Francia forradalom (1. rész) | Út a rendi gyűlés felé - YouTube
A RENDI GYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA-1789. május. 5 josnak nem maradt választása össze kelett hívnia a rendi gyűlést. A király nem akart így rendelkezni mert: Nem sűllyedtünk ilyen mélyre majdnem 150 éve! mondta. Pontosan! 150 éve nem hívták össze a gyűlést A gyűlés rendjei: 1 rend: nemesség 2. rend: papság 3. rend: polgárság A gyűlés döntési jogai: adómegemelés nagy mértékben jobbágy jogainak kimondása A polgárság vezetőinek nem volt választási joga mert akkor elnyomták volna a másik két rendet. Francia rendi gyűlés 2017. Ha nem volt választási joguk miért voltak a gyűlésen? Egyszerü. Jelképesen hogy ne tudják azt mondani hogy nem számít a Rendi táblázat (én készítettem)
Ennek a hatalmas munkának az egyik oszlopa volt az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, melyet nagyrészt La Fayette márki fogalmazott meg, a nemzetgyűlés képviselői pedig 1789. Francia rendi gyűlés v. augusztus 26-án hagytak jóvá. Köznapian fogalmazva, ez a "műfaj" nem volt ismeretlen a törvényalkotók számára, hiszen 1689-ben, az angol "dicsőséges forradalom" során hasonló szándékkal vetették papírra a Jogok Nyilatkozatát – Bill of Rights –, majd ezt a példát követte az Amerikai Jogok Törvénye is – igaz, utóbbi már 1791-ben született meg. A múltbéli példák mellett a francia felvilágosodás nagy alakjai, többek között Montesquieu és Rousseau eszméi is befolyásolták az alkotókat, a hatalmi ágak szétválasztásának, az emberrel született természetes jogoknak az ideáit elvégre a felvilágosult Franciaországban vetették először papírra. Fontos megjegyezni, hogy az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának cikkelyei nem csak Franciaországra vonatkoztak, hanem az egész emberiséghez kívántak szólni – a forradalmi eszmék ilyetén exportja egyébként később sem volt idegen a franciáktól.
Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
A Nyilatkozat megfogalmazói kijelentették, hogy születésétől fogva minden ember egyenlő, ezért ugyanazon jogok illetik meg, és azonos kötelességeknek is kell engedelmeskednie, melyeket a közjó és a másik jogainak
Az új modell, az elődjeinél jóval hatékonyabb, erősebb és intelligensebb Nexus 8 voltaképp ugyanúgy rabszolgaságra született, ám egyúttal a rendőrség is alkalmazza őket, fejvadászokként, hogy kiiktassák a még a Földön bujkáló régebbi modelleket. Az egyik ilyen fejvadász, K ügynök (Ryan Gosling) legújabb, egyszerűnek tűnő megbízatása során azonban egy olyan nyomra bukkan, mely végérvényesen megváltoztathatja a világot, és egy csapásra felboríthatja az emberek és replikánsok közti kényes állapotokat, eme rejtély kulcsa pedig egy három évtizede szökésben lévő egykori fejvadász, Rick Deckard (Harrison Ford), akinek K nemsokára a nyomába is ered. A Szárnyas fejvadász 2049 sztorijának a gerince tulajdonképpen az egyre jobban elhalványuló remény felkutatása a szinte teljes reménytelenségben. Ugyanolyan vékony a cselekménye, mint az első résznek, és bár most több minden történik, a játékidő majdhogynem 3 egész órára rúg, így a történések ennek megfelelően oszlanak el (továbbra is a futurisztikus detektív-sztori és a film noir mezsgyéjén egyensúlyozva), a türelmünkért cserébe az alkotás olyan maradandó élményt ad, ami mellett nem csupán a mai, de a mindenkori science fictio-ök tetemes része is nyugodtan elbújhat.
