Slides: 20 Download presentation A középkor Európában Lovaggá válás Kastélyok Öltözet Lovagok és az ő fegyverzetük Fegyverzet Középkori szerzetesek A kerekasztal lovagjai Lovagi tornák Katedrálisok Keresztes hadjáratok Szerzetesek és apácák • Egy fiú lovaggá válásának útja 7 -8 éves kora körül kezdődött. • Az ifjú újonc először is apród lett. • Az apródok karddal vagdaltak egy hatalmas fadarabot, hogy így izmosodjanak, ami a lovaggá váláshoz nélkülözhetetlen volt. Lovaggá válás • 18 -20 év között került sor a tulajdonképpeni lovaggá ütésre. • Azon a reggelen bizonyos színű ruházatot viseltek, volt benne vörös (mint a vér), fehér (amely a tisztaságot jelképezte) és barna (mint a föld, mert oda térünk meg mindannyian, ha meghalunk). A kzpkor Eurpban Lovagg vls Kastlyok ltzet Lovagok. • A lovaggá ütés úgy történt, hogy karddal megérintették az ifjú mindkét vállát. Kastélyok • A vár védelmi célból emelt erődítmény, megerősített épület vagy épületcsoport. • Fénykora a középkorban volt, a feudális széttagoltság idején. • Masszív falakkal akkora területet öveztek, ahol az őrség elférhetett.
A lovagi avatás az a procedúra, amelynek során a lovag-jelölt fegyvernököt próbatételek sorát követően a Smaragd nemzetség lovagjává ütik. Története Az első lovagi avatásra 2017. júliusának első hétvégéjén került sor, melynek során Róbert és Péter fegyvernököket avatták lovagokká. A második lovaggá avatás 2018. júliusának elején volt, amikor Gábor fegyvernököt avatták lovaggá. Az avatás menete Próbatételek Először a jelölteknek ki kell állniuk a próbákat. Köszöntő | Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusa Soproni Legáció. Az avatás próbatételeinek egy része nem nyilvános. [1] Az ismert fizikai próbák: Birkózás Botbirkózás Félix vívás Ezen három próba során az avatandó fegyvernököknek meg kell küzdeniük az összes jelenlévő lovaggal és fegyvernökkel, egész addig, amíg le nem győzik mindet legalább egyszer. Birkozás A birkózás során a két fél egy körben áll, és az a céljuk, hogy a másikat kilökjék a körön kívülre, míg ők maguk belül maradnak. Botbirkózás, alapállás Botbirkózás Ennek során a két fél egy hosszú botot fog, oly módon, hogy kezeik felváltva helyezkednek el, így mindkettőjüknek van egy botvége, ahol nagyobb erő kifejtésére képesek, és egy olyan is, ahol kisebbre.
A várfalak szögletein védőtornyokkal: kör vagy négyszög alakú bástyákkal növelték a falak védelmét. a kaput külön kapubástya védte. Kastélyok • Az elők lakhelyei a középkor végén és a reneszánsz kezdetén szokás szerint meg voltak erősítve. • Az erődszerű építkezés elemei (tornyok, vízzel telt árkok, hidak stb. ) a kastélyépítészetben a mai napig is fenmaradtak. • Az olyan kastélyt, amely már annyira meg van erősítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastélynak hívják. Középkori viselet • Schecker - A férfiak rövid, csípőig érő kabátot hordtak, amely a testhez simult. Övvel viselték. • Elején gombos vagy mélyen kivágott volt, s hímzéssel díszítették. Lovagi avatás | Lovagvár-wiki | Fandom. • A vállrésznél kitömték. Gallérja állig érő volt. • Ezalatt vászoninget viseltek. Középkori viselet • Miparti Divatos női és férfi viselet volt a XIV-XV. században. Egy függőleges, vízszintes vagy ferde vonal osztotta két különböző színre a ruhát. A két rész szabásában is különbözött. (pl: az egyik ujj szűk, a másik bő volt). Csak és kizárólag nemesek viselhették.
