A kovalens kötés típusa a fajok közötti elektronegativitás különbségétől függ, ahol a 0 és 0, 4 közötti érték nem-poláris kötést eredményez, és a 0, 4 és 1, 7 közötti különbség poláris kötést eredményez ( az ionkötések az 1. 7.. Nem poláros kovalens kötés A nem-poláris kovalens kötést akkor hozzuk létre, amikor az elektronok egyenlően oszlanak meg az atomok között. Ez általában akkor fordul elő, amikor a két atom hasonló vagy egyenlő elektronikus affinitással rendelkezik (ugyanaz a faj). Minél jobban hasonlít az érintett atomok közötti elektronikus affinitás értékei, annál erősebb lesz az eredmény. Ez általában gázmolekulákban fordul elő, más néven diatóma elemek. A nem poláris kovalens kötések ugyanolyan jellegűek, mint a polárisak (a nagyobb elektronegatúra atomja erősebb vonzza a másik atom elektronját vagy elektronjait). A diatóma molekulákban azonban az elektronegativitások törlésre kerülnek, mert egyenlőek, és nulla terhelést eredményeznek.. A nem poláris kötések a biológiában kulcsfontosságúak: segítenek az aminosavak láncaiban megfigyelt oxigén- és peptidkötések kialakításában.
Ilyen például a CO-molekulában a harmadik kötés, amelyhez az elektronpár kizárólag oxigénatomtól származik. A kovalens kötés speciális esete a delokalizált kötés, amelyben a kötést létesítő elektronpár kettőnél több atomtörzs vonzása alatt áll. A kovalens kötés kialakulhat azonos atomok között. Az azonos atomok magja egyenlő erővel vonzzák a kötő elektronpárt, az ilyen kötés apoláris. Ha különböző atomok között jön létre kovalens kötés, akkor a két atommag nem egyforma erővel vonzza a kötő elektronpárt. Minél nagyobb a magban lévő protonok száma, és minél kisebb az atom sugara, annál erősebb vonzó hatást fejt ki az atom a kötő elektronpárral. Ebben az esetben a kötés mindig poláris. A különböző elektronnegativitású atomok között kialakuló kötést poláris kovalens kötésnek nevezzük. Ionos kötés Az ellentétes töltésű ionok között elektrosztatikus vonzás alakul ki. Pozitív és negatív töltésű ionokból (kation és anion) áll. Fémes kötés Ha sok fématom közel kerül egymáshoz, akkor azok vegyértékelektronjai a többi atom magjának vonzó hatására leszakadnak az atomokról, és utána valamennyi atomhoz tartoznak.
az kovalens kötések az elektronpárok megosztása révén molekulákat képező atomok közötti kapcsolat. Ezek a kapcsolatok, amelyek viszonylag stabil egyensúlyt képviselnek az egyes fajok között, lehetővé teszik, hogy minden atom elérje az elektronikus konfiguráció stabilitását. Ezek a kapcsolatok egy-, két- vagy hármas változatokban vannak kialakítva, és poláris és nem poláris karakterekkel rendelkeznek. Az atomok más fajokat vonzhatnak, ezáltal lehetővé válik a kémiai vegyületek képződése. Ez az unió különböző erőkben fordulhat elő, amelyek gyenge vagy erős vonzódást generálnak, vagy ionos karakterek, vagy elektroncsere. A kovalens kötéseket "erős" szakszervezeteknek tekintik. Ellentétben más erős kötésekkel (ionos kötésekkel), a kovalens kötések általában nemfémes atomokban és azokban, amelyek hasonló affinitással rendelkeznek az elektronokhoz (hasonló elektronegativitások), a kovalens kötések gyengék, és kevesebb energiát igényelnek a töréshez.. Az ilyen típusú kapcsolatokban általában az oktett szabályt alkalmazzák az osztandó atomok mennyiségének becslésére: ez a szabály kimondja, hogy a molekula minden atomja 8 valenselektronra van szükség ahhoz, hogy stabil maradjon.
