Deák Ferenc húsvéti cikke volt az osztrák-magyar kiegyezés legfőbb eszmei megalapozója 2021. április 16. 10:15 MTI 156 éve, 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján jelent meg a Pesti Naplóban az a névtelen cikk, amely az osztrák-magyar kiegyezés egyik fontos előkészítő dokumentuma lett és hamarosan kiderült róla, hogy Deák Ferenc írta. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a véres megtorlás időszaka következett, amelynek csak 1850-ben, Julius von Haynau táborszernagy menesztésével szakadt vége. Kvíz: mennyire ismered a húsvéti népszokásokat? Tudod, a barka mit jelképez? - Húsvét | Femina. A fiatal császár, I. Ferenc József ezután abszolutista módszerekkel akarta a legyőzött Magyarországot beolvasztani az egységes Habsburg Birodalomba. Az Alexander Bach belügyminiszterről Bach-korszaknak nevezett években "a fegyveres felkeléssel jogait eljátszó" Magyarország régi alkotmányát hatályon kívül helyezték, hagyományos közigazgatási rendszerét megszüntették, az országot öt kerületre osztották. Bach hiába öltöztette a magyarok bizalmának elnyerése érdekében hivatalnokait díszmagyarba, a nép csak Bach-huszároknak gúnyolta őket, és az ország passzív ellenállással válaszolt.
Egy időszerű forrás a Sulineten. A Sulinet honlap rendszeresen foglalkozik időszerű kérdésekkel. A Történelem rovat – húsvét előtt – a Deák Ferenc által írt Húsvéti cikk keletkezéséről (a korról, a cikk megírásának körülményeiről) ír. A történelemtanárok bizonyára örömmel olvassák a forrásközlést.
Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fentartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepzlyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű. Párhuzamosan a magyar alkotmánynyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a lajtántúli országok teljes alkotmányos szabadsága is. Deák ferenc húsvéti cikk. Nem állanak ezek ellentétben egymással; azt hiszszük, hogy megállhatunk egymás mellett, a nélkül, hogy egymást absorbeálni akarnók.
Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-diki országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akarja.
3. Honnan ered a húsvéti locsolkodás hagyománya? 4. Miért eszünk sonkát húsvétkor? 5. Mit ünneplünk húsvétkor? 6. Mit NEM tilos művelni Nagypénteken? A szokás szerint nem végeztek mezőgazdasági munkákat, nem sütöttek kenyeret, nem mostak és nem fontak. 7. Mit jelképez a vesszőzés? Főleg Fejér megye környékén fűzfavesszőből font, siba nevű korbáccsal vesszőzték a lányokat. 8. Mikor éneklik a "Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske" című népdalt? 9. Miért a nyúl hozza a tojásokat? Eredetileg pogány szimbólum volt, csak beolvasztották a keresztény ünnepbe. Deák Ferenc húsvéti cikke volt az osztrák-magyar kiegyezés legfőbb eszmei megalapozója » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. / 9 találat - összesen: (Képek forrása: Getty Images Hungary)
A húsvét az egyik legjelentősebb keresztény ünnep, melynek időpontját a tavaszi nap-éj egyenlőség határozza meg, amit már hosszú ideje különböző szertartások, népszokások öveznek. Gyerekkorban mindenkinek annyit jelentett, hogy dugig ehette magát csokitojásokkal, izgatottan várhatta a húsvéti nyúl érkezését, akinek az "elpottyantott" színes tojásait aztán meg kellett keresnie. Nem beszélve a locsolkodásról és az azt megelőző versszavalás hagyományáról. Kvíz a húsvéti népszokásokról Felnőttfejjel mindenki tisztában van azzal, hogy valójában az összes szokás, még a húsvéti menü is szimbolikus jelentőséggel bír. Deák húsvéti cikke. De hogy pontosan mit jelentenek a régről ránk maradt népszokások, már kevesebben tudják. Most letesztelheted tudásodat, és kiderül, hogy mennyire vagy járatos a tradíciók világában. 9 kérdéses játék 1. Tudod, a barka mit jelképez? 2. Hagyományosan miért piros a húsvéti tojás? Változatos mondák maradtak fenn a piros tojás eredetével kapcsolatban, de legtöbbjük Jézus véréhez kötődik.