A Szárnyas fejvadász formabontóan melankolikus és meditatív története nem kívánt folytatást, 2017-ben mégis a mozikba került Ridley Scott bábáskodásában és Denis Villeneuve rendezésében a Szárnyas fejvadász 2049. Eredet Philip. K. Dick a fanatikus sci-fi rajongók körében közismert Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye darabokra törte a tudományos-fantasztikus irodalommal szemben támasztott, sok esetben jogos kritikákat, amik a történetek újszerűségére és az írások minőségére vonatkoznak. Ezek az ismérvek Dick munkásságának zömére helytállóak, Az ember a Fellegvárban közelmúltbeli sorozatadaptációjával pedig hivatalosan is ő lett az egyik legfeldolgozottabb sci-fi szerző. Bár a rossznyelvek szerint Ridley Scott nem olvasta a Szárnyas fejvadász alapanyagát jelentő regényt, Dick szövegének egyes alapkérdései egy az egyben átkerültek az 1982-es filmváltozatba, míg a moziban ábrázolhatatlan szálakat jóérzékkel kihagyta saját történetéből, amely önmagában is kerek egésznek tekinthető.
Imádom a Szárnyas fejvadászt, de fenntartom, hogy az a fajta tökéletlen mestermű, aminek a nézésénél csak egy dolog jobb: ha visszaemlékszünk rá. Ha visszaemlékszünk a borzasztó, mégis gyönyörű Los Angelesre, a mocsokra, a kígyóbőrre, Rachel ragyogó szemeire, szegény Leonra, és a könnyekre az esőben. Ridley Scott rendező is futószalagon próbálta tökéletesíteni a mára már klasszikus filmjét, de valójában, százszázalékosan tökéletes sosem lett, hiszen pont ennek a hiányától lett az, ami. Egy ambiciózus, korszakos, rengeteg stílusra, műfajra, dizájnra, videójátékra, populáris zenére és még megannyi másra hatalmas hatást gyakorló, ragyogó tökéletlenség. És most, harmincöt évvel később itt van a folytatása, amit nem vagyok biztos, hogy bárki is hívott, mert a Szárnyas fejvadász másik erőssége az volt, hogy annyira visszafogottan és rapszodikusan adagolta a cselekményt, hogy gyakorlatilag bármit ki lehetett hámozni belőle. Ha azt akartuk, akkor a főhősünk replikáns volt, egy tragikus hős ráadásul, egy android, abból a fajtából, amit saját magának kellett kiirtania.
Deckard, a Szárnyas fejvadász főszereplője (Harrison Ford), aki Villeneuve folytatásában is megjelent, a sorozat történetének idején már nyilván nem él, ahogy más szereplők sem, ezért a szériában valószínűleg számos új szereplővel találkozhat majd a közönség. A szárnyas fejvadászok olyan nyomozók, akiknek feladata a humanoid robotok, replikánsok felkutatása, akik földön kívüli kolóniákról szöktek meg, ahol többek között munkaerőnek vagy katonáknak szánták őket a véget nem érő intergalaktikus háborúkban. A Szárnyas fejvadász korában a túlnépesedett Föld már szinte lakhatatlanná vált. Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
A film túlságosan vonalvezetett képe, gyakran enervált cselekmény nélkülisége, sűrű pityergéseinek ellenére is rideg volta miatt képtelen volt igazán megérinteni. Mint Giotto alakjai egy freskón, emberek és replikánsok keresik a helyüket a világban, de Villeneuve ezúttal nem úgy festett, hogy freskója a kellő erővel fejtse ki a hatását. Nem elég éles a penge, nem elég nagyok a szárnyak, nem mertek elég nagyot álmodni az androidok. Az igaz, hogy részleteiben egy csodálni való művészi teljesítmény a Blade Runner 2049, amit látni kell, de a teljes kép mégsem tudott lenyűgözni. És ez az állításom úgy gondolom akkor is állna, ha történetesen nem láttam volna az első részt (vagy 10x). Azt sem tartom valószínűnek, hogy klasszikus lesz belőle, de ezt úgysem én, hanem az idő dönti majd el. Értékelés: 75/100 IMDb: 8, 6 Mafab: 79/100