Ezek szerint például az 1970-ben szerzett fizetésekre 107, 199-es szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 58, 339… NYUGDÍJSZÁMÍTÁS SZABÁLYAI 2017/2018, valorizációs szorzó 2017/2018, Valorizációs szorzó 2019, Valorizációs szorzó 2020 2017-03-25 ENNYI LESZ A NYUGDÍJA! – MÓDOSULTAK A NYUGDÍJSZÁMÍTÁS SZABÁLYAI – (valorizációs szorzó 2019/2020) ENNYI LESZ A NYUGDÍJA! – MÓDOSULTAK A NYUGDÍJSZÁMÍTÁS SZABÁLYAI A 2019/2020-évi valorizációs szorzószámok a napokban jelentek meg. Néhány összehasonlítás az előző év szorzóival. 2016-os szorzószám 2017-es szorzószámok év szorzószám év szorzószám 1950. 238, 255 1950. 248, 262…
A mostani megugrás ennek tükrében is meglehetősen magas, ami alighanem a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhető. A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámokat minden évre itt találja. Néhány kiragadott év valorizációs értékeinek alakulását a mellékelt táblázatban foglaltuk össze. Valorizációs szorzószámok a nyugdíj megállapításához Év 2014. * 2017. * 1970. 73, 665 85, 310 1980. 40, 089 46, 427 1990. 15, 107 17, 496 2000. 2, 716 3, 145 *azokra vonatkozik, akik ebben az évben kezdeményezték, illetve kezdeményezik a nyugdíjba vonulásukat Forrás: rendeletek A nyugdíjba vonulók rendre csodálkoznak azon, hogy az év elején miért "húzzák az időt" a hatóságok, miért csak feltételes módon állapítják meg (ha egyáltalán) az ő várható járandóságukat. Az előírások szerint viszont a nettó átlagkereset növekedés tényadatát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februárban teszi közzé, és ennek alapján kell a kormánynak a tárgyévi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámokat kihirdetnie.
Csak akkor válik lehetővé a nyugdíjak már valóságos megállapítása, amikor ezek a valorizációs szorzószámok megjelennek. Ha valaki a korhatár betöltése után tovább dolgozik anélkül, hogy nyugdíjat igényelne, akkor évi hat százalékos nyugdíjtöbbletre szerez jogot. Emellett az sem mellékes, hogy közben a különböző évek szorzószámai is emelkednek. A nyugdíjak megállapítása bonyolultabb szisztéma szerint zajlik, amit az ONYF példákkal is illusztrál (ezt i tt találhatja meg). A szorzók alakulása egyébként azt is jelezheti, hogy miért járnak újabb és újabb csúcsra a legmagasabb nyugdíjak, mióta eltörölték a járulékplafont (erre 2012 végével került sor). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint tavaly öten akadtak, akiknek egymillió forintnál is magasabb az időskori ellátása. A csúcsnyugdíj 2014-ben még "csak" 870 ezer forint volt, ez az összeg pedig 2016-ban elérhette a kétmillió forintot. A nagyon jól hangzó, magas nyugdíj pedig az extrán magas fizetés mellett annak is köszönhető, hogy jóval a korhatáron túl is tovább dolgozott valaki.
A KSH szeptember 30-i jelentése szerint a 2020. január-július hónapokban mért (vagyis a koronavírus járvány első hullámának hatását teljes mértékben tükröző) átlagkeresetek nem csökkentek, hanem jelentős mértékben tovább nőttek. Mint Farkas András nyugdíjszakértő írja a Nyugdí -n, a keresetnövekedésről szóló statisztikai adatnak a nyugdíjmegállapítás szempontjából is nagy jelentősége van. A 2020. január–július időszakban a bruttó átlagkereset 395 900 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 300 forint volt, mindkettő pontosan 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10, 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. E friss gyorsjelentés tükrében Farkas András szerint még nagyobb esély van arra, hogy a tendencia – a koronavírus-járvány második hulláma dacára – egész évben fennmaradjon, vagyis 2021-ben akár 10% körüli mértékben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, így jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének meghatározásakor.
Sokat jelenthet az aktív időszak meghosszabbítása Valamit nagyon elronthattam Fotó: Azénpénzem 2017. április 4. Megjelentek azok a szorzószámok, amelyekkel a korábbi években elért jövedelmeket korrigálják. Alighanem a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhetően, az előző évnél majdnem nyolc százalékkal magasabbak ezek a korrekciós értékek. Még érdemesebb lehetett tehát halasztani a nyugdíjba vonulást. Az előírások szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. Ezt nevezik valorizációnak (nem tévesztendő össze a fogyasztói árakat figyelembe vevő, ugyancsak így nevezett folyamattal). A szorzószámok összegét évente módosítják. Az idén nyugdíjba vonulókra az egy évvel ezelőttinél körülbelül 7, 9 százalékkal magasabb értékek vonatkoznak. A szorzó három év alatt emelkedett mintegy 15, 8 százalékkal (a különböző évekre nem egészen azonos a dinamika).