Ez a koncepció teljesen emberi, és a molekula egyik vagy másik szerkezete egyetlen pillanatban sem létezik, hanem annak bármely változatában (vagy az egészében) létezhet egyszerre. Továbbá a közreműködő (vagy rezonáns) struktúrák nem izomerek: csak az elektronok helyzete különbözhet, az atommagok azonban nem. Aromásság Ezt a koncepciót egy ciklikus, sík molekula leírására használják, amelynek rezonáns kötések gyűrűje nagyobb stabilitást mutat, mint más geometriai elrendezések azonos atomkonfigurációval. Az aromás molekulák nagyon stabilak, mivel nem törnek össze könnyen, és általában nem reagálnak más anyagokkal sem. A benzolban az aromás vegyület prototípusa, konjugált pi (π) kötések jönnek létre két különböző rezonáns szerkezetben, amelyek rendkívül stabil hatszöget alkotnak. Sigma link (σ) Ez a legegyszerűbb kötés, amelyben két "s" pálya csatlakozik. A szigma kötések minden egyszerű kovalens kötésben előfordulnak, és előfordulhatnak "p" pályákon is, amennyiben egymásra néznek. Kötvény pi (π) Ez a kötés két, egymással párhuzamos "p" pálya között fordul elő.
A ventillátor motorjához általában két vezeték megy: egy áram- és egy testszál. A testszál - ahogy annak lennie kell - ki van testelve, azt ne bántsd. Az áramszálban van a hőkapcsoló: vagy közvetlenül kapcsol egy hőgomba (általában nem az, ami a hőfokmérőt működteti), vagy relén keresztül. Ezt a kapcsolót érdemes megtartani, mert ha jól működik a gomba, az automatikus kapcsolás biztonságot jelent: akkor sem rottyan meg a motor, ha elfelejted bekapcsolni a ventillátort. Viszont ezzel párhuzamosan be lehet építeni egy második áramszálat. Auto Heater Fan - Autós hűtő/fűtő ventillátor 150W - UgyisMegveszel.hu. Ha relé van, akkor a relé kapcsolóáramkörét kell megbolygatni: a gombától érkező áramkörrel párhuzamosan kell egy másik. Ez úgy néz ki, hogy a biztosítéktábláról veszel pozitívot (vagy olyat, ami állandóan működik, vagy olyat, ami csak gyújtáson), beépítesz egy kapcsolót, aztán a pozitívat elviszed a reléig. Ekkor a kapcsolóval a hőgombától függetlenül adhatsz feszültséget a relé behúzótekercsére, ami majd kapcsolja a motort. Ha nincs relé, akkor a motor áramkörébe kell építeni ezt a megoldást, ekkor oda kell figyelni, hogy a pozitívot olyan helyről vedd, aminek a biztosítéka megengedi a többletterhelést (akár az akku pólusáról is leveheted, csak akkor legyen benne lengőbiztosíték, kellően nagy értékkel), illetve legyen elég nagy a vezeték keresztmetszete, mert a motor teljes árama ott fog keresztülfolyni.
Miért megy tönkre a vízhűtő? -> Elfagy. Magunkra vessünk, ha nem raktunk elegendő fagyállót a hűtőrendszerbe, vagy nem ellenőriztettük valamelyik szervízben, benzinkúton. -> Eldurran. Túlnyomás okán szétnyílik a hűtőnk, aminek sok oka lehet, de valamiért gőz vagy gáz képződik a rendszerben például kevés folyadék, hengerfejes az autó… -> Eltörik. Valami eltörik, előfordul. Természetesen nem csak a karambol jöhet számításba, elegendő, ha szerelés közben letörik egy fül vagy egy vízcsőcsonk. -> Eltömődik. Ezt már fent taglaltuk, valamilyen szerves vagy szervetlen anyag eltömeti a vízjáratokat, csökkentve ezzel a hűtő hatékonyságát. -> Mechanikai kár. Már biztos mindenkivel előfordult, hogy Ifáról leszakadt kerékcsavar bele áll a hűtőbe és szépen kifolyik a víz. Autó hűtő ventilátor se. Vagy nem? Velem már igen! ->Fehér füst Ha fehér füstöt lát a kipufogógázban, még a jármű felmelegedése után is, ez a motor belső szivárgását, esetleg megrepedt blokk, hengerfej vagy henger fejtömítés meghibásodását jelezheti. Nyomás alatt a hűtőfolyadék bekerülhet a hengerbe, és gőzként távozik minden alkalommal, amikor a henger robbanás van.
A megvalósítás pontos részletei típusfüggőek, mert az autótól függ, hogy milyen a ventillátor bekötése, hol van a gomba, honnan tudsz áramot hozni. Itt egy leírás Ladához, ez alapján talán könnyebben érthető, mit magyaráztam: [link] Egyébként én magam nem nagyon szeretem az utólagos kapcsolóval történő vajákolást, mert ritka az az autó, aminél a jól működő, tiszta hűtőrendszerben az elektromos ventillátor nem tudja fenntartani a kellő hőmérsékletet. De ez magánvélemény, ettől még meg lehet valósítani a dolgot, csak szakszerűen tedd (legyen biztosíték minden áramkörben, szigetelj minden csatