Hogy ez újra ne következhessen be, azt a hazai fegyveripari képzési központokkal (Csongrád/Nemzeti Fegyvergyártási Oktatási Központ, Kecskemét/GAMF) való együttműködés is garantálhatja. Hm arsenal kiskunfelegyhaza shop. A külföldi gyárak látogatásakor mindig irigykedve nézi azok saját történetét, termékeit bemutató házi múzeumait és bízik benne, hogy egyszer lesz ilyen Kiskunfélegyházán is, és talán ott – szellemi elődként – a FÉG fegyverei is reprezentálhatják a hazai ipari kézifegyvergyártás 19. században kezdődött történetét. Assembled in Hungary Bren2 gépkarabélyok a lövészversenyen kiállítva
A nagy múltú repülőgépgyártó 2016 óta kisebb kihagyás után ismét a katonai programokra fókuszál. Legfontosabb projektje az L-39NG szubszonikus sugárhajtóműves kiképző és könnyű támadó repülőgép. Eddig három megrendelésről biztosan lehet tudni: a Szenegáli légierő, továbbá egy portugál, illetve egy amerikai cég vásároltak összesen 26 darabot a gyártótól. Nyitókép: MTI/Varga György
Egyik legjelentősebb piaca az Egyesült Államok, ám a legutóbbi növekedést a cseh és szlovák hadsereg fegyveréhsége hozta. A céginformációkat az Opten szolgáltatta. Kiemelt kép: a Google utcaképe 2018 májusában a kiskunfélegyházi fegyvergyárról. Az akkor még hivatalosan be sem jelentett fegyvergyáron már kint volt a tulajdonos cég, az Arzenál neve.
"A harmadik államalapítás", avagy a bethleni konszolidáció egy évtizede A tavalyi év folyamán centenáriumában emlékeztünk meg gróf Bethlen István első kormányalakításáról, mely a közvetlenül a trianoni tragédiát követő viszályokkal teli bel- és külpolitikai időszaknak sorsdöntő eseménye volt. Bethlen Istvánra és kormányára nehéz és embertpróbáló feladatok vártak, hiszen meg kellett teremteni a belpolitikai… 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
Érettségi tételek 2014 - A bethleni konszolidáció (1921-1931) A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok 1920. június 4-én írta alá a magyar küldöttség a trianoni békét, de csak 1921. július 31-én emelkedett törvényerőre. A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét, hiszen megszűnt az egységes piac, a munkaerő-, az áru, és a tőke szabad áramlása, a vasúthálózat.
Károlyt elfogták, és családjával együtt Madeira szigetére száműzték. Ezután a magyar nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarország államformája ismét királyság lett, de király híján Horthy Mikós kormányzói pozícióját szilárdították meg. Ezután Bethlen nekiláthatott a belpolitika rendezésének. Tudta, hogy ehhez egy szilárd kormánypárti többségre van szükség, ezért 1922 februárjában egyesítette saját pártját, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját a Kisgazdapárttal, létrehozva így az Egységes Pártot. Ezzel hatalmának stabil parlamenti bázist teremtett. 1921-ben egyezséget kötött a szociáldemokrata párttal, ez volt a Bethlen–Peyer-paktum. Ennek az volt a lényege, hogy a szociáldemokraták lemondtak a közalkalmazottak és a mezőgazdasági munkások szervezéséről, illetve a politikai sztrájkok kezdeményezéséről, a kormány pedig kötelezte magát, hogy nem akadályozza a párt és a szakszervezetek működését. 1922-ben Bethlen új választójogi törvényt fogadtatott el, amely vidéken visszaállította a nyílt szavazást és szűkítette a választók körét.
Középszint: Középkori uradalom jellemző vonásai, a mezőgazdaság és technika fejlődése és jellemzői a X-XI. Században 1. Az Uradalom A korai és az érett középkor határán, nyugaton önálló nagybirtokok sokasága volt jellemző. Ezeket uradalmaknak nevezzük, és a gazdasági funkcióik mellett igazgatási, bíráskodási szerepük is volt. A hatalom alapja a földbirtok; az új előkelők kezdetben a római nagybirtokosokból és germán törzsfőkből kerültek ki. Az újdonsült királyok kénytelenek voltak a frissen megszerzett birtokok jelentős részét híveik között szétosztani. A (fegyveres szolgálathoz kötött) földet hűbérbirtoknak/feudumnak, míg a földtulajdonost hűbéresnek nevezték. Adományozott nagy földterületekből azok urai szintén kénytelenek voltak szolgálat fejében földeket adni. Így alakul ki a hűbéri lánc. A föld, amely a tulajdonos kezében marad az allódium/majorság. (hűbérúr=senior; hűbéres=vazullus) A földadomány lehet beneficium (kötöttségek nélkül, egy embernek szól, aki kapja; nem örökölhető), vagy feudum (a hűbérúr és a hűbéres szerződést kötnek, a földért cserébe katonai szolgálattal tartozik a hűbéres; a föld örökölhető) A jobbágyság létrejötte a korábbi rabszolgák, a colonusok (szabadok, akik földet bérelnek; cserébe ingyenmunkával, terményadóval és esetenként pénzbeli juttatásokkal tartoznak) és a szabad germán parasztok összeolvadásának eredménye.
A népszövetségi kölcsön a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt, igaz, hogy igen drágán kapta meg az ország, azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is, mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. Külpolitikai lépések 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt, másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-, mind a belpolitikát. Igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak, a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel, és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja a béke revíziója volt. Bár a kormánypolitika tisztában volt azzal, hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg, a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. Magyarország pl. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927).
A korlátozott parlamentarizmus azonban mindvégig fennmaradt, hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták, nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok, erősen szűkítették a választójogot is, ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. További érdekes oldalak: Sulinet Tudásbázis - A magyar politikai és gazdasági élet jellemzői az I. világháború után Farkas Judit Letöltés További kidolgozott tételeket találsz itt