Közel fél év bezárás után május 1-től fogadhatnak újra látogatókat országszerte a múzeumok és turisztikai attrakciók, köztük a Debreceni Református Nagytemplom is. A programok között minden korosztály megtalálhatja az ideális lehetőséget, hogy valóban beleszeressen a templomba. A "Szerelmes Nagytemplom" részeként a látogatók minden kedden rejtvényekkel és játékos feladatokkal, szerdánként orgonakoncerttel egészíthetik ki a templomtúrákat, csütörtökönként pedig egy-egy pohár finom borral a kezükben nézhetik végig a naplementét a panorámajárdáról. A nyári programcsomag első eseménye július 1-jén (csütörtökön) 19 órakor indul, elsőként "az élmények szerelmeseit" várják a szervezők. A csütörtök esti borozással záródó tárlatvezetéseken való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet nyitvatartási időben személyesen a Nagytemplom Jegypénztárában, vagy telefonon a 06 30 190 4409-es telefonszámon lehet megtenni. Részletes program: • Keddenként 10 órától "a felderítések szerelmeseit" várják a templomba.
"Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti Emlékhely" megnevezéssel 2000 Ft névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kupavár, a Mohácsi, a Rákoskeresztúri Újköztemető, a Fiumei úti sírkert, az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhelyeket, valamint az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhelyet követi a sorban - írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank Az emlékérmék elsődleges szerepe az ismeretterjesztés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja. A Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium tiszteletére megjelenő emlékérmék egy olyan nemzeti emlékhelyre hívják fel a figyelmet, ahol a magyarországi reformátusok vallási türelemért folytatott küzdelme, a protestáns művelődés- és intézményrendszer fejlődése és virágzása zajlott.
Dercsényi Balázs: Debrecen - Református Nagytemplom (TKM Egyesület, 1990) - Fotózta Kiadó: TKM Egyesület Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1990 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 16 oldal Sorozatcím: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára Kötetszám: 18 Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ISBN: 963-555-687-X Megjegyzés: 11. kiadás. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Debrecen városának ha nem is a legrégibb, mindenesetre a legjelentősebb műemléke a Nagytemplom; a magyar klasszicista építészet e nagyszerű alkotása a település jelképé vált. Külső megformálásában,... Tovább Állapotfotók A gerinc enyhén kopott.
A nemzeti emlékhelyek emblémája, amely a sorozat részeként kibocsátott érméken mindig megjelenik, valamint a "NEMZETI EMLÉKHELY" felirat a Kollégium épületének ábrázolása felett, három vízszintes sorban szerepel. Az emlékérme hátlapja Forrás: GEDAI/Gedai Az emlékérme - a sorozat többi tagjához hasonlóan - 90 százalék réz és 10 százlék cink ötvözetéből készült, súlya 18, 4 gramm, átmérője 37 mm, széle recézett. Az emlékérméből 7000 darab készíthető, kézi bronzpatinázású kivitelben. Az emlékérmék értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a "Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti Emlékhely" megnevezésű emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében –, a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg 2020. november 18-tól az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7. ), illetve webáruházában.
Bocskai a szolgálatá... Hajdúszoboszlói Fazekasház Hajdúszoboszlón, a Református templomtól nem messze található a híres nádfedeles Fazekas ház, a nádudvarról származó... Nemzetközi Modern Múzeum - Hajdúszoboszló A Nemzetközi Modern Múzeum alapítója a szoboszlói kötődésű Joseph Kadar Párizsban élő képzőművész. Anyaga, amely s... Gyógyfürdő - Hajdúszoboszló A Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Gyógyászata el... Városháza - Hajdúböszörmény A Városháza késő eklektikus stílusban, Dobay Károly tervei alapján épült 1907-ben, s a régi megyeház formai hagyománya... Táncoló hajdúk szobra - Hajdúböszörmény 1986 októberében átadott hétalakos szoborcsoport Kiss István alkotása. A hét alak a hét hajdúváros - Böszörmény, Doro... Bocskai téri Református templom - Hajdúböszörmény A Bocskai téri református templom eredetileg gótikus stílusban épült, s erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város... Hajdúsági Múzeum - Hajdúböszörmény A valamikori Hajdúkerület székháza a Bocskai-tér egyik meghatározó épülete.
nyugodt nagyvárosi tiszta 338 program Pontos árakhoz add meg utazásod időpontját! 2 felnőtt Szűrés 1 szűrő beállítva Foglalj gyorsabban Válaszd ki a szűrési feltételek közül a Neked megfelelőket, így egyéni igényeid alapján jelennek meg a szálláshelyek. × Biztonságosabb döntésedhez Ár Összes jellemző megjelenítése Írd ide hova szeretnél utazni, vagy adj meg jellemzőket utazásodra (pl.
