2010 és 2014 között a globális ruhagyártás volumene megduplázódott, 2011-ben az európai ruházati cégek már átlagosan évi öt új kollekcióval jelentkeztek, miközben 2000-ben még csak kettővel, nem csoda, hogy ma 60 százalékkal több ruhát vesz átlagosan az ember, mint az ezrefordulón. Ha nem változik a trend, 2050-re 2000-hez képest megháromszorozódik a divatipar által felzabált erőforrások mennyisége. A textilgyártás az egyik legszennyezőbb iparág: 1, 2 milliárd tonna CO 2 -ekvivalenst bocsát ki évente, többet, mint a nemzetközi légi járatok vagy a tengeri hajózás. A textilipari termékek több mint 60 százalékát a divatipar emészti fel, és a ruhagyárak jókora része abban a Kínában és Indiában található, ahol az energiaellátás még mindig nagy részt szénalapú. Ez csak tovább növeli fast fashion ruháink ökológiai lábnyomát. Fast fashion márkák movies. Egyes források szerint a divatipar a teljes kibocsátás 5 százalékáért felel. Nem csoda, hogy rosszkedvűek a modellek a londoni divathéten Fotó: BEN STANSALL/AFP Ma, amikor egyre többen fogják fel, hogy létkérdés a CO 2 -kibocsátás csökkentése, és egy szűk réteg a fogyasztói szokásain is változtatni kezdett (pl.
Ennek alapján akár jó hírnek is tűnhet, hogy ezek a cégek most sokkal kevesebb árut adnak el, és az egyeduralmuk végét jelentheti a koronavírus, ám ez nem minden tekintetben jelent pozitívumot. Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary Sok távol-keleti országban a fő bevételi forrást a ruhaipar jelenti, hiszen a nagy nyugati cégek itt sokkal olcsóbban le tudják gyártatni a kollekciókat. Fast fashion márkák video. Elképesztő mennyiségű ruha ömlik Európába és Amerikába Bangladesből, Indiából, Kambodzsából vagy Srí Lankáról. Ez nemcsak a cégeknek, hanem az ott élőknek is kedvez, hiszen rengeteg munkahelyet teremtenek, és sok család megélhetése attól függ, hogy a vállalatok mennyire tudnak talpon maradni. A cikk az ajánló után folytatódik A vírushelyzet azonban ebbe is beleszólt: míg a világ egyik felén nem látják értelmét egy újabb felső megvásárlásának, addig másik oldalon ez sokkal rosszabbul csapódik le. A rendelések és eladások csökkenése miatt a termelés is lelassult, az itt dolgozó munkások amúgy is alacsony bére megcsappant, vagy teljesen el is veszítették az állásukat.
Ha ez nem lenne elég, nekik is meg kellett birkózniuk a koronavírus okozta nehézségekkel, a szociális távolságtartás és a megfelelő higiéniai körülmények pedig gyakran nem adottak. Mi a jövő? Bár sajnos nem lehet tudni, mikor lesz végleg vége a járványhelyzetnek, arról már vannak meglátások, hogyan változik meg hatására a divat világa. A Buisness Insider összegzése alapján arra lehet számítani, hogy az emberek a jövőben megfontoltabban vásárolnak majd, ami véget vethet az extrém fogyasztásnak, és sokkal inkább a fenntartható divat felé tereli majd a vásárolókat. Fast fashion márkák 2019. Ez alatt pedig nemcsak a környezetvédelmi elveket, hanem a szegényebb országok kizsákmányolásának végét és a hazai divat támogatását is lehet érteni. A témában megkérdeztük Mengyán Esztert is, aki Magyarországon a fenntartható divat egyik élharcosa, a Holy Duck! és a oldalak szerkesztőjeként és szakértőjeként pedig jól látja, hogy egyre több ember választja kis hazánkban is az öltözködésnek ezt a sokkal környezet- és emberbarátabb formáját.
