lehetőség, továbbá a környéken útlezárásokra kell számítani - olvasható a BKK közleményében.
Az ingyenes szurkolói zóna minden nap 11 órakor nyit, meccsnapokon az utolsó mérkőzést követően egy órával, míg szünnapokon 22 órakor zár. A helyszínen a közös meccsnézés izgalmát négy óriás kivetítő biztosítja - egyenként 60 négyzetméteresek -, a további szórakoztatásról pedig a nagyszínpad fellépői gondoskodnak. Ezek mellett kortól és nemtől függetlenül számos ingyenes program várja az érdeklődőket. A tízezer négyzetméteres műfüves, futballpályára emlékeztető, de mégis hamisítatlan piknikterületen többek között lesz e-sport sarok, teqball, ügyességi akadálypálya és fotósarok is, természetesen az elmaradhatatlan étel- és italszolgáltatáson túl. Csisztu Zsuzsa, a budapesti szurkolói zóna szóvivője a pénteki, hivatalos kapunyitó eseményen kiemelte: a drukkerek természetes igénye, hogy találkozzanak egymással és közösen, együtt éljék át a futballmeccsek nyújtotta élményeket. Varosliget szurkoloi zóna . "A városligeti zóna nem más, mint a Puskás Aréna kinyújtóztatása, ahol biztonságos környezetben mindenki igazi futball életérzéssel gazdagodik, akár családok is.
A Deepwater Horizon katasztrófa, amely egy évvel ezelőtt kezdődött, pszichológiai stresszhelyzetbe került az Öböl-lakosok számára, hasonlóan ahhoz, amit az Alaskans az Exxon Valdez olajkitörés nyomán több mint 20 évvel ezelőtt tapasztalt. A Deepwater Horizon hajó fedélzetén lévő robbanás után az olajat a Mexikói-öbölbe temették fel. A Dél-Mobile County, Ala. Lakosainak felmérése feltárta a pszichés stresszt, hasonlóan az alaszkai halászváros, az olaj után az Exxon Valdez tartályhajó 1989-ben futott. [Infografika: Az olajkiömlés anatómiája] Az eredmények 412 olyan felnőtt válaszából származtak, akik legalább egy éve éltek a Mobile területen. A véletlenszerű telefonos felmérést az Exxon Valdez spill után végzett kutatásra alapozták, ami keményen érintette a Cordovát. 2010 szeptemberében az Alabama felmérés szerint a lakosok közel fele mérsékelt vagy súlyos stresszhez vezetett; az Exxon Valdez katasztrófa után a Cordova lakosainak több mint fele ebben a kategóriában volt. Ha a Cordovában megfigyelhető tendenciák továbbra is igaznak bizonyulnak a Mobile County számára, akkor ezek a Gulf Coast lakosai az elkövetkező évtizedben jelentős leszátóerővel kapcsolatos stresszt várnak, a kutatók, akiket az Oklahoma State University Duane Gill vezetett.
[1] [2] [3] Az esetről 2016-ban egy játékfilm is készült Mark Wahlberg főszereplésével Deepwater Horizon, magyarul Mélytengeri pokol címmel. Jegyzetek [ szerkesztés]
2012. július. 24. 08:38 Olajkatasztrófa: biztonsági hiányosságok voltak a BP-nél A BP olajipari vállalat nem rendelkezett megfelelő biztonsági szabályzattal és nem fordított kellő figyelmet azokra a jelentős, rendszerszintű kockázatokra, amelyek végül a mexikói-öbölbeli olajkatasztrófához vezettek 2010-ben - állapítja meg egy amerikai kormányzati bizottság kedden bemutatandó jelentésében. 2011. 15. 06:17 Rossz betonozás okozta a Mexikói-öbölben az olajfúró katasztrófáját A BP kőolajipari nagyvállalat és alvállalkozói, a Transocean és a Halliburton is vétkes a Deepwater Horizon tengeri fúróplatformon tavaly áprilisban bekövetkezett robbanás miatt, amely 11 ember halálát és az Egyesült Államok legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozta – állapította meg egy szerdán nyilvánosságra hozott amerikai szövetségi vizsgálat. 2011. augusztus. 26. 12:23 Megint szivárog a Mexikói-öbölben elsüllyedt olajfúró? Mélytengeri robotot irányított a BP brit olajipari vállalat a Mexikói-öböl fenekére, hogy megvizsgálja a tavalyi olajkatasztrófát okozó, elfojtott olajkút állapotát, miután - sajtóhírek szerint - a térségben több száz, kisebb méretű olajfolt jelent meg a tenger felszínén.
Öt évvel ezelőtt, 2010. április 20-án éjszaka robbant fel a Deepwater Horizon nevű mélytengeri olajfúróplatform a Mexikói-öbölben. A katasztrófa következtében 1. 500 méter mélységben mintegy 760 millió liter olaj ömlött a tengerbe, aminek egy része még mindig pusztítja az élővilágot. Félévtized távlatából ugyanakkor az is kijelenthető, hogy a pusztítás mégsem hozta el a mélytengeri kőolaj-kitermelés alkonyát. Bár sokan jósolták, a hihetetlen pusztítás sem volt képes megtörni az olajlobbi lendületét, sőt az a fajta szemléletváltás sem érzékelhető, amit esetleg Fukushima okozhatott a nukleáris-energia felhasználása kapcsán. Attól, hogy nem látjuk, még ott van Legutóbb tavaly októberben végeztek vizsgálatokat a Kaliforniai Egyetem és a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársai a Mexikói-öbölben. A kutatók kénytelenek voltak megállapítani, hogy a British Petrol (BP) tulajdonában lévő platform felrobbanása után több mint 4 esztendővel a szennyezés legalább 3200 négyzetkilométeren fedi be a tengerfeneket.
1492-2013. Haiti Haitin rendszeresen természeti katasztrófák – földrengés, sárlavina, hurrikán és árvíz - pusztítanak százezernyi áldozatot szedve. Az itt élőkhöz azonban nem a természet ennyire mostoha. A tragédiák hátterében emberi tevékenység, a világtörténelem egyik legnagyobb méretű erdőirtása áll. Ezt bizonyítja, hogy a karib-tengeri Hispaniola-sziget másik felén található Dominikai Köztársaságban - a hasonló klíma és földrajzi adottságok ellenére - nem okoznak hasonló méretű károkat a természeti katasztrófák. Haitin Kolumbusz 1492-es megjelenésekor kezdődött el az erdők kivágása, és az ország ma is faszénből biztosítja energiaszükséglete nyolcvan százalékát. A NASA műholdas felvételein is jól elkülönül a két ország határa: a dominikai rész zöld, a haiti kopár, szürkésbarna. Az egykori erdős területek két százalékán maradt növényzet, ahonnan máig évi 30 millió fát vágnak ki, az újraültetés pedig minimális. A növényzet nélkül a talaj védtelen az erózióval szemben, így a térségben egyébként szokványos hurrikánok és kisebb földmozgások halálos földcsuszamlásokat és sárlavinákat indítanak el.
A BP négy hónapos vizsgálat után, 2010 őszén kiadott részletes jelentése szerint a katasztrófát "műszaki hibák összetett, egymással összefüggő sorozata", valamint emberi és tervezési tényezők együtt okozták. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
2013. Kína Kína az egész emberiség széndioxid-kibocsátásának negyed részéért felel, de ennél is megdöbbentőbb adat, hogy az ózonréteget roncsoló összes CO2 2-3 százaléka nem az ipari termelés vagy a közlekedés során keletkezik, hanem a kínai bányákban véletlenül keletkező tüzek során. Az elavult technológiák, gyújtogatás vagy baleset miatt kialakuló bányatüzekben ugyanis évente 20-200 millió szén ég el az ázsiai országban. Kínában több szenet termelnek, mint az USA-ban, Indiában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és Oroszországban együtt véve, és itt a legnagyobb a szénfogyasztás, valamint a szén-dioxid-emisszió is. Naponta átlagosan 13 kínai bányász hal meg balesetekben, amelyek között a bányatüzek a legsúlyosabbak. Egy szénbányában keletkező tüzet ugyanis szinte lehetetlen eloltani. Elég némi oxigén-utánpótlás, hogy akár évekig égjen vagy izzon a szén a föld alatt. 2008-ban 62 égő bányáról adott hírt egy felmérés a mongol határ melletti több mint négyezer kilométeres sávban, az ország fő szénlelőhelyén.