A baktériumkultúra-szuszpenzió a bőrre és nyálkahártyára való felvitele után immunválaszt (a szervezet fertőzés elleni védekezése) vált ki, fokozza az érintett szövetek természetes védekezőképességét, gyulladáscsökkentő hatású és elősegíti a sebgyógyulást. A Reparon kenőcs az aranyér és szövődményeinek, mint pl. fájdalom, viszketés, gyulladás, ekcéma (viszkető, nedvező, apró hólyagocskákkal járó bőrgyulladás) és a végbélnyílás környékének berepedése, kezelésére szolgál. 2. Tudnivalók a Reparon kenőcs alkalmazása előtt Ne alkalmazza a Reparon kenőcsöt: - ha allergiás az elölt Escherichia Coli baktériumok szuszpenziójára vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére. Figyelmeztetések és óvintézkedések A Reparon kenőcs alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével. Egyéb gyógyszerek és a Reparon kenőcs Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről, beleértve a vény nélkül kapható készítményeket is.
ha betartja a kenőcs alkalmazására vonatkozó előírásokat, más gyógyszerekkel való gyógyszerkölcsönhatásra gyakorlatilag nem kell számítani. A kenőcs és kondom (gumióvszer) egyidejű használata a kondom általi védekezés biztonságosságát csökkentheti. Terhesség és szoptatás Terhesség és szoptatás idején alkalmazott Reparon kenőcsre vonatkozó vizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre. Mivel a készítményben tartósítószerként használt fenol koncentrációja jóval alatta marad a gyakorlatban korábban használt fenol oldatok koncentrációjának, nem várható, hogy terhesség és szoptatás idején az anya és gyermeke biztonságát veszélyeztetné. Mielőtt bármely gyógyszert elkezdene alkalmazni, beszélje meg kezelőorvosával vagy gyógyszerészével. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Reparon kenőcs várhatóan nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A Reparon kenőcsöt mindig az orvos által elmondottaknak megfelelően alkalmazza.
Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. 5. HOGYAN KELL A REPARON KENŐCSÖT TÁROLNI? A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. A dobozon feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a bomlás látható jeleit (pl. elszíneződés) észleli. Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6. A CSOMAGOLÁS TARTALMA ÉS EGYÉB INFORMÁCIÓK Mit tartalmaz a Reparon kenőcs?
Tudástár » Aranyér kenőcsök Az aranyeret leginkább helyileg alkalmazható gyógyszerekkel kezelik. Ezek előnye a szisztémás, szájon át szedhető szerekkel szemben, hogy nem terhelik az egész szervezetet, így a mellékhatásaik mérsékeltebbek. Ne alkalmazza a Reparon kenőcsöt: A külsőleg alkalmazható készítmények elsősorban a tünetek enyhítésére szolgálnak, a kiváltó okokat és magát a betegséget nem szüntetik meg. Hatásuk célja általánosan a helyi érzéstelenítés, az irritáció mérséklése, gyulladáscsökkentés, illetve hámosítás. A kenőcsöket leginkább a külső aranyerek tüneti kezelésére alkalmazzák, de a legtöbb készítmény alkalmas a belső aranyerek kezelésére is, ilyenkor a mellékelt műanyag applikátor eszközzel kell a végbélbe juttattani a kenőcsöt. Ez kell, hogy az első lépés legyen, megfelelő módjáról itt olvashatsz részletesebben. Hatóanyagai: prednizolon-kapronát, lidokain-hidroklorid, dexpantenol. Hatóanyagai: fluokortolon-pivalát, lidokain-hidroklorid. Applikátorral ellátva. Hatóanyagai: kálcium-dobezilát-monohidrát, lidokain-hidroklorid.
A 16–17. században, a török hódoltság idején, főleg a hódoltsági területeken, a parasztság önvédelmi szervezeteként létrejöttek parasztvármegyék is. Az 1848-ig fennálló nemesi vármegyét az 1867. évi kiegyezés után a modernizálódó magyar állam nem állította vissza, így 1867 és 1950 között a törvényhatósági vármegye állt fenn. A megyék autonómiáját jelentősen csökkentették, hatáskörüket nagyban korlátozták. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés súlyosan érintette területi közigazgatási rendszert is: számos vármegye részben vagy teljes egészében az országhatáron túlra került. Pest megye települései térkép b. 1950 és 1990 között a megyei tanácsok rendszere működött. Az új megyei tanácsok – szovjet mintára – a korábbi állami szakigazgatás jelentős részét magukba integrálták, ezzel nagy hatáskörre tettek szert. Az önkormányzati megye 1990-ben jött létre, a törvényhatósági megyékhez hasonló jogi keretek között. Hatáskörük lényegében saját intézményeik kezelésére és saját vagyonukkal való gazdálkodásra korlátozódott.
2015 Január óta vezetem debreceni irodánkat, mely pozíció számtalan kihívást és új feladatok ellátását jelenti számomra. ELÉRHETŐSÉGEIM: ☏ (+36 52) 953-017 ☏ (+36 20) 400-4412 ✉ viola[kukac]
Ha a keresett település nincs itt, használja a településkeresőt.
Jogi alapok Az ország mai, 19 megyét tartalmazó beosztása az 1950-es megyerendezéssel alakult ki. A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény határozta meg az ország területi tagozódásának alapelveit, a 2010. évi CXXVI. törvény pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalokról rendelkezik. A 19/2017. (X. 5. ) OGY határozat értelmében 2020. június 4-én Csongrád megye neve, Csongrád-Csanád megyére módosult. Történeti áttekintés A magyar területi igazgatás legnagyobb történelmi hagyományú egysége a megye. Sajátossága, hogy benne – ugyanazon név és alig változó területi keretek között – a legkülönfélébb közigazgatási és politikai intézmények öltöttek testet. A megye első formája az I. Pest megye települései térkép x. István által létrehozott királyi vármegye volt. Kialakítása az ország törzsektől és nemzetségektől független területi beosztását és a királyi birtokok kormányzását szolgálta. A 13. században a királyi vármegye szerepét a nemesi vármegye vette át, amely a kis- és középbirtokos nemesség önkormányzati intézménye volt, aminek révén a megyei nemesség közvetlen beleszólást nyert az országos politikába.
Magyarország megyéi, járásai és települései 2020