Mint ismert, a BORD számos debreceni épületet tervezett, így többek között a Nagyerdei Stadiont, az Aquaticum Debrecen Strandot, a Debreceni Nemzetközi Iskolát, a Debreceni Egyetem Innovációs Központját, a Forest Offices Irodaházat, és az ő terveik alapján újítják meg a mediterrán élményfürdőt is. Papp László beszélt arról is, hogy a kormánnyal folyamatban van az a tárgyalássorozat, melynek eredményeképp az állam többségi tulajdonosa lehet a repülőteret üzemeltető Debreceni International Airport Kft-nek. Az erről szóló előterjesztést várhatóan januárban terjesztik majd a debreceni közgyűlés elé. Mindez szerinte azt is jelezné, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett a debreceni légikikötő fejlesztésében. Hozzátette, olyan gazdasági erőtér alakul ki Debrecenben, mely szükségessé teszi, hogy a repülőtere a tágabb régió legjelentősebb és legmodernebb légikikötője legyen. A tervpályázaton a tervezési feladat három fő részből tevődött össze: Új futópálya és gurulóút rendszer tervezése Új utasforgalmi terminál és környezetének alakítása Kisgépes zóna tervezése Az új futópályát és a terminál építését régóta tervezik.
Ismeretterjesztő jelleggel Debrecenben is elérhető lesz a Légiközlekedési Kulturális Központ programja. Óvódástól a nyugdíjasokig Somogyi-Tóth Dániel, az LKK alapítója az eseményen elmondta, az évente 70 ezer látogatót fogadó ferihegyi Aeropark repülőmúzeumot üzemeltető központ egy tíz éve alakult szervezet a repülés népszerűsítésének ellátására, a repüléstörténeti hagyományok megőrzésére, értékeinek összerendezése. – A repülőtér-látogatás program Budapesten már az indulásunk óta működik, mivel azonban én debreceni vagyok, fontosnak tartottam, hogy ide is elhozzuk azt. Azt gondolom, a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren vannak olyan tényezők, amelyek még élményszerűbbé tehetik a túrát, mint a fővárosban. Hatalmas érdeklődés övezi a repülést, így remélem, a régióban élő embereknek egy hozzáférhető, a reptér életét, és a magyar repülést egyaránt bemutató túrát tudunk összeállítani – mondta az alapító, aki az újonnan alakuló helyi csapatra is kitért. – Az Aeropark debreceni csapata külön dedikált autóbusszal, helyi munkavégzéssel látja majd el a feladatokat.
A tervpályázatra 7 pályamű érkezett, a Bíráló Bizottság egyhangú döntéssel választotta ki a legjobb ötleteket, amelyeket sajtótájékoztatón mutattak be 2021. december 23-án. Az első helyezett a Bord Építész Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság lett. Megosztott második helyezett lett a One Works S. p. A, társszervezőként a Stúdió A4 Iroda Kft. -vel, valamint a DVM Group Korlátolt Felelősségű Társaság, társszerzőként a UN Studio B. V-vel. A harmadik helyezett a Középülettervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett, míg a különdíjat a Quintus Design korlátolt felelősségű társaság kapta – jelentette be Papp László polgármester. Aki hozzátette: a fejlesztés irányt fog szabni a jövőbeni fejlődési folyamatoknak. A polgármester kitért arra is, hogy folyamatban van a magyar állam és a debreceni önkormányzat között egy tárgyalás arra vonatkozóan, hogy a magyar állam tulajdonosként belép a Debreceni Nemzetközi Repülőteret üzemeltető gazdasági társaságba. Kósa Lajos országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón elmondta: két nemzetközi jelentőségű repülőtér lesz, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Debreceni Nemzetközi Repülőtér.
Az óvodásoktól akár nyugdíjasklubokig bárkit szívesen fogadnak, sőt akár osztálykirándulásként is maradandó élményeket okozhat a túra a fiatalok számára – mondta. Somogyi-Tóth Dániel | Forrás: Czinege Melinda A debreceni egyéni reptérlátogatások a tervek szerint 2022 januártól minden szombaton indulnak, hét közben pedig az óvodás és iskolás csoportokat várják a szervezők, valamint a repülőtér munkatársai az adott korosztály igényeihez igazított tematikus tartalommal: legyen szó élménygazdag osztálykirándulásról vagy pályaorientációs napról. Élményszerű, izgalmas Kránitz Balázs, az LKK ügyvezető-helyettese szerint sokan azért jönnek reptérlátogatásra, mert még soha nem repültek. – Egyfajta ráhangolódás, próbálják ezt a világot megérteni, sok esetben akár a félelmeiket is leküzdve. Akadnak olyanok, akik már repültek, és annyira beszippantotta őket ez a világ, hogy szeretnének többet megtudni a részletekről, illetve van egy harmadik csoport is, a fanatikus repülésrajongók – emelte ki. – Általánosságban úgy építjük fel ezeket a túrákat, hogy élményszerű legyen: átesnek egy utasbiztonsági ellenőrzésen, illetve a légi közlekedés minden szeletéből hozunk be elemeket.