A tanórák online közvetítése megoldható, és nem ellentétes az adatvédelmi irányelvekkel. Az ADOM petícióban követeli, hogy továbbra is fogadják el a szülői igazolást, és az oktatás formájáról dönthessen az iskola. Április 19-étől nyitva vannak az óvodák, és jelenléti oktatás van az iskolák alsó tagozatán. Május 10-én újraindul a jelenléti oktatás az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban is. Az ADOM Diákmozgalom petíciójában követeli, hogy – NE legyen kötelező a jelenléti oktatás május 10-től! – Fogadják el a szülői igazolást érvényesnek a tanév végéig, és ne számítson bele a 250 óra hiányzásba, ha a diák a vírushelyzet miatt nem szeretné veszélynek kitenni magát és családját! – Hadd döntsék el a diákok, tanárok, szülők az igazgatóval együtt, hogy kinyisson-e az iskola arra az 5 hétre vagy sem! Szülessen helyi döntés arról, hogy milyen formában szeretnék folytatni az oktatást! (A petíciót már 70 ezren aláírták. ) A 19-i nyitáskor Maruzsa Zoltán államtitkár és Kásler Miklós miniszter is kijelentette – bár ez nem került be semmilyen jogszabályba –, hogy aki a fertőzésveszély miatt nem megy iskolába, annak igazolt a hiányzása.
A diákszervezet azt kéri, hogy az iskolák dönthessenek az online oktatás elrendeléséről. Csütörtökön írtunk arról, hogy az ADOM Diákmozgalom petíciót tett közzé: azért gyűjtik az aláírásokat, hogy maguk az iskolák dönthessenek arról, milyen formában folytatódjon az oktatás. Szerintük a személyes találkozások visszaszorítása szükséges a járvány hatékony kezeléséhez. A petícióban - amelyet egy nap alatt már 3 ezernél is többen írtak alá - az online oktatás lehetősége mellett az iskolákban a kézfertőtlenítők, szappanok elhelyezését, illetve a kötelező maszkviselés és távolságtartás bevezetését is kérik.
Úgy vélik, hogy a petícióban megjelölt változások szükségesek ahhoz, hogy valódi változás álljon be a magyar oktatás helyzetében. Az ADOM szerint vissza-vissza térő probléma, hogy az iskolák felszereltsége nem megfelelő. Az állítják, hogy. a tanulókat rossz állapotú illemhelyek és nem igazán korszerű körülmények fogadják. Véleményük szerint az emelt szintű érettségire való felkészülést alapjaiban nehezíti meg az iskolák többségében kialakult állapot. Nem csak a tanulás, de maga a tanítás elnehezül az oktatás során, áll a petícióban. Az ADOM diákmozgalom petíciója kiemeli, hogy fontos lenne egy önálló oktatási tárca létrehozása. Úgy fogalmaznak: "szeretnénk, ha a köznevelésért, a szakképzésért, felsőoktatásért és felnőttképzésért külön minisztérium feleljen! Az oktatás minőségének javítása önmagában olyan jelentős feladat, hogy nem érdemes az egészségügy, a társadalmi felzárkózás, a szociális, a család- és ifjúságügy, a kultúra és a sport irányításáért felelős miniszter kezébe adni. " (Kiemelt képünk illusztráció:Nyíregyháza, 2020. június 2.
Az ADOM Diákmozgalom (korábbi nevén: Független Diákparlament) bejelentette, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek az oktatás reformjáért. Követeléseiket 12 pontban foglalták össze. A diákok többek közt a pedagógusok bérének emelését, az Oktatási Minisztérium létrehozását, szabad tankönyvválasztást, reggel 9 órai iskolakezdést, valamint az oktatás színvonalának emelését kérték. A petíció az alábbi oldalon érhető el, az egyes pontokra kattintva részletesen is elolvasható, hogy mit szeretnének a kezdeményezők. A diákok célja az, hogy a javaslatokat a politikusok is magukévá tegyék és a jövőre esedékes országgyűlési választásokon induló jelöltek közös minimumként fogadják el AZOKAT. Az ADOM a harmadik hullám alatt azért folytatott kampányt, hogy idén elmaradjanak a szóbeli érettségik, mivel szerintük az előző tanévben a diákok nem tudtak kellően felkészülni a vizsgákra a járvány miatt. Május elején pedig a jelenléti oktatás kötelezővé tétele ellen indítottak petíciót, amelyet több mint 130 ezren írtak alá.
