09 Apr A vírushelyzet miatt novemberben elmaradt doktor- és díszdoktoravató ünnepségét idén tavasszal rendezi meg a Debreceni Egyetem. 08 Apr "Emeljük négyzetre a tehetséget! " címmel pedagógus konferenciát rendez a Mathias Corvinus Collegium debreceni képzési központja. Az intézmény fenntartásáért felelős Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének munkáját támogató Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület tagja, Gunnar Saeter, az Osloi Egyetemi Klinika (N) Komprehenzív Onkológiai Centrum professzora tart előadást "Translational cancer research: strategy, priorities and innovation management" címmel a Debreceni Egyetemen. "VII. A pedagógia a debreceni egyetemen - SZTE Miscellanea. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia" címmel rendez online szakmai tanácskozást a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, valamint a Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Szakmai Lap.
Ezt az igazolást a hallgatóknak a Tanárképzési Központban kell leadniuk. Debreceni egyetem pedagogie.org. A járványhelyzetre való tekintettel az igazolások leadása a kurzusfelvételt követően az E-learning rendszerben történik. Közösségi pedagógiai gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás Amennyiben a hallgató több részletben kívánja elvégezni a közösségi pedagógiai gyakorlatát, akkor a teljesítésről szóló igazolásra az alábbi szabályok vonatkoznak: Ha a hallgató ugyanazon intézményben, de több különböző részletben (időpontban) kívánja teljesíteni gyakorlatát, akkor elegendő a gyakorlat befejezését követően egy teljesítési igazolást benyújtania. Ha a hallgató kettő vagy több különböző intézményben kívánja teljesíteni a kötelező 30 órás gyakorlatot, akkor minden egyes intézmény által kitöltött teljesítésről szóló igazolást be kell nyújtania. Ha a hallgató a Debreceni Egyetem bármely karának vagy gyakorló iskolájának szervezésében történő tanórán kívüli, szabadidős tevékenységében teljesíti közösségi pedagógiai gyakorlatát, akkor ebben az esetben is teljesítési igazolásra leadására van szükségünk.
Azon oklevelek esetében, amelyekben nem található minősítés, oklevélmelléklet vagy leckekönyv vagy oklevélátlag-igazolás benyújtása is szükséges. A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket a Kar – amennyiben alapképzésre vagy osztatlan képzésre jelentkeznek – a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembevételével (akár az emelt szintű érettségi követelménytől is eltekintve) rangsorolja. Debreceni egyetem pedagógia folyóirat. A pontszámítás alapja a megszerzett felsőfokú oklevél minősítése: 5 (jeles, kiváló, kitünteséses) minősítés esetén 400 pont; 4 (jó) minősítés esetén 360 pont; 3 (közepes) minősítés esetén 320 pont; 2 (elégséges) minősítés esetén 280 pont. A Kar kizárólag főiskolai, egyetemi, alap- és mesterképzésben szerzett oklevelek minősítése alapján számol pontokat, felsőoktatási szakképzési, szakirányú továbbképzési és doktori oklevelek minősítése alapján nem. Az idegen nyelvi alapképzési szakokra ( anglisztika, germanisztika, újlatin nyelvek és kultúrák), illetve az osztatlan kétszakos tanári mesterképzés idegen nyelvszakos (angol, német, holland, francia, olasz) képzéseire történő jelentkezés esetén a felvételizőnek a felsőfokú oklevél mellett rendelkeznie kell az alapképzési szaknak/idegen nyelvi tanári szaknak megfelelő (holland nyelv és kultúra tanára szak esetén angol vagy német) nyelvből legalább középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvánnyal vagy felsőfokú oklevéllel.
Pécs. Szabolcs Éva (1999): Tartalomelemzés a gyermekkortörténet kutatásában. Gyermekkép Magyarországon, 1869-1890. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 3. Célok, értékek és normák a neveléstani rendszerekben Brezinka, Wolfgang (1981): Grundbegriffe der Erziehungswissenschaft. UTB, Reinhaedt, 4. Auflage. Mester és tanítvány tematikus száma. 2004. január, 1. szám, PPKE, BTK, Piliscsaba Oelkers, Jürgen (1998): Nevelésetika - Vince Kiadó, Bp. Mihály Ottó (1999): Az emberi minőség esélyei. Szerk: Hotváth Attila-Trencsényi László. Okker-Iskolafejlesztési Alapítvány. Bp. 483 p. Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 4. Nevelésfilozófiák, iskolaelméletek, iskolamodellek Dietrich, Jürgen/Tenorth, Heinz-Elmar (2003): A modern iskola kialakulása és működése. - Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Elméleti történeti pedagógia | Debreceni Egyetem. Giesecke, Hermann (1986): Ende der Erziehung, Klett-Cotta Verlag Mikonya György (2009): Rend a rendetlenségben, vagy a szabadság útvesztői - anarchisták és nevelés. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Zrinszky László (2000): Iskolaelméletek és a mai iskolák.
A külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában szerzett eredmények megfeleltetése, illetve ezek tanulmányi és érettségi pontokká való átszámítása központilag történik, erről A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű intézményben szerzett végzettségekről c. Debreceni egyetem pedagogie.ac. részben, illetve a honlapon találhat bővebb információt. Intézményi vizsgák sajátos követelményei A gyakorlati vizsgák követelményeire vonatkozóan információ közvetlenül az Intézménytől kérhető. Csatolandó dokumentumok A jelentkezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos általános információk megtalálhatók a Tájékoztató 3. fejezetében.
Okker, Bp. 5. A reformpedagógia eszmetörténeti alapjai és korszakai Alternatív oktatás. Educatio, 2004. tavasz, XIII. évf. sz. Benner, Dietrich - Kemper, Herwart (2003): Theorie und Geschichte der Reformpädagogik, I-II. Weinheim etc. : Beltz. Németh András/Skiera, Ehrenhard (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp. Németh András szerk. (2002): Reformpedagógia-történeti tanulmányok. Európai kölcsönhatások, nemzeti sajátosságok. Budapest: Osiris. 6. Pedagógia és politika találkozásai 1000 év törvényei (A 19. és 20. századi Magyarország közoktatási rendszerének alakulása, változása szempontjából jelentős törvények) Báthory Zoltán (2002): Maratoni reform. Önkonet, Bp Golnhofer Erzsébet (2004): Hazai pedagógiai nézetek 1945-1949. Iskolakultúra-könyvek 23. Pécs. Kardos József (2007): Iskola a politika sodrásában, 1945-1993. Budapest: Gondolat. Mann Miklós (2004): Oktatáspolitikusok és koncepciók a XX. században. Önkonet Kiadó, Bp. Mann Miklós (1996): Kultúrpolitikusok a dualizmus korában.
Mallorca Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek tagja, a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keletre. A szigetcsoport többi tagjához hasonlóan közkedvelt turistacélpont, amely az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a "nyugati országokban" egyre népszerűbbé. Neve a latin insula maior szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik. Fővárosa Palma de Mallorca egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca in Spanyolország | Sygic Travel. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera. A sziget lakosai a katalán nyelv mallorcai nyelvjárását beszélik.
Ez utóbbi helyek a legmegfelelőbbek azok számára, akik nappal a víziparkokban vagy akár a tekepályákon míg éjszaka pedig a diszkókban akarják elütni az időt. A Baleárok egyes részei tökéletesen érintetlenek. Ha az ember olyan öblöt akar találni, ahol egyedül lehet, mindössze két erős lábra és útbaigazításra vagy egy yacht-ra van szüksége. A szigetek klímája jellegzetes mediterrán, forró, száraz nyarakkal és enyhe telekkel. A Baleár-szigeteken több mint 1700 szálloda várja a turistákat, ezek közül mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. Ezek mindegyike egytől-öt csillagig, a luxusszínvonalig terjedő kategóriák egyikébe van besorolva. A besorolást a kormány felügyeleti szerve végzi, az értékelés tükrözi a szálloda által nyújtott szolgáltatások és lehetőségeinek színvonalát. Mallorca Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, mely a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keltre található. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont.
Menorca erős szeleiről is ismert, amelyek miatt "szeles városnak" is hívják. Viszonylag csendes szigetnek számít, főleg a családok kedvence, itt nem láthatók nagy szállodák, és nincsenek zajos klubok. Ibiza Ibiza a Baleári-szigetek harmadik legnagyobb tagja, a legnagyobb Mallorca, és a második legnagyobb Menorca után. Kb. 45 km hosszú, és 25 km széles. Területe 571 km2, ez nagyjából a Balaton felületének felel meg, 20 km2-rel kisebb a magyarországi tónál. A sziget népessége kb. 110 ezer fő, amely a nyári hónapokban a többszörösére nő. Ibiza szigete leginkább legendás, és igen vad éjszakai élete miatt ismert, a sziget a fiatalok kedvencének számít. Számos világhírű szórakozóhelyének köszönhetően a spanyol sziget a bulizás szimbólumává vált, a sziget a földkerekség party-fővárosának számít. Ibiza leghíresebb szórakozóhelye a San Rafael településen található Privilege, amely a világ legnagyobb szórakozóhelye címével büszkélkedhet – 10 ezer főt képes befogadni! Azonban Ibizát nem csak a bulizás miatt érdemes felkeresni.