A sportoló ügyét a Budakörnyéki Járásbíróságon tárgyalják, amennyiben elmarasztalják, elbukhatja havi 150 ezer forintnyi olimpiai életjáradékát. 2009 decemberében az Országgyűlés elfogadta a 2009. évi CXLIX. számú törvényt, amely szerint a sportoló pénzének folyósítását felfüggesztik, ha a kedvezményezettet hatósági eljárásban megbüntetik. Az olimpiai életjáradék Az olimpiai járadékról szóló 2004. évi I. Olimpiadi bajnokok életjáradéka di. törvény így rendelkezik: "a harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon, vagy a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett sakkolimpián, illetve 1984-től kezdődően paralimpián vagy siketlimpián első, második vagy harmadik helyezést ért el, vagyis érmes. A törvényt Lex Farkasként is emlegetik, hiszen a kábítószerügybe keveredett olimpiai bajnok birkózó, Farkas Péter lett az első, akitől megvonták az olimpiai életjáradékot.
Hende Csaba, a testület fideszes elnöke elmondta: a kivételes eljárásban tárgyalt javaslat célja a méltó gondoskodás a tragikusan elhunyt háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Benedek Tibor gyermekeiről. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, aki fideszes képviselőként maga is a javaslat egyik beterjesztője, közölte: a módosítás az olimpiai életjáradékra jogosult sportoló özvegyének nyújt segítséget az által, hogy biztosítja a közös kiskorú gyermekek neveléséhez szükséges anyagi biztonságot. A módosítás tízről öt évre csökkenti a jogosultsághoz kellő együttélés időtartamát. Eddig az özvegynek a járadék 50 százaléka járt, mostantól azonban a gyermekek nagykorúvá válásáig 100 százaléka. Olimpiadi bajnokok életjáradéka del. A változtatás, amelyről várhatóan pénteken szavaz a Ház, a kihirdetés utáni napon lép hatályba. Nyitókép: Kovács Anikó
Kiss Gergely vízilabdázó 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban, háromszor állt a dobogó tetejére az olimpián, úgyhogy ha valaki, akkor ő biztosan tudja, hogy milyen érzés olimpiai bajnoknak lenni. A sikerrel ráadásul gyermekkori álma vált valóra. "Kiskorom óta azzal keltem és azzal feküdtem, hogy olimpiai bajnok szeretnék lenni" – osztja meg emlékeit a 38 éves pólós a HR Portállal. – "Mindent ennek rendeltem alá, és így hatalmas öröm volt, hogy ez valóra válhatott. Fontos megjegyezni, hogy a sikert nem elég elérni, hanem az arany érmet viselni is kell tudni. Arra célzok ezzel, hogy példamutató életet kell élni, mert mint ahogy annak idején én is a nagy vízilabdásokat tekintettem példaképemnek, a mai gyerekek is bizonyára ezt teszik. Gazdaság: 128,5 millió forintot kap Liu Shaoang a pekingi teljesítményéért, de élete végéig jól keres az arannyal | hvg.hu. " Kiss Gergőt vízilabdán kívüli "civil" életéről tavaly tavasszal kérdeztük. Akkor arról is mesélt, hogy a sportból, az olimpiai élményekből milyen tapasztalatokat tud a vállalati életben kamatoztatni. Ami a legfontosabb, szerinte meg kell tanulni a sikert és a kudarcot is egyaránt kezelni, mert a kudarcok vezetnek a sikerhez.
További zavart okoz - és erre az új rendelkezés sem nyújt megoldást - a szövetségi kapitányok és edzők elismerése közötti különbség. A kapitányok például kajak-kenuban vagy öttusában egy éremért kapnak járadékot, egy klubedző - aki a hierarchiában elvileg alacsonyabb szintre van sorolva - a többszöröséhez juthat hozzá, ha az adott csapatban több versenyzője szerepelt. Szintén nem rendezett a szakmai igazgatók elismerése visszavonulásuk után, akik egy-egy sportág több éves szakmai programját kidolgozzák, a végrehajtását ellenőrzik. Sokszoros pénz jut a sikeres olimpikonoknak - Napi.hu. Ezekre a kérdésekre az EMMI annyit válaszolt, hogy ettől az évtől kezdve a szövetségi kapitányok járadékának összegét a korábbi duplájára emelték.
Forintra fordítva. Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, emellett három ezüst- és két bronzérmet is nyert. Neki havi bruttó 2 231 242 lett az életjáradéka. Az öt arany-, és egy-egy ezüst- és bronzérmet nyerő úszó Egerszegi Krisztina bruttó 1 945 830 kap. Aranyak és milliók: hol mennyit ér az elsőség? - NSO. A szintén ötszörös ötkarikás győztes és egy ezüstérmet is szerző kajakos Kozák Danuta életjáradéka 1 816 100 forint lesz majd, az ugyanis 35 éves kortól jár. Kozák 32 éves, még aktív, 2020-ban szerezhet további érmeket, ezzel növelheti a majdani életjáradékát. Az edzői járadék az érmek után a sportolóknak járó összeg fele. Az életjáradék emelése nem érinti az érmekért az olimpiák után járó prémiumot, ez most az egyéni arany esetében 35 millió forint, az ezüst 25, a bronz 20 milliót ér. 2017-es adat van arról, hogy abban az évben hozzávetőleg 860-an részesültek olimpiai járadékban, valamennyi járadékra jogosult sportolót, edzőt, szövetségi kapitányt és özvegyet beleértve. A módosított életjáradék összköltségvetéséről az egyik előterjesztő, Bánki Erik a parlamentben azt mondta, hogy 2019-re eredetileg valamivel több mint 1, 9 milliárdot terveztek be az olimpiai járadékok rendszerére.