A lovagi méltóság rangjelzései azonban nem csupán ékességek, hanem a belső elhivatottság külső jelképei: az emberségben való tökéletesedésé, a lovagi szellemiség ápolásáé, és a ténylegesen ebben a szellemben való tevékenykedésé. Mindezt tiszta szívből kívánjuk minden rendtársnak, mert igy életszemléletünk magasztosabbá válhat, és az életörömet is a létezés egy magasabb szintjén élhetjük át. Maga a nemes bor, az európai kultúrkör legragyogóbb ékessége., adjon erőt minden lovagi rendtársnak ahhoz, hogy a barátság, a béke, és a keresztényjóság érdekében tevékenykedjen, így támogatva az Igazat, a Jót s a Szépet. A lovagi szellemiség-vagyis a lovagiasság-éppen az embertársaink iránt tanúsított önkéntes és tiszteletbeli szolgálatban testesül meg leginkább, mivel a teremtés lényege éppen "a többet adni', mint, kapni" elvében testesül meg. Lovagi rendtársnak lenni mindenki számára egy nemes kihívás és egyben merész vállalkozás; teljesítményt és megfelelő hozzáállást követel! Fogadjátok ezt a kihívást alázattal és lelkesedéssel-megéri!
a tanulmányok végén
Károly Róbert uralkodásának utolsó évtizedétől kezdve a 14. századra a magyarok külföldi kapcsolatainak virágzása jellemző. A különböző nemzetiségű királynék (pl. : az olasz Estei Beatrix, II. Endre egyik felesége) tekintélyes kísérettel érkeztek Magyarországra "Európa legfényesebb lovagi központjaiból", illetve maga a magyar királyi udvar is az uralkodók kedvelt találkozó helye volt. Például Károly Róbert uralkodása alatt 1335-ben Magyarországon rendezték meg a lengyel és cseh király részvételével a visegrádi kongresszust vagy 1396-ban is Budán gyűlt össze az európai lovagság utolsó nagy seregszemléjére; uralkodók, hercegek, marsallok, Nyugat-Európa lovagjainak legjava jelent meg, hogy a magyar király vezetésével részt vegyen a török ellen indított keresztes hadjáratban. Ennek a szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhető, hogy a nyugat-európai lovagi életforma, szokások, kultúra és művészet meghonosodott Magyarországon is. Az ilyen találkozók alkalmával pedig természetesen lovagi tornák, bajvívások, lakomák, vadászatok, solymászat, táncok és egyéb látványosságok szórakoztatták az egybegyűlteket, művészeti programokkal (költészet, ének) fűszerezve.
A lovagi kultúra kialakulásának alapvető feltétele a helyhez kötött királyi udvartartás volt, ami Magyarországon először III. Béla (1172- 1196) uralkodása alatt jött létre. A király a különböző pénzjövedelmeiből - adók, bányajog, stb. - pompás királyi székhelyeket alakított ki, melyek kiváló otthont teremtettek a lovagi kultúra létrejöttének. A lovagi kultúra kialakulása A lovagi kultúra kialakulásának alapvető feltétele a helyhez kötött királyi udvartartás volt, ami Magyarországon először III. - pompás királyi székhelyeket alakított ki, melyek kiváló otthont teremtettek a lovagi kultúra létrejöttének. Az első ilyen királyi székhely Esztergom volt, majd a tatárjárás után IV. Béla Budát, később Károly Róbert pedig Visegrádot választotta ki udvara színhelyéül. Nagy Lajos felváltva Visegrádon és Budán tartotta udvarát; Zsigmond idejében pedig véglegesen Buda vált a magyar királyok székvárosává. A királyi udvar lovagi kultúrájának fejlődése a király hatalmi súlyának, illetve a nemzetközi kapcsolatok intenzitásának függvénye volt.
A Bíróság a nemzeti bíróságokat a Kücükdeveci ügyből kifolyólag terhelő kötelezettségek fennállását megerősítette. Azok érvényesülésének feltételeit az EU Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogok és kötelezettségek jogi jellegének sokféleségére tekintettel azonban úgy finomította, hogy a Chartában foglalt alapjogok a nemzeti bíróságok előtt egyedül abban az esetben hívhatók fel, amennyiben azok a tagállamok számára jól meghatározható kötelezettséget írnak elő és ezzel párhuzamosan magánfelek számára nemzeti bíróságok előtt felhívható alanyi jogot biztosítanak. Ezzel a Chartában foglalt alapjogok nemzeti bíróságok előtti kikényszerítését az uniós jogi rendelkezések közvetlen hatálya kapcsán ismert feltétel beteljesüléséhez kötötte. Eu alapjogi charta se. Ez az új feltétel nemcsak abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy az uniós jogi rendelkezések tagállami szintű közvetlen kikényszerítésére vonatkozó doktrinális keretek a Charta rendelkezései kapcsán is felbukkannak, hanem azért is fontos fejleménynek tekinthető, mert jogalkalmazási szempontból értékelhető módon különbséget tesz a Charta jogi úton kikényszeríthető (normatívnak szánt) és jogi úton nem kikényszeríthető (deklaratívnak szánt) rendelkezései között.
