Melis György igazán a Magyar Állami Operaház színpadán volt otthon. Az intézménynek 1989-ben lett örökös tagja, s 1991 decemberében ünnepelte kétezredik operai fellépését Mozart Cosi fan tutte című operájában. Koncerten több mint félezerszer szerepelt, rádiófelvételeinek száma meghaladja a százat. Háromszor kapott Liszt Ferenc-díjat (1954, 1959, 1973), 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1967-ben lett kiváló művész, 1986-ban megkapta a Bartók-Pásztory-, 1998-ban a Magyar Örökség-díjat, 2003-ban a Magyar Állami Operaház Mesterművésze kitüntetésben részesült. Ugyanebben az évben megkapta a Hazám-díjat, s életútja elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. Épp húsz éve maga is díjat alapított: a Melis György-emlékplakettel a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekest jutalmazzák. A művészt néhány nappal ezelőtt 85. születésnapja alkalmából a Magyar Állami Operaházban kollégái és szülővárosának küldöttei köszöntötték. A következő évad kezdetén évfordulója tiszteletére Melis György pályáját bemutató anyag kerül az Operaház Vörös-szalonjába.
Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek. Két évtized alatt csaknem húsz művész vette át az elismerést. 1989 óta az Operaház örökös tagja. 1991 decemberében ünnepelték kétezredik operai fellépését a Così fan tutteban. Szerte Európában és a tengerentúlon is (Egyesült Államok, Mexikó) nagy sikerrel vendégszerepelt, legnagyobb külföldi sikereit Mozart Don Giovannijával aratta. Melis György dalszínházi tagságának 60. évfordulója tiszteletére három héttel ezelőtt rendeztek ünnepséget a Magyar Állami Operaházban; a gyengélkedő művész ezen már nem tudott részt venni. Pótolhatatlan veszteség Melis György halálával hatalmas veszteség érte a magyar operajátszást – mondta el Marton Éva operaénekes az MTI-nek a pénteken elhunyt művészt méltatva. Felidézte, hogy sokat dolgoztak együtt Melis Györggyel, a milánói Scalában például együtt énekelték először magyarul Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát.
A világhírű operaénekes hangja járta át a Zenepavilon fáit, áthatolt időn és téren, egészen a szarvasi közönség lelkéig. Melis György 94 évvel ezelőtt, július 2-án látta meg a napvilágot a Szarvas és Kondoros húzódó Csipkár soron, egy tizennyolc holdas parasztgazda hetedik gyermekeként. A fiú családi körben eleinte csak szlovákul beszélt, ötéves korára sajátította el a magyar nyelvet. Tehetségét tanára, Szederkényi Nándor fedezte fel, és továbbtanulásra javasolta. Édesapja azonban konok ember volt, a művészetet "bohóckodásnak" tartotta, ezért kénytelen volt a Műszaki Egyetemre jelentkezni. Sorsa csak néhány évvel később teljesedhetett be, amikor vargabetűi után véglegesen az éneklés mellett kötelezte el magát. Ilyen és hasonlóan érdekes életrajzi adalékokkal tarkítva emlékezett vissza Mótyán Tibor, a Kossuth-és háromszoros Liszt Ferenc-díjas művész egykori barátja a kezdetekre. A dátumhoz igazodva évről évre felidézik a művész alakját, hangját pedig egy-egy utókornak szánt felvétel lejátszásával hozzák újra közelebb a közönséghez.
Koncerthelyszín: PTE Művészeti Kar Liszt Ferenc Hangversenyterem - Pécs, Zsolnay Negyed E22 épület 3. emelet Fellépők: WIEDEMANN Bernadett Liszt-díjas operaénekes PATAKI Bence operaénekes VIRÁG Emese DLA, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész WIEDEMANN Judit operaénekes WIEDEMANN Bernadett Mosonmagyaróváron született, a zeneművészeti szakközépiskolát Győrben végezte, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán diplomázott 1993-ban. Bende Zsolt mellett Eőry Zsuzsanna, Mikó András, Békés András és Medveczky Ádám voltak meghatározó tanárai. Tanulmányait Joan Sutherland, Rózsa Vera és Jevgenyij Nyesztyerenko kurzusaival tette teljessé. 1989-ben Karlovy Varyban oratórium és dal kategóriában első díjas lett, 2007-ben Rómában az énekverseny III. helyezettje. 1993-tól a Magyar Állami Operaház tagja. Hazai és külföldi operaszínpadokon Helmut Rilling, Rico Saccani, Jurij Szimonov, Kocsis Zoltán, Fischer Ádám, Vásáry Tamás, Kobajasi Ken-icsiro, Pier Giorgio Morandi, Stefan Soltész, Ács János, Dénes István, Fürst János, Medveczky Ádám, Ligeti András, Hamar Zsolt, Michael Boder, Will Humburg és David Robertson és mások vezényletével lépett föl.
Kiváló és Érdemes Művész. Kitüntették őt a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Csillagrendjével, a Hazám díjjal és a Magyar Örökség díjjal. Szarvas és Óbuda díszpolgára. Tulajdonosa a Magyar Köztársasági Érdemrend Csillagos Középkeresztjének. Szülővárosa idén februárban a Szarvasért Emlékplakett arany fokozatával (életműdíjjal) tüntette ki. A művész sohasem nősült meg. Egy fogadott fia van, aki ma is vele együtt él óbudai házában. — Á, nem vállalok én már semmilyen fellépést! — emeli fel hangját határozottan a művész, amikor arról kérdezem, szokott-e még énekelni. Kissé csendesebben, de a keserűség legkisebb jelen nélkül teszi hozzá: eljárt az idő, ideje átadni a helyet a fiataloknak. Idén februárban Szarvason, miután átvette a város által neki ajándékozott életműdíjat, még dalra fakadt. A tőle oly sokszor hallott "Ó mily sok hal terem az nagy Balatonba-ha-ra-ha-ra-ha-ha... " kezdetű dalt énekelte el a népes ünneplő közönségnek. Ugyanezen alkalomkor a helyi televíziónak adott interjújában hosszasan mesélt itteni gyermekéveiről, emlékeiről, a város iránt érzett szeretetéről.
tornacsarnoka-Budapest XXI., Eötvös József Ált. tornacsarnoka-Budapest XXI., SÁI Petőfi Sándor Tagiskolája tornaterme-Salgótarján, Szent László Katolikus Gimnázium sportcsarnoka-Kisvárda, Karácsony Sándor Református Ált. tornaterme-Bp. XIX., Balázsovits János sportcsarnok-Göd, Izsáki Általános Iskola tornacsarnoka, Eötvös József Szakiskola tornaterme-Gyál, Rehabilitációs Központ tornaterme-Gyula, Szőnyi István Ált. tornaterme-Zebegény, Komáromi Petőfi Sándor Ált. tornacsarnoka-Komárom, Szent István Gimnázium tornacsarnoka-Budapest XIV., Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportegyesülete-FM Közép-magyarországi Agrár szakképző-Budapest X., Templom téri Német Nemzetiségi Iskola tornacsarnoka-Pilisvörösvár, Telki Magyar Labdarúgó Szövetség, labdarúgó válogatott tornaterme-Telki, MÁV Vezérigazgatóság Sport, Aramis SE, futsal csarnok-Érd, Balázsovits Sportcsarnok- Göd, Öveges József Szakgimná, UBT Basketball, Bethlen Gábor Ált. Labdarúgópálya játékterének felfestése | Szomód-Ker. Kincskereső Tagiskolája-Bp. XI., Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközé, Lauder Javne Zsidó Közösségi, BVSC, ELTE Mérnök utcai Sporttelep-Bp.
Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van. Hétméteres dobásnál a kapus nem lépheti át mindaddig, amíg a dobó játékos kezét a labda el nem hagyta. Középvonal: A pályát két egyenlő területű térfélre osztja, a két oldalvonal felezőpontjának összekötésével. Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala. Ha kívül kerül rajta a labda, akkor a labdát utoljára érintő csapat ellenfele végezhet el bedobást. Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4, 5 méterre meghúzott vonal. Kézilabda pálya vonalai. A játékosok a felezővonal és a cserevonal közötti területen végezhetik el a játékoscseréket. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2, 08 méter magas és 3 méter széles. A kapukat rögzíteni kell a szilárd talajhoz, és két különböző színnel kell befesteni. Egy kézilabdapálya, mint a sportág játékteréhez, egyéb előírások is tartoznak. Ilyenek például a biztonsági előírások, kiszolgáló helyiségek (pl. játékos és bírói öltözők, fürdők, mellékhelyiségek…. )