1823. január 1-én, Kiskőrösön jött a világra. Apja, Petrovics István mészáros mester, anyja Hrúz Mária. Petőfi két éves korában, mindannyian Kiskunfélegyházára költöztek. Selmecen járt iskolába, ám tizenöt éves korában nem járhatott tovább a líceumba. Petőfi sándor a borozó. Épphogy önmaga fenntartására volt elég a pénze, mikor egy színházban felfogadták mindenesnek. Ezután gyerekek tanítását vállalta, majd Sopronban elment katonának. Miután leszerelt, sokáig vándorolt, azonban 1841 októberében már a tanulók életét élhette, mivel a pápai kollégiumban járhatott iskolába. Pápán nem csak az iskolának örülhetett, hanem annak is, hogy megismerkedett Jókai Mórral. A borozó című verse volt az első sikere, mivel az Athenaeum nevű folyóiratban, amely mind szépirodalmi, mind tudományos cikkeket is közölt, 1842-ben megjelent a költemény. Ugyanezen évben vándorszínészként kereste a kenyerét, azonban súlyosan megbetegedett Debrecenben, de Pákh Albert védelmébe vette, ez idő alatt írt körülbelül nyolcvan verset. Ezután nekiindult a nagy útnak: 1844 februárjában Pestre ment, hogy találjon kiadót, és sikerrel járt.
Beküldte Nagy Robi - p, 2011-04-22 09:32 Gondüző borocska mellett Vígan illan életem; Gondüző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Petőfi Sándor - irodalmi kvíz - kvíz teszt. Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor tanítja húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor tanítja elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty - s nevetve dűlök Jégöledbe, temető! Nyomtatóbarát változat
Vörösmarty Mihály elvállalta a kiadást, és mivel neki is és Bajzának is tetszettek a költemények, a Pesti Divatlapban ajánlott egy lehetőséget Vahot Imre. A segédszerkesztői állást Petőfi elfogadta, majd áprilistól júniusig Dunavecsére költözött, hogy a szüleivel lehessen. Ebből a három hónapból származnak az Egy estém otthon és az István öcsémhez című versek is. Petőfi Sándor: A borozó. Miután eldöntötte, hogy a költészetnek szenteli életét, és nem színészkedik többet, a Pesti Divatlap szerkesztőjeként rengeteg verset írt, amelyek az olvasóknak nagyon tetszettek. Ebben az időszakban kezdték el az emberek jobban tisztelni és gyűjteni a népköltészeti alkotásokat. Ennek köszönhető, hogy versei ekkora sikernek örvendtek, mivel a költő inkább a népies stílust favorizálta. Egy idő után azonban eddigi verseivel szöges ellentétben kezdett költeni, és ezt az olvasók éles kritikákkal válaszolták meg. Annak ellenére, hogy költeményeit továbbra is csak ott volt hajlandó publikálni, 1845-ben otthagyta a Divatlap szerkesztőségét.
Athenaeum, 1842. évf. május 22. («Gondűző borocska mellett / Vigan illan életem; / Gondűző borocska mellett, / Sors, hatalmad nevetem. » Ez a bordal Petőfi első nyomtatásban megjelent verse; aláírása: Petrovics Sándor. ) Hazámban. («Arany kalásszal ékes rónaság, / Melynek fölötte lenge délibáb»: ez az első nyomtatásban megjelent verse, amely alá már a Petőfi nevet írta. Születések [ szerkesztés] január 26. – François Coppée francia költő, regényíró, drámaíró, a parnasszista irodalmi irányzat jelentős alakja († 1908) február 4. – Arrigo Boito olasz költő, librettista, zeneszerző († 1918) február 25. – Karl May, nálunk is (May Károly néven) népszerű német regényíró († 1912) március 11. Petőfi Sándor: A borozó » Virágot egy mosolyért versek, idézetek. – Eötvös Károly politikus, ügyvéd, író, publicista († 1916) március 18. – Stéphane Mallarmé francia költő, műfordító († 1898) június 24. – Ambrose Bierce Egyesült Államokbeli író, újságíró († 1914? ) július 8. – Berczik Árpád novellista, színműíró († 1919) november 12. – Rákosi Jenő író, színműíró, színházigazgató, lapszerkesztő († 1929) november 22.