Az Alapjogi Charta alkalmazásával kapcsolatos uniós gondolkodás könnyen elsikkadhat a jogállamiság körüli hangos politikai viták sorozatában. Érdemes azonban erre az eszközre kiemeltebb figyelmet fordítani. A Bizottság decemberi közleménye is rögzítette, hogy a Charta alkalmazása egyre több területre terjed ki. Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke szintén úgy nyilatkozott tavaly decemberben egy, a Charta 20. Eu alapjogi charta e. évfordulója alkalmából szervezett konferencián, hogy az uniós bíróság elé kerülő fontos ügyekben egyre nagyobb szerep jut a Chartának. Ezek között olyan, a tagállami szuverenitás szempontjából szenzitív területek találhatók, mint a migráció, az igazságszolgálgatás, a foglalkoztatás vagy az adózás. Mindeközben a Charta eredeti célja – az uniós intézmények alapjogokkal szembeni túlkapásai elleni védelem – egyre inkább feledésbe merül. 2021. 02. 09. Gát Ákos Bence Kép: Az Európai Unió Tanácsa
fejezet: igazságszolgáltatás (a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei, a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma); VII. fejezet: általános rendelkezések. Hatókör A charta az európai intézményekre alkalmazandó a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett, de semmilyen körülmények között sem terjeszti ki a szerződésekben az utóbbiakra ruházott hatásköröket és feladatokat. A charta ezenkívül az uniós országokra is alkalmazandó, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A(z) "EU Alapjogi Charta" címkével jelölt bejegyzések | TK Jogtudományi Intézet. Ha a chartában szereplő jogok megfelelnek az 1950-es emberi jogokról szóló európai egyezmény által garantált jogoknak, e jogok jelentése és hatálya azonos az egyezményben meghatározottal, de az EU joga annál kiterjedtebb védelmet is nyújthat. Éves jelentések 2010 óta az Európai Bizottság rendszeresen megjelenő éves jelentéssel ellenőrzi a charta alkalmazásának alakulását.
Az akkor elfogadott Magna Charta Libertatum, vagyis nagy szabadságlevél, a nemesek partikuláris előjogait, privilégiumait összegezte, és a tudomány ezt tekinti az emberi jogok fejlődéstörténete origójának. E privilégiumok a kevesek előjogaiból alakultak át fokozatosan olyan jogokká, amelyek idővel az egyes nemzetek alkotmányaiban, mint partikuláris alkotmányos alapjogok is megjelentek. Ha már itt tartunk, a nemzeti alkotmányok körében is előfordul, hogy az alkotmányozó az alkotmányos alapjogok szabályozását egy külön ún. Eu alapjogi charta online. Charta keretében rögzíti. Az 1991-ben a rendszerváltást követően elfogadott cseh alkotmány részeként létrejövő Alapvető jogok és szabadságok chartája is jó példa erre, amely így az alkotmány államszervezeti részeivel együtt szerves része a nemzeti alkotmányjognak és határozza meg egy ország alkotmányos rendszerének működését és így a nemzeti alkotmánybíróságok tevékenységét az egyéni alapjogok védelmében. Az Európai Unió Alapjogi Chartája azonban hosszú idő után vált európai alkotmányjog szerves részévé és meghatározó dokumentumává.
A NAP IDÉZETE 1. cikkely: A sajtó szabadsága alapvető egy demokratikus társadalomban. Minden kormányzatnak támogatnia, védenie és tisztelnie kell a média változatosságát minden formájában és politikai, társadalmi, kulturális tevékenységében. 2. cikkely: A cenzúrát teljes mértékben fel kell számolni Garantálni kell, hogy a független újságírást a média egyik ágában sem fenyegeti üldöztetés, elnyomás és politikai vagy szabályozó beavatkozás a kormányzat részéről. Eu alapjogi charta Archívum | 888.hu. A nyomtatott sajtó és az online média nem lehet állami engedélyek alá rendelve. A SAJTÓSZABADSÁG EURÓPAI CHARTÁJÁBÓL (forrás:)