"Korcsmárosné, verje meg a ragya, Azt a pint bort be soká nem adja, És te dudás, befagyott-e a szád? Fújj bele, ha reped is a dudád. " Igy szól, szűrét balvállára veti, Jobbik vállát rezes csatja lepi, S kifehérlik gyönge gyolcs ruhája, Bő ünge és még bővebb gatyája. Aranycsipkés fátyol lebeg nyakán, Tarka selyemkendő a derekán; S amint kalapját fejébe nyomja, S föltüremlik széles ünge újja, Csudálni kell a karját, oly fehér, Piros képén majd kicsattan a vér. "Úgy ni, dudás, hordja el a kánya, Ez Cifra Laci kedves nótája. " Szól, s ugyan megrakja kanászmódra, Ugró-, düllögő- és dobogóra. Baltája, mint sebes istennyila, Suhog, villog pergő újjaiba', S mint a rázott árvafűz ágai, Hánykolódnak gatyája rojtjai. De nyílik az ajtó csikorogva, S Cifra Laci megáll elbámulva, Gerendába vágja a baltáját, S ölelésre nyujtja a két karját. Ki az, aki az ajtót kitárta, Cifra Lacit úgy megbabonázta? Radnóti Miklós: Este a kertben : hungarianliterature. Annyi igaz, hogy ugyan derék csont, Kacki, hegyes, begyes és körmönfont. Zöld cipellő, kék harisnya, Sarkig érő veres szoknya, Csipőn szoros fehér kötény, Kék selyemből fodros mellény, Rövid üngújj dagadóra, Nyakkendőcske szorítóra, Ezüst csat, mell-ékesítő, Kalárisgyöngy nyakkdiszítő, Rézkarika fúrott fülben, Fésű magas, sürű fürtben.
Levél verses részlete 1852. október 1. Téged magadat is, szerelmes nődet is, Meg, ha ugyan volna, kis csecsemődet is, Apádat, anyádat, a familiádat, Kijáró, bejáró ökonómiádat: Kivánjuk szivesen én s a feleségem, Laci, Julcsa, én két apró szép cselédem, Kivánjuk nem egyszer, hanem száz- meg százszor, – Most ölel forróan, – s többet ir majd másszor – igaz barátod Arany János.
Laci is mindaddig költözködött, Míg a kése végre benne törött, Űzőbe vették őt, mint a vadat, Törvény szolgált fejére igazat, Nem volt rajta halálos nyavalya, Ép létére ő mégis meghala, Elevenen vitték temetőre, Útmelletti kopár dombtetőre, Magasra ment, s ott egy szegen akadt, El lehetett járni lába alatt, Szóval: kimúlt vármegye költségén, Főbiró prédikált temetésén.
Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom, Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni, Igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj. Szájadat betedd, S nyisd ki füledet, Nyisd ki ezt a kis kaput; Majd meglátod, hogy mi fut Rajta át fejedbe... Egy kis tarka lepke. Tarka lepke, kis mese, Szállj be Laci fejibe. Volt egy ember, nagybajúszos. Mit csinált? Elment a kúthoz. De nem volt viz a vederbe', Kapta magát, telemerte. És vajon minek Merítette meg Azt a vedret? Tán a kertet Kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?... Cifra Laci – Wikiforrás. nem biz a. Telt vederrel a kezében A mezőre ballag szépen, Ott megállt és körülnézett; Ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott... Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát... Vagy tán azt az embert, Ki amott a kendert Áztatóba hordja? Arra sincsen gondja. Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom, mi végett Nézi át a mezőséget, A vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Ninini: Ott az ürge.
Ez volt a viselete. Mint a holló, fényes, barna, Kontyra szedett hosszú haja, Sürű szemöldöke sugár, Két nagy szeme, mint a bogár, Nyíló pipacs az orcája, Csókra hívó picin szája, Gömbölyű kar, domború mell, Darázsderék, hószín kebel, Magasra nyúló növése, Gangos teste lebbenése: Ilyen arca, termete. "Hej kincsem, galambom, hol mulattál, Hogy engem oly soká magán hagytál? Hiszen nemde, Bakony szép virága, Te vagy a kocsmáros Panni lánya? " Cifra Laci ezt jól ki sem mondta, Pannikát már szépen átkarolta. Kánikulai strófák – Wikiforrás. "Hogy is van az a bakonyi nóta? Vedd elő, ha a szél el nem hordta", Igy kiáltott Laci a dudásnak, S neki eredt a fris magyar táncnak, Egy gondolat, s nincs a szűr nyakában, Járja egy szál üngben és gatyában. Szembe állva aprózza Pannika, S meg-megpördül, mint a szélkarika, Majd elkapja Laci és forgatja, Hol ide, hol oda mártogatja. S hogy megrakta minden cikornyáját, Leült, mellé húzván Pannikáját, Kalapját az asztalra levágta, S szívkapuját ily szókkal kitárta: "Ha nem mondom is, rózsám, ki vagyok, Látod, hogy én szegény legény vagyok, Aratok, ahol nem is vetettem, Ha vígadok, más búsul helyettem, Selymet, gyolcsot ide az erdőbe Zsidó és tót behozzák előmbe, Kasznár, ispán éléskamarája Közös velem bora, szalonnája.