Már nyolcvanötezer ember aláírta az ADOM mozgalom petícióját az online oktatás folytatásáról - közölte a szervezet. A fokozott érdeklődés szerintük azt mutatja, hogy nagy az igény arra: ne legyen kötelező a következőkben sem a jelenléti oktatás. Mint kiemelték, két nappal ezelőtt 20 ezerrel, tegnap 30 ezerrel nőtt az aláírások száma. "A kezdeményezést diákok indították, de támogatják tanárok, szülők és nagyszülők is. A kéréseinket indokolttá teszi az indiai variáns közeledte és az oltási tervben szereplő következetlenség, miszerint a 16-18 év közötti diákok csak május 10-től kaphatnának oltást, ami egybeesik a tervezett iskolanyitással" - közölték. A diákmozgalom állítása szerint nem az iskolák zárva tartását, hanem a nyitás döntésének helyi szintre való kiszervezését szeretné elérni. A követeléseik közt van, hogy ne legyen kötelező a jelenléti oktatás, illetve fogadják el a szülői igazolást a tanév végéig, ne számítson bele a 250 óra hiányzásba az, ha a diák a járványveszélyre hivatkozva marad otthon.
Diákok a felzárkóztató órán a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tantermében 2020. június 2-án. Mostantól a pedagógusok lehetőséget kaptak, hogy felzárkóztató órákon tanítsák az iskolában azokat a diákokat, akik a digitális oktatás ideje alatt ennek szükségét étó: MTI/Balázs Attila)
kiscsoportos feladatmegoldás eredményének bemutatása a többi tanuló részére). Ehhez kapcsolódó követelmény a célhoz kötöttség elvére tekintettel, hogy a közvetített órákat, előadásokat ne rögzítsék, ne tárolják, hiszen azok a hagyományos oktatás keretében sem kerülnek megőrzésre és alkalmasak lehetnek a diákokkal, hallgatókkal, vagy a pedagógussal szembeni visszaélésre (például online zaklatás esetleges kockázata). Amennyiben a távoktatásban részesülő diák, hallgató, szülői felügyeletet gyakorló személy a valós idejű közvetítést mégis rögzíti, jogosulatlanul felhasználja, úgy önállóan felel annak szerzői jogi, adatvédelmi jogi és esetleges büntetőjogi jogkövetkezményeiért is. " (A NAIH egyébként már korábban általánosságban is foglalkozott a digitális oktatás adatvédelemi kérdéseivel, részletes állásfoglalásuk itt olvasható. ) [1] Állásfoglalásunkat elküldtük az érintetteknek, azonban csak Maruzsa Zoltántól kaptunk választ, amelyben a tapasztalatainkat "hallomásnak" minősítette.
Enyhébb esetben csupán bokarándulás, tehát a szalagok megnyúlása jön létre, nagyobb erőbehatásra azonban részleges vagy teljes szalagszakadás következhet be. Az esetek több mint 90 százalékában a külbokaszalag szakad, rendszerint a szalag elülső és középső része, a hátsó szalag ritkábban sérül. A sérült terület gyakran bedagad, nyomásra érzékeny, a boka teherbírása és mozgástere megváltozik. A területen vérömleny is keletkezhet, ekkor a bőrfelszínen pirosas, lilás elszíneződés jelenik meg. Minden esetben fontos a pontos diagnózis, a kezelés ugyanis attól függ, mekkora a szakadás mértéke. Ehhez néhány esetben elég az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat, de előfordulhat, hogy csak képalkotó módszer segítségével állapítható meg a sérülés mértéke és típusa. Boka inak szakadás kezelése, Az ín- és szalagszakadás előfordulása, okai. Nem mindegy ugyanis, hogy izomhúzódásról, ínszalag húzódásról, bokaficamról, rándulásról, bokaszalag szakadásról vagy csonttörésről van-e szó. A bokasérülés jellemzői | CsupaSport Enyhíti az ágyéki fájdalmakat Bokaszalag szakadás: Ezt tanácsolja a gyógytornász Bokaszalag sérülés: a bokaszalag szakadás - Fájdalomközpont A bokaszalag a legenyhébb esetben is megnyúlhat, elveszítheti rugalmasságát és az ízület instabillá válhat.
