Tömegközlekedéssel A helyközi autóbuszokról Biatorbágy, Völgyhíd megállóhelyen kell leszállni. Megközelítés Biatorbágy, Völgyhíd megállóhelyen leszállva a viadukt irányába kell sétálni, majd a kis hídon átkelve a Füzes-patakon a két pillér közötti lépcsőn lehet feljutni a hídra. Parkolás Az Ybl Miklós sétány völgyhidak felőli végén található parkolóban lehet megállni, innen kb. 100 méterre van a viadukt. Koordináták DD 47. 471916, 18. Biatorbágyi viadukt - Pest megyei mustra. 832873 DMS 47°28'18. 9"N 18°49'58. 3"E UTM 34T 336702 5259885 w3w ///ismer. zivatar. kuponok Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség közepes Hossz 63, 3 km Időtartam 5:00 óra Szintemelkedés 693 m Szintcsökkenés 729 m Kicsi csalást elrejtettünk a címben: Biatorbágy valóban az Etyeki Hegyközség legészakabbi települése, azonban Tatabánya korántsem az az iparváros,... Szerző: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség 11 km 1:30 óra 489 m Egész kivételesen épp nincs kedved a pároddal másfél órát bolyongani egy budaörsi hipermarketben vagy sport-, bútor-, netán barkácsáruházban?
Palovics Lajos elmondta, hogy a helyi műszaki műemléki védettséget élvező viadukt a múlt században fontos szerepet töltött be a vasúti közlekedésben. Kétes hírnévre 1931-ben tett szert, amikor egy szeptemberi napon Matuska Szilveszter felrobbantotta a rajta átrobogó bécsi nemzetközi gyorsot. A merénylet 22 halálos áldozatot és 17 sebesültet követelt. A megrongálódott viadukt vasszerkezetét helyrehozták, ám később ezen a vonalon megszűnt a vasúti közlekedés, és a MÁV átadta a használaton kívüli építményt az önkormányzat elődjének, a helyi tanácsnak. És akkor Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi vasúti viaduktot. Legutóbb 1996-ban végeztek el rajta nagyobb állagmegóvási munkát, ma évente egy-két millió forintjába kerül a városnak az acélszerkezet karbantartása. A viadukt 29 méteres magasságából messze ellátni a tájra, benne a kanyargó Torbágyi-patakra. A dombok viszont eltakarják az innen személődők elől azt a önkormányzat által megvásárolt 20 hektáros rétet, ahol a terv szerint ősi magyar állatfajok bemutatóhelyét alakítják ki. Az ehhez szükséges húszmillió forintot pályázati úton kívánják elnyerni.
A kettős vasúti völgyhíd Biatorbágy messze földön – leginkább az 1931-es merényletről – ismert műemléke, de kilátóhelynek sem utolsó. Eredetileg egy viadukt hidalta át a Füzes-patak völgyét, amelyet 1883-1884-ben, a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal építésekor emeltek. A 2×40, 6 méteres támaszközű, többszörös rácsozatú, felsőpályás acélszerkezet mintegy 25 méteres magasságban ível át a patakvölgy felett. A második vágány – és ezzel a második völgyhíd – 1898-ban készült el, és a pályát egészen 1979-ig használták a vonatok. A két évvel korábban elkészült nyomvonalkorrekciót követően (északabbra, mai nyomvonalára helyezték át a vasútvonalat) hagyták fel a régi pályát, a viaduktokkal és az állomásépülettel együtt. Az állomásépület ma faluházként működik, ezen kívül a hidaktól nem messze egy elárvult felsővezetéktartó oszlop emlékeztet arra, hogy itt vonat járt. Az északi hídra ma fel lehet menni akár gyalog, akár biciklivel, a déli le van zárva. A kilátás pazar a völgyhídról a Füzes-patak völgyére és a körülötte elterülő településre.
A biatorbágyi völgyhíd Az eredeti egyvágányú viadukt a Pest megyei Torbágy (ma: Biatorbágy) község határában a Füzes-patak völgyét hidalja át és közutak átvezetését is szolgálta az 1883-84. években épült Bp. Kelenföld – Újszőny (Komárom) vasútvonal alatt. Az első híd 2×40, 6 m támaszközű, hegeszvas anyagú, többszörös rácsozatú felsőpályás acélszerkezet volt. Az egyetlen pillér és a két hídfő cölöpalapozással, beton felmenőfalakkal, terméskő burkolattal készült. 1903-ban a kellő teherbírás hiánya miatt megerősítésre szorult. 1933-ban ezt a hídszerekezetet kicserélték. Az új áthidalás eredetileg a pályakorrekció során feleslegessé vált baroki völgyhíd felszerkezete volt. Ez két, egyenként 40, 0 m támaszközű, párhuzamos övű, süllyesztett pályás folytacél anyagú hídszerkezet volt. A MÁVAG kivitelezésében készült műtárgyat 1934. május 14-én helyezték forgalomba. A párhuzamos második híd építése a bal vágány fektetésekor, 1898-ban vált szükségessé. A két hídfő tulajdonképpen maga is 2×10, 0 m nyílású boltozat; a Budapest felőli hídfő és a közbenső pillér cölöpalapozású, a másik hídfő síkalapon áll.
Gyurcsány halálba is küldené a magyarokat Mint írják: a baloldal kormányfőjelöltje mellett Gyurcsány Ferenc is kivette a részét a háborús uszításból. Szintén február végén, a közösségi oldalán bírálta a kormányt, amiért nem küld fegyvereket Ukrajnának. Nem értette meg Orbán Viktor szavait Gyurcsány, amikor a miniszterelnök azzal indokolta a fegyverszállítások lehetetlenségét, hogy "azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek". Orbán Viktor arra utalt, hogy nem ritka eset, amikor az ellenséges hadsereg fegyvert zsákmányol, és mivel az ukrán hadseregben szolgálnak kárpátaljai magyarok is, ezeket a fegyvereket ellenük is fordíthatják. Ezenkívül konkrét veszélyt jelentene a fegyverszállítmány Kárpátalján, hiszen ezeket megsemmisítendő célpontnak tekintik az oroszok. Gyurcsány legotrombább megnyilvánulása az a pénteki Facebook-bejegyzés volt, amiben kikelt magából Orbán Viktor ellen, aki visszautasította Zelenszkij ukrán elnök provokatív követeléseit.
Háborús uszítást folytat több mint egy hónapja a teljes magyar baloldal, amelynek politikusai naponta követelik, hogy hazánk szállítson fegyvereket Ukrajnának, sőt felvetették a lehetőségét magyar katonák frontra küldésének. A militáns kijelentéseket már az ukrajnai orosz invázió előtt megkezdték, ami azt bizonyítja, hogy kifejezetten a háború pártján állnak. A Mediaworks Hírcentruma sorra vette az eddig elhangzott, leírt legfontosabb baloldali megnyilatkozásokat. Márki-Zay Péter indította el a baloldali háborús uszítást még jóval a háború előtt – írja az Origo. Gyurcsány Ferenc jelöltje február 13-án a Patrizánnak adott interjúban Gulyás Márton műsorvezető kérdésére, miszerint ha kirobban a konfliktus, biztosítana-e katonai segítséget, Márki-Zay Péter azt felelte: "Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is. " Ebből a nyilatkozatból teljesen világossá vált, hogy a baloldal célja belesodorni hazánkat a konfliktusba. Aztán az ATV Egyenes beszéd című műsorában február 22-én Márki-Zay ráerősített a háborúpárti álláspontjára, amikor kijelentette: "Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk. "
A baloldal központi kampányával bejegyzésében nem foglalkozik, elvégre ezt kérte tőle a Kapitány. MZP ezzel megtette azt a szívességet, hogy magára húzza az esetleges a választási kudarc felelősségét. Egyik-másik nyilatkozata már jelzi is, hogy érzi a büdöset. Keresve a bűnbakokat azt mondogatja, hogy "Még az ellenzék, vagy az ellenzéknek gondolt szereplők közül is valaki nem akar nyerni. " Hangsúlyozza azt is, hogy szerinte a Fidesznek beépített emberei vannak az ellenzéki összefogásban, akik nem akarnak nyerni. Bizonyíték? Naná, hogy a Holdban. Ezek után nem meglepő, hogy Gyurcsány látványosan hagyja futni az összevissza beszélő Márki-Zayt, s inkább saját érdekeit szolgálva a DK-s jelöltek mellett kampányol. Elvégre neki az a biztos. Az a cél, hogy a DK-nak minél erősebb ellenzéki frakciója legyen. Ha Gyurcsány esetében egyáltalán lehet olyan kifejezéseket használni, hogy "tisztelet" – kivételesen engedjük meg, hogy lehet –, akkor a Böszmétől tiszteletre méltó, hogy lesújtó véleménye van saját szivárványkoalíciójáról is.