Advent első hete – Igazságosság – Lila gyertya A templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. Az első gyertya meggyújtásakor végig gondolhatjuk azokat a próféciákat, amik a Messiás eljövetelét előre meghirdették. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Törekedjünk arra, hogy érzéseink, gondolataink és cselekedeteink összhangban legyenek. Advent második hete – Mértékletesség – Lila gyertya A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust. Tartsunk mértéket minden megnyilvánulásunkban és tevékenységünkben. Advent harmadik hete – Bátorság – Rózsaszín gyertya A harmadik gyertya Advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította.
A második adventi gyertya meggyújtásakor gondolj arra, hogy képes leszel megkülönböztetni a lényeges közölnivalókat a kevésbé lényegesektől. Ily módon nemcsak a környezetednek szerezhetsz örömet, hanem meghallhatod azt a bizonyos belső hangot is, aminek segítségével könnyebben boldogulhatsz a világban, miközben saját magadat is jobban megismerheted. Ha kedden születtél Keddi születésűként megeshet, hogy a feszültség levezetéseképpen többet eszel a kelleténél, és nem is feltétlenül a legegészségesebb táplálékokat veszed magad. Természetesen nem szeretnénk diétás tanácsokat adni a közelgő ünnep kapcsán, de nem árt, ha ezen a téren némi mértékletességet mutatsz. A második gyertya meggyújtásakor gondold végig, hogy miképpen tudnál változtatni a helyzeten: lehet, hogy esetenként megteszi némi gyümölcs vagy akár egy csésze jó meleg tea is. Mindennek nemcsak gyakorlati hasznát látod majd: tapasztalni fogod, hogy a gondolataid megtisztulnak, és lelkileg is megkönnyebbülsz. Ha szerdán születtél Amennyiben szerdán láttad meg a napvilágot, hajlamos lehetsz a kelleténél nagyobb mértékben halmozni az anyagi javakat.
Az eseményen beszédet mondott Zsuponyó Anett, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, valamint Csikainé Mihalik Éva. Vasárnap a második adventi gyertya is meggyulladt a Városház téren elhelyezett koszorún.
Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja. Végül, de nem utolsó sorban egy idézet, amelynek mondandóját nem csak Advent és Karácsony ünnepének idején kell megfogadnunk, megtartanunk: "Nem az az igazi nagy tett, ha sokat adunk, hanem, ha nagyon szeretünk. " (Lisieux-i Szent Teréz)
APA: Könyörögjünk! Isten, ki megváltásunk évenkénti várásával megörvendetsz, add meg kérünk, hogy Egyszülöttedet és Megváltónkat, mint jövend bírót is szemlélhessük. Aki él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen. Befejezés: egy adventi ének, esetleg már karácsonyi ének.
2000 és 2004 között ugyanis extrém alacsony volt a tó vízállása, a mostani szinthez képest körülbelül 80 centivel kevesebb. A víz mélysége is megváltozott, aminek hangot is adtak annak idején a fürdőzők. És másnak is. – Az algásodást nem feltétlenül segíti elő az alacsony vízállás. Körülbelül 40-50 centiméternél kisebb vízmagasságnál azonban könnyebben szaporodnak a zöld algák. A kétezres évek elején nagy tömegben jelent meg a déli partok vízében. Alacsony a Balaton vízállása, a helyiek aggódnak, hogy a Velencei tó sorsára jutnak - Blikk. A turisták számára ilyenkor kevésbé vonzó a Balaton vize, éppen ezért mechanikai irtással szoktak védekezni a szakemberek a zöld algák ellen – mondta. Attól viszont egyelőre nem kell tartani, hogy nyáron nem mártózhatunk meg a Balatonban, netán kénytelenek lennének szünetet tartani a vitorlások. 193 centi is volt 1879-ben annyira megáradt a tó, hogy a víz 193 centiméteres magasságával elöntötte a partokat. Siófokon víz alatt állt a móló és a sétálóutca is. Az akkor feljegyzésekben úgy nyilatkoztak a helyiek: "kiöntenek bennünket, mint az ürgét. "
A vízből kiálló beton-, fém-, vagy faoszlopok, botok, tartószerkezetek atomcsapás utáni hangulatot kölcsönöznek a kikötőknek. Szinte minden vitorlásversenyt el kellett törölni, illetve volt, amit átvittek a Balatonra. A versenypályára mg a kishajókkal vagy a gumimotorosokkal is körülményes eljutni. A kikötőkben pedig – főleg, hogy komoly beruházások során megemelték a beton védműveket – a vízre tett hajókba nagyon nehéz a be-és kiszállás – mondjuk kifutni nem is nagyon lehet velük. Eddig egy vízpótlási kísérlet volt, de azt hamar leállították, mert nem volt megfelelő a beengedett víz minősége – túlságosan algás volt. A Velencei-tó pótlása a két tározót is megviselte | Agrotrend.hu. Korábban is, amikor vészesen alacsonnyá vált, vagy legalábbis turisztikai szempontból alacsonnyá vált a vízszint, ezért nem eresztették lefele a vizet. A klorofil tartalommal van gond, ami pedig az eutrofizáció (foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: a fitoplanktonok, a gyökerező hínár- és mocsári növények. )
Hangsúlyozni kell, hogy ez nem feltétlenül a tó ökoszisztémájából fakadó visszatérő jelenség, hanem nagyon is gyakorlati, tipikus 21. századi oka van. A Velencei-tó vízellátásáról a környezet (természet) a tó kialakulásakor gondoskodott. Igaz nem olyan mértékben, mint a Balaton esetében, de a környezet által megoldott volt a víz utánpótlása. Index - Belföld - Vészes szintre csökkent a Velencei-tó vízszintje, pusztul a halállomány. A Vértesből összegyűjtött vizet a Császár-víz (vízfolyás) szállítja a Velencei-tóba, hiszen a Császár-víz és a tó vízgyűjtő területének mintegy 60%-a egyazon földrajzi területre esik. Ez eddig rendben is volna, viszont van ezzel egy probléma. A Császár-víz víztömegét ugyanis két mesterséges tározóval felfogták, felduzzasztották annak érdekében, hogy a Velencei-tó vízellátását bármilyen évszakban, bármilyen szélsőséges időjárási körülmények között (pl. extrém szárazság esetén) is biztosítani tudják. Azonban az egykor még kiválónak tűnő megoldás most a visszájára ütött. Tudni illik a két tározó (a Pátkai és a Zámolyi tározók) vízmennyisége 2020-ban és 2021-ben is folyamatosan növekedett, viszont azokból nem történt víz leeresztés a Velencei-tó irányába.
Az elmúlt hetek leginkább felkapott témája a Velencei-tó vízügyi helyzete volt. Jogos az ijedtség, hiszen a tó vízszintje folyamatosan apad, jelenlegi számítások szerint az elfogadható vízmennyiségnek csupán 48%-a van a tó medrében. A járt utána annak a fontos kérdésnek, hogy minek köszönhető a Velencei-tó aggodalomra okot adó vízhiányos állapota. Mára már közismert tény, hogy a Velencei-tó a történelem során többször kiszáradt, vagy a kiszáradás közelébe került. A 19. század közepén a tó teljesen eltűnt, a medre száraz volt és abban huszárok gyakorlatoztak. A közelmúltban két olyan időszak is volt, amikor az egyre sűrűsödő aszályos és forró időszakok miatt a tó a teljes kiszáradás határára került, emlékezzünk az 1990-1993 közötti időszakra, illetve 2003-ra. Idén, 2021-ben újra ezzel a problémával kell szembe néznünk, ezúttal azonban az idő még inkább ellenünk és a tó ellenében dolgozik. Ahhoz, hogy hatékony szakmai cselekvési tervet lehessen megfogalmazni, nem árt tisztázni, hogy mi az oka a Velencei-tó vízhiányos állapotának.
Vízpótlás utoljára 2019-ben történt a Velencei-tónál. Erre azonban most nincs lehetőség, hiszen a pótlásért felelő tározókban sincs elegendő víz. "Jelenleg a tározóink sincsenek jó állapotban, hiszen a zámolyi körülbelül 25 százalékon, a pátkai pedig 40 százalékon van, ott sincs megfelelő mennyiségű víz. Emellett a víz minősége is borzasztóan rossz a tározókban, miközben a tó vizével semmilyen probléma nem volt, így nem tudjuk most leengedni őket. Nincs is akkor készletünk, hogy érdemi változást tudjunk elérni. Ha leengednénk a tározóból ezt az igen magas klorofil-tartalmú vizet, az vízminőségi problémát is okozna" - folytatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Csonki István hozzátette, az elkövetkezendő időszakra sem jók a kilátások: az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb, hat hónapos előrejelzése szerint ugyanis, a szeptembertől februárig tartó időszak az átlagosnál melegebb és szárazabb lehet.