A gondos vizsgálat mellett szükség van röntgen felvételre, esetleg ultrahang, illetve MRI vizsgálat végzésére. Konzervatív kezelés: Kevésbé súlyos esetben végtagkímélet, gyulladáscsökkentés, fizioterápia megszűnteti a panaszokat. Műtét: Műtétre elhúzódó instabilitásos panaszok miatt kerül sor. A lábszár a lábfejjel, a bokaízülettel és két bokaszalag segítségével kapcsolódik. Kezeletlen boka rándulás ez utóbbi struktúrák érintettek a bokánkat ért traumák során. A belső bokaszalagok melyek a bokaízület legerősebb szalagjai, a bel bokáról indulnak, a külső bokaszalagok pedig, a szárkapocs kezeletlen boka rándulás húzódnak a lábtőcsontokra. Letapadt bokaszalag Bokaszalag sérülés: a bokaszalag szakadás - Fájdalomközpont. Mivel a külső szalagok sérülékenyebbek, ezek szoktak sérülni véletlen rossz mozdulat következményeképpen, akkor, amikor a boka ízület túlságosan messze csavarodik a normál helyzetből. Mik a bokaficam tünetei? A bokát ért trauma látványos és egyértelmű tünetekkel jár. A baleset során a hirtelen fájdalmat gyakran megelőzheti egy kattanó vagy reccsenő hang, majd szinte azonnal duzzanat is képződik a boka külső oldalán.
A bokaszalag szakadás a bokaízületet tartó kollagénrostokból álló szalagok sérülése. A bokaízület a lábszárat és a lábfejet köti össze: a szárkapocscsont és a sípcsont felülről alkotják az ízületi árkot, amelybe alulról az ugrócsont illeszkedik, kívülről a szalagok tartják az ízületi fejet az árokban, és megakadályozzák az oldalirányú elmozdulást. A bokaízület sérülése - törés, ficam, rándulás - a szalagok sérülésével, akár szakadásával is járhat. A bokaszalag szakadás fajtái A bokaszalagok sérülése különböző súlyosságú lehet, a sérülés érintheti külön-külön, eltérő mértékben az egyes bokaszalagokat. Ha a szalagsérülést a súlyossága szerint csoportosítjuk, szó lehet a szalagok húzódásáról, részleges bokaszalag szakadásról, amikor a szalagot alkotó kollagénrostok csak egy része szakad el, vagy a szalagok berepednek, de az ízület stabilitása még megmarad, bokaszalag szakadásról, amikor egy vagy több szalag elszakad, az ízület instabillá válik, nem lehet terhelni. Boka inak szakadás kezelése - Bokaficam kezelése, gyógyulási ideje. A sérülés helye szerint szó lehet a külső és belső szalagok szakadásáról: Az esetek 90%-ában a külső bokaszalagok elülső és középső része szakad részlegesen vagy teljesen.
Gyakran elég egy rossz lépés, egy hirtelen mozdulat, vagy éppen egy pillanatnyi egyensúlyzavar, aminek máris a bokánk épsége látja kárát. Ilyenkor a kezelés nagyban függ a sérülés jellegétől és mértékétől. Mennyi időt vesz igénybe a felépülés egy bokatörést követően? Részletek itt. Bokasérülés: elég egy rossz mozdulat A bokát érintő balesetek jellemzően a szalagok sérülésével járnak, de akár a csont, az ín és egyéb képletek (felső ugróízületi vagy bokaízületi tok) is kárt szenvedhetnek. A szalagok vagy kilazulnak, megnyúlnak, vagy akár el is szakadhatnak. Külsőleg bevérzés, duzzanat és rövid időn belül az érintett terület elkékülése jelentkezik. E panaszok a kezelés hatására gyorsan gyógyulnak, de ha az izmokat és inakat is érintette a sérülés, úgy jóval több idő kell a felépüléshez. Enyhébb bokasérülés esetén a fájdalom nem annyira jelentős, hogy a beteg ne tudna a lábára állni, ám ilyenkor sem árt egy segédeszköz, például mankó, amire ránehezedhet. A további sérülések megelőzése érdekében pedig fontos a boka rögzítése is.
Kónya Judit, családorvos Az ínszalagok szerepe, hogy az ízületek stabilitását fokozzák, az izmokat az ízületekhez rögzítsék. A sérülés általában trauma, rossz mozdulat következménye, és a gyógyulási folyamat akár egy évet is igénybe vehet. A szalagok baleset, rossz mozdulat esetén részben vagy egészben elszakadhatnak, illetve szerkezetük a folytonosság megszakadása nélkül is sérülhet, a nagymértékű megnyúlás miatt. A gyógyulási folyamat akár egy évet is igénybe vehet. A gyógyuláshoz külső érhálózatra van szükség, ezért alakul ki spontán regeneráció esetén letapadás, vagyis az addig az ínhüvelyben szabad elmozdulásra képes ín, hozzátapad annak falához. Ez a viszonylag kötött ízületek pl. Kezeletlen boka rándulás szalagsérülések általában kezeletlen boka rándulás meghatározható traumához, egy rosszul sikerült mozdulathoz köthetők, például a boka megbicsaklik. Egyes esetekben a sérülés hanggal is jár megpattanás. A sérülést duzzanat, fájdalom, esetleg vérömleny kialakulása, kényszertartás jelzi.