95-101. dokumentum típusa: Könyvrészlet/Szaktanulmány nyelv: magyar 2019 Forisek Péter: ARRIAN AND COLCHIS. SOME DATAS ABOUT THE RELIGION AND CULTURE OF COLCHIS IN THE EARLY 2ND CENTURY AD ACCORDING TO THE PERIPLUS BY FLAVIUS ARRIANUS, APULUM: SERIES HISTORIA AND PATRIMONIUM (ALBA IULIA) 1: pp. 161-170. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: angol 2018 Forisek Péter: Adatok a Kr. u. 1-2. századi kaukázusi római katonai jelenléthez, In: Forisek, Péter; Szabó, Ádám; Szakács, János (szerk. ) "Hadak Útján". A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVII. konferenciája, Debreceni Egyetem (2018) p. 68. dokumentum típusa: Könyvrészlet/Szaktanulmány nyelv: magyar Forisek Péter: The defensive system of the Cappadocia limes at the beginning of the 2nd century, ANALELE BANATULUI SERIE ARHEOLOGIE-ISTORIE 1: pp. 53-57. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: angol 2017 Forisek Péter: A Római Birodalom és a Keletrómai Birodalom határvédelmi stratégiái, In: Pósán, László; Veszprémy, László; Boda, József; Isaszegi, János (szerk. )
Az előadások szünetében dr. Forisek Péterrel beszélgettünk, aki elmondta, hogy kollégáival nem először vannak Beregszászban: legutóbb tavaly novemberben jártak itt, szintén előadást tarottak. "Az évek során a Debreceni Egyetem és a beregszászi főiskola között igen komoly kapcsolat alakult ki, mely kollegialitás és szakmai kutatómunka terén egyaránt megnyilvánul – nyilatkozta a szakember. – Büszkék vagyunk arra, hogy a KMF végzős hallgatói közül többen hozzánk jönnek PhD-zni. Ennek az elmúlt évek tükrében már most megvan a gyümölcse, hiszen a főiskola jelenlegi előadói és tanársegédei között szép számmal akadnak nálunk doktoráltak. A kialakuló kapcsolatokat igyekszünk mindkét tanintézmény javára kamatoztatni: "oda–vissza" alapon konferenciákat szervezünk, s közös könyvek is napvilágot látnak. "
Címlap Programajánló "DISZNÓ-SAJT" című konferencia "DISZNÓ-SAJT" Disznótoros hagyományok és a sajtkészítés 21. századi formái című konferencia Konferencia elnök: Dr. Forisek Péter dékánhelyettes 10. 00 - Felsőoktatási tájékoztató a Debreceni Egyetem képzéseiről 10. 50 - Köszöntő: Toldi Balázs polgármester és Dr. Pacsika György hivatalvezető Gyomaendrőd Város és a Debreceni Egyetem együttműködésének bejelentése Előadások: 11. 00 - Dr. Bartha Elek egyetemi tanár, rektorhelyettes DE: A disznótor hagyománya a téli ünnepkörben 11. 20 - Dr. Forisek Péter egyetemi docens, dékánhelyettes DE: A vadkanvadászattól Apicius kolbászreceptjéig 11. 40 - Dr. Bihari Nagy Éva egyetemi adjunktus DE: Ízes hagyományok. Disznótor a múltban és a jelenben 12. Dénes Zoltán plébános, egyetemi docens: Középkori váradi ünnepek gasztronómiája 12. Pallai László egyetemi adjunktus DE: Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Szerbia közös sertés vámháború 12. Csiszár Imre tudományos segédmunkatárs DE: A hajdú-bihari termelőszövetkezetek sertéstenyésztésének mennyiségi és minőségi mutatói Békés megye tükrében a Kádár-korszakban 13.
Hello Hajdúnánás 2019. 10. 11:27 Hasznos mobilalkalmazást készítettek a Hajdúnánáson élőknek és a városba látogatóknak. Az applikációt sajtótájékoztató keretében mutatták be. Az elmúlt években megkezdődött egy Hajdúnánás történetét bemutató új kötet összeállítása. Az önkormányzat a debreceni történészekkel közösen több konferenciát is szervezett a város történeti és kulturális örökségéről. Az idei konferencián vetődött fel az ötlet, hogy a modern technikai lehetőségeket kihasználva egy turisztikai látványosságait bemutató mobiltelefonos alkalmazás készüljön – olvasható a hajdúnánási önkormányzat közleményében. Az alkalmazás alapötlete és a tartalmi elemek Dr. Forisek Péter és Dr. Csiszár Imre történészekhez fűződnek. A mobilapplikáció egyelőre Hajdúnánás 12 nevezetességét mutatja be, amelyek a város történetéhez, kulturális örökségéhez, a református múlthoz, és a turisztikához kapcsolódnak. A jelenlegi 12 állomás: a városfal és Hajdúnánás város története, Hajdúnánás Városháza, a református templom, a katolikus templom, Bocskai István fejedelem szobra, Kossuth Lajos szobra és kultusza, az I. világháborús emlékmű, a Hajdúnánási Múzeum története (benne a Kitaszítottak című kiállítás), a Kőrösi Csoma Református Gimnázium épülete, a Városi Fürdő, a Tájház, illetve és a Kendereskert és a pásztorkodás.