home Intézzen el mindent gyorsan és egyszerűen Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében. A fizetési módot Ön választhatja ki Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. account_balance_wallet Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
shopping_cart Széleskörű kínálat Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. credit_card Fizetés módja igény szerint Több fizetési mód áll a rendelkezésére. Banki átutalás, készpénz vagy részletfizetés. Egyszerűen online Válassza ki álmai bútorát egyszerűen és átláthatóan, boltok felesleges látogatása nélkül
Összesen hat "igazi" Dűne regény, két zárókötet és megannyi előzménytrilógia. Több ezer oldalnyi irodalmi szöveg, függelékekkel, szótárakkal kiegészítve. Frank Herbert világába nehéz a belépés, de minden áron megéri, a képregény formátum pedig mankót ad mindehhez. Dűne: Atreides-ház képregényajánló. Frank Herbert sci-fi klasszikusa, A Dűne műfajtörténeti mérföldkő. A shakespeare-i királydrámák esszenciájának keveredése a fiatalító, idő – és térhajlító űrdrog, a fűszer feletti monopóliumért vívott harccal. Egy filozofikus, vallási köntösbe bújtatott, feudális viszonyok közé helyezett űropera, ami még a klasszikus mesei hős útja elé is görbe tükröt állít. Szimbólumrendszer, ami az olajkereskedelemnek köszönhetően felemelkedett arab országokkal von párhuzamot, miközben arról mesél, hogy a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. A regény méltán híres, viszont el kell ismerni, nehéz olvasmány. Nem való arra, hogy tömegközlekedésen, megállók között lapozgassuk, mert értelmezéséhez, legalább az első 200 oldalig szükséges többször hátralapozni, végigolvasni a függelékeket és a szótárat.
A harmadik fázisban a belsőbb területekre jellemző, illetve őshonos parti vegetációval ültették be a dűnét, ami tovább stabilizálta azt. Elképzelhető, hogy az 1950-es években folytatott kísérletben a harmadik fázis elhanyagolása okozta a problémát, tehát nem az invazív faj betelepítése, hanem az, hogy az erre ideálisnak tartott egy-két év elteltével nem kezdték fokozatosan kicserélni a dűne vegetációját a belső területek őshonos fajaira. De vajon mit gondolt volna erről Herbert? Nem túl erőltetett ökoszisztémáról beszélni egy sci-fi-regény kontextusában? Űropera helyett űrfilozófia Egyáltalán nem. A Dűne sokkal összetettebb témákat boncolgatott, mint a legtöbb kortárs sci-fi. Herbertet 22 kiadó utasította vissza, mire végre valaki elfogadta a kéziratát, mert lassan haladó, komoly társadalmi, morális és ökológiai problémákat boncolgató narratívája alapvetően elütött a népszerű kortársak írásaitól. A szerkesztők attól tartottak, hogy az olvasóközönség mást vár egy sci-fi-től. A Dűne a hatvanas évek gyermeke: egy teljes ökoszisztémát vázol fel, beszél a tudatmódosító szerek és az energiahordozók politikájáról, a társadalmi igazságtalanságokról és a zsarnokok elleni lázadásról.
Több évezrednyi uralom után azonban egyre közeledik a nap, amikor talán valaki sikeresen ledönti a zsarnok Atreidest a trónjáról. De ki lehet játszani magát a mindent látó Istent? _x000D_ A klasszikus Dűne-sorozat negyedik kötetében Frank Herbert egy megváltozott univerzumba vezeti be olvasóit, ám a regényében feldolgozott témák ugyanazok, mint korábban: mi az uralom lényege, hogyan működik a vallás, és miként válik átokká a jövőbe látás áldása. A Dűne Istencsászára a zsarnoki II Leto története, aki egyszerre elnyomó és áldozat, hosszú uralma alatt pedig bepillantást nyújt az emberiséget mozgató legalapvetőbb törvényszerűségekbe. _x000D_ _x000D_ A szerzőről:_x000D_ Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben.
Türannoszi hozzáállását viszont vizuálisan is hangsúlyozzák, a filmben (és könyvben) megismert Leto herceg cselekedeteinek párhuzamba és ellentétbe állításával. Kicsit jobban megismerjük kapcsolatát Piter de Vriesszel, torz mentátjával, akit a botrányos kísérleteikről hírhedt tleilaxuiaktól rendelt. Kiderül, miért éppen ő a feje a Harkonnen-háznak, mikor az uralkodási sorban ő csak a többedik soron következő lehetett volna. A főhős viszont ezúttal is az Atreidesek közül kerül ki, aki nem más, mint Leto herceg, Paul apja, aki annyi idős, mint fia A Dűne kezdetén. Az eddig utalásokban élő apja, a hobbi torreádor, Paulus is megelevenedik. A fő cselekményszálat pedig Leto útnak indulása adja, akit az Ix gépbolygóra küldenek, hogy tanuljon és ismerkedjen össze más, családjával politikai barátságban álló házak képviselőivel. A helyszínváltoztatás, mint karakterfejlődés katalizátora amellett, hogy újfent mesei elem, jól összecseng a már megismert hőssé válás útjával. Talán kissé didaktikus is a párhuzam Leto és későbbi fia, Paul, az Ix és a Dűne funkciója, a fremenek, valamint a gépbolygó munkásai között.
Napjaink legismertebb sci-fi története kétségkívül a Star Wars-folyam, amely marketingszempontból is hihetetlenül sikeres, hiszen a különféle játékoktól kezdve az üdítőitalokig számtalan portéka hozza a hasznot a kiagyalók zsebébe. Eme űroperett diadala mellett - legalábbis mifelénk - mintha egy kicsit háttérbe szorult volna a monumentális és látványos sci-fi sagák őse, melyből - bár ezt soha nem lehetne bizonyítani - valószínűleg George Lucas is számos ötletet merített. Ez a mű nem más, mint a Dűne. A sci-fi saga Frank Herbert Frank Herbert (1920-1986) eredetileg olyan könyvet szeretett volna írni, ami azokkal is megszeretteti a fantasztikus irodalmat, akik addig nem rajongtak a műfajért. A történet úgy tízezer év múlva játszódik egy nagyon furcsa világban. Az emberiség már meghódította a galaxist, gigantikus, fénysebességnél gyorsabb űrhajók repítik utasaikat, emberi szuperszámítógépek, ún. mentátok helyettesítik a computereket. Ám a hihetetlenül fejlett technika mellett szinte középkori feudális rendszer uralkodik: az egyes bolygókat irányító uralkodóházak csupán hűbéresei a Császárnak, aki viszont a titokzatos Liga és a még titokzatosabb Navigátorok bábja.
A másik jellemzője, hogy nem szükséges katonai erőforrásokat alkalmazni a hatalom fenntartása érdekében, így azok szabadon bevethetők máshol. Külső hivatkozások [] [ A 2012 Blog a multihidraulikus diktatúráról] [ Hidraulikus birodalom az angol wikipédián] Példák a fikció világából [] Karl A. Wittfogel: Oriental Despotism Frank Herbert: Dűne Istencsászára A történetben II. Leto császár birodalmának kizárólagos ellátója a "fűszer" (egy tudattágító, öregedésgátló drog) piacán; fűszer nélkül az űrutazás sem lehetséges, így a birodalom nélküle megszűnne létezni. Star Trek: Deep Space 9 A sorozatban a Dominion nevű galaktikus birodalom hadseregét, a Jem'Hadar nevű fajt úgy fejlesztették ki az Alapítók (a Dominion urai), hogy ne tudjon életben maradni egy Fehér Ketracel nevű "izogenikus enzim" nélkül. (A Fehér Ketracelt lehetetlen replikálni vagy a "know-how" nélkül szintetizálni, így azt kizárólag az Alapítók tudják biztosítani katonáiknak. )