Prométheusz isten, látván az Embert, ezt a minden teremtmények között a legvédtelenebbet, számára a tüzet az égből lelopta, s egyben megtanította őt minden mesterségek ismeretére. S ekként nemcsak a fennmaradását biztosította, de megnyitotta előtte a tökéletesedés felé vezető utat. Zeusz, a féltékeny főisten, Prométheuszt ezért a Kaukázus sziklájához láncoltatta: egy sassal, naponta megújuló, változatos kínzások között, a máját szétmarcangoltatta, mígnem Héráklész, győztes csapatával arra vonulva, lelövi a sast és megszabadítja Prométheuszt. Eddig szól a "mese". De hogyan élt ezután ez a legjobb isten, az emberiség e legfőbb jótevője? – teszi föl a jogos kérdést az író, játékos iróniával és mégis komolyan. Hogyhogy a mitológia a továbbiakban semmilyen emléket nem őriz róla? Nem emeltek számára templomot, nem állítottak oltárt, emlékéről elnevezett forrás vagy liget nincsen, s még csak egy csillagkép sem viseli nevét? Prométheusz | Irodalmi alakok lexikona | Kézikönyvtár. Holott ki mindenki hozzájutott ezekhez a megtisztelő jelképekhez. Mesterházi szellemes oknyomozó története sokszor meghökkent, és mulattatva int arra: az emberiségnek sok talmi és vérgőzös törekvése helyett meg kellene találni és becsülni végre a valódi értékeket.
Prométheusz Atlasz és Prométheusz Nem férfi Szülei Klümené Iapetosz Házastárs Pronoia Kelainó Axiothea Klümené Testvér Epimétheusz Menoitiosz Atlasz Gyermekei Deukalión Thébé Khimaireusz Lükosz Aidósz Hellén A Wikimédia Commons tartalmaz Prométheusz témájú médiaállományokat. Prométheusz ( ógörögül Προμηθεύς, "előrelátó") a görög mitológia egyik alakja, egy titán, aki ellopta a tüzet az istenektől az embereknek. A Prométheusz-rejtély (könyv) - Mesterházi Lajos | Rukkola.hu. Iapetosz és Themisz ( Hésziodosz szerint Klümené) fia, Atlasz, Menoitiosz és Epimétheusz testvére. Története [ szerkesztés] Prométheusz volt a legravaszabb testvérei közül, és nem tisztelte az isteneket. Zeusz őt és Epimétheuszt bízta meg azzal, hogy teremtsenek lényeket, melyek benépesítik a földet. Epimétheusz teremtette az állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására az embert, de olyan sokáig foglalkozott vele, hogy mire elkészült, Epimétheusz az összes előnyös tulajdonságot elhasználta az állatok teremtésénél. Prométheusznak megesett a szíve esendő teremtményein, és úgy döntött, nekik adja a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen.
századból James M. Barrie: Pán Péter Jules Verne: Nemo kapitány Roald Dahl: Karcsi és a csokoládégyár, Matilda Charles Dickens: Karácsonyi ének
Subject: Hungarian Kingdom Ottoman Empire doubled Tisza river letter-embossing printing techniques, maps on the contemporary leaflets Magyar Királyság Oszmán Birodalom "kettős-Tisza" betűbeültetés térképek a korai röplapokon Abstract: 1521. augusztus 29-én a magyar déli határt a hódítók támadásaitól védő védelmi várvonal legfontosabb várát – Nándorfehérvárt – két (1440, 1456) sikertelen oszmán ostrom után az I. Szulejmán vezette sereg elfoglalta. E vár eleste után Európa hódítói előtt nyitva állt az út Magyarországra, illetve rajta keresztül a gazdag Német-római Birodalom felé is. A Drezdai Városi Levéltárban őrzött, 1523. január 21. keltezésű levél melléklete volt az a térkép, amelyből kitűnik, hogy mely várkastélyokat és városokat vették be a törökök. Az e helyen bemutatott térkép két példánya közül a Münchenben őrzött a II. világháború során megsemmisült, ezért az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában található mű ma az egyetlen példány. Vizsgálataink során fény derült arra, hogy a térkép szerkesztője legalább két térképet illesztett össze, ezért a helyismeret hiányában e művön tévesen két Tisza folyót találhatunk, és a két eltérő méretarányú térképből az erdélyi részletet tartalmazó rész topográfiailag sokkal pontosabb.
Castaldo nem sokat tépelődött, 1551 decemberében meggyilkoltatta Frátert. Erdély nyitva állt Ferdinánd előtt, de uralma mindössze öt évig tartott, mert az erdélyi rendeknek elegük lett a zsarnoki Habsburg-fennhatóságból, és a törökök bosszújától tartva, végül azokra támaszkodva, visszahívták Izabellát Lengyelországból. Izabella halála után 1559-ben fia, János Zsigmond vehette át az irányítást a török támogatást élvező Keleti Magyar Királyság felett. Ferdinánd nem nyugodott bele a veszteségbe, háború kezdődött, amelyet a törökkel kötött 1568-as drinápolyi béke zárt le. János Zsigmond A drinápolyi békével párhuzamosan a János Zsigmond (II. János) irányította Erdélynek és a Habsburgoknak is ki kellett egyeznie. A szemben álló felek végül a német földön lévő Speyerben 1570. augusztus 16-án megkötötték az egyezséget: János Zsigmond lemondott a választott királyi (rex electus) címéről, cserébe felvehette a princeps titulust. A princeps cím tulajdonképpen az erdélyi vajda tisztség új köntösbe bújtatása volt, amellyel Erdély és a Partium formailag visszatért a Habsburgok irányította Magyar Királyság fennhatósága alá.
Lajos király halála végzetes hatalmi rivalizáláshoz vezetett. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd belháborúja ugyanis tovább rontotta az ország amúgy sem rózsás önvédelmi képességét, így teljesen kiszolgáltatta a Magyar Királyságot az Oszmán Birodalomnak. Szapolyai Jánosnak, aki 1510-től töltötte be az erdélyi vajda tisztségét, fontos szerep jutott az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés leverésében. A rend helyreállítása óriási politikai tőkét hozott az országos főméltóságnak, mind a köznemesek, mind a bárók között. Szapolyai tekintélyét az is növelte, hogy erdélyi vajdaként jelentős haderő felett rendelkezett, amelyet még a mohácsi ütközetet megelőző években a török ellen többször is bevetett a Délvidéken. A Magyar Királyság az 1520-as évek elején már csak árnyéka volt önmagának: a déli végvárrendszer Zimony, Nándorfehérvár és Szabács elvesztésével nem tudta ellátni védelmi funkcióit. Miközben a törökök a határokon álltak, a Habsburg-Jagelló párt, illetve a Szapolyai Jánoshoz húzó, zömmel kis- és középnemesi rétegek között egyre nagyobb lett a szakadék.