Már hanyatlott a nap nyugovóra, Még sem jött a pandúr kézfogóra, Vagy ha jött is, más úton kerűle, Cifra Laci új gondba merűle, S gyilkos lassúsággal elsunnyogva, Behúzódott a sűrű pagonyba. És eltűnt az éjnek homályában, Ki merné most kisérni nyomában? Sötét igen az erdő sátora, Ha nem világítja hold sugara, Csak orzó vad és bujdosó legény, Igazul el tekergős ösvényén, És aki les vadat és bujdosókat, Ösmer benne minden szöget-lyukat. De mily zaj ez, milyen rivalkodás? Egymást éri a puskaropogás, Laci aligha meg nem ütközött, Nagyon lángol ott a nyíres között, S hogy elnémult a sürű puskaszó, Keveregve hallik sok kemény szó, S a zaj elhúzódva a pagonybúl, A veszprémi országútra vonúl. * Most is fenn áll a bakonyi csárda, Van bora, kenyere, szalonnája, Pihenést ad fáradt utazónak, Néha rejteket a bujdosónak. De miolta haraggal elmene, Cifra Laci, nem fordult meg benne, A nyalka fi vajh hová lehetett? Hogy Bakonyban híre is elveszett. Rosz kenyér a bujdosó kenyere, Nincsen neki se nyugta, se helye.
1908 Utánzatok, aktuális strófák, személyes jellegű versek 1 Körös vize folyik csendesen, De ezután ez már nem leszen, Hajók járnak rajta, ő pedig Nagyzási mániába esik! 2 A melegnek megtiltani nem lehet, Hogy ne legyen a harmincnyolc fok felett, De a sugárcsőnek megtiltja a szemérem, Hogy spricceljen Bémer és egyéb téren! 3 Rácz Lacinak nem tudom Hányadik fia Boldogít most tégedet, Szép Pannónia. Még muzsikál is hozzá A fene gyerek, Én meg elverem a pénzt, Fene egye meg! 4 Káka tövén költ a ruca, Zöldfában terem a múzsa, De ahol a Rédei Szidi párja terem, Azt a színkört nem ismerem! 5 Térdig jártam a rózsában, A virágcsatában, Hej, de az új húszkoronást, Sehol se találtam! Tisztelt Hofbauer Pál úr, Vegye e poémát S küldjön postafordultával Egy tiszteletpéldányt! 6 A Simplicissimus nevű lap Minket csak úgy vadak közt emleget, Eszünkbe jut az Allgemeine, Ez meg kutyának nevezett. De megmondotta Arany János, Kinek nincs párja német nap alatt, "Vigyázat, tisztelt Allgemeine, Ne bántsuk a kutyát harap! "
A Bátori nyár gazdag programsorozatát folyamatosan figyelemmel kísérhetik két új felületünkön, a nyirbá weboldalon a Látnivalók, a facebook közösségi oldal Kulturális Központ aloldalaként indított Nyírbátori Programok címen. Tájékozódjanak oldalainkról! Töltsük együtt a nyarat! Jöjjenek el hozzánk kikapcsolódni, szórakozzanak a Sárkányok földjén! Bővebb információ a oldalon található.
Mi most csak nagyon finom szalámi formájában találkozunk vele a sietség miatt, és már szaladunk is tovább, mert várnak minket Nádudvaron falusi vendégasztallal és bizonyára nádudvari csalikorsóval. Csalikorsó és kemencés sült A legenda szerint a török szultán el akarta vitetni a háremébe a nádudvari bíró lányát, és azt mondta, csak akkor kegyelmez meg a lánynak, ha olyan korsóból ihat, amelyben még a bor is vízzé változik. A csalikorsó vagy csalikancsó füle üreges és onnan vezet egy belső járat a korsó egyik ivócsűcséhez. Több csűcs is van, de csak az egyikből lehet valóban inni. Nyirbator a sarkanyok városa . Így az edényben vizet is, bort is lehet tartani. Vendéglátóink K. Nagy Zsolt keramikus, a Népművészet Ifjú mestere és a felesége nem csaliedényből kínálták nekünk a jó egri bort, de még a pompás barackpálinkát sem. A szabadtéri kemencében szarvast, csirkét sütöttek a tiszteletünkre, és a töltött káposzta is ott készült. Vendéglátónk családja több mint száz éve foglalkozik kerámiával. K. Nagy Zsolt gyönyörű főzőedényeiből, tepsijeiből, nádudvari fekete kerámiáiból, amelyeket a Hortobágyon szoktak árulni, vásárolni is lehetett.
A sétányon található harmadik szoborcsoport pedig a veres barátok vérfagyasztó krónikáját mutatja be, a Szentvér-mondát, amelyről a Duna Televízió nézői többet is megtudhatnak a NYÁR 21 idézett adásából. A közmédia megújult nyári magazinműsora, a NYÁR 21 kibővített tartalommal Magyarország teljes turisztikai portfóliójából válogatva, az élmények legjavával várja a Duna Televízió nézőit hétfőtől szombatig 10. 00-12. 00 óra között, vasárnap pedig 6. 50-től a heti adásokból láthatnak válogatást a nézők. Nyírbátor a sárkányok városa 2. A NYÁR 2021 aktuális adásai 60 napig visszanézhetők a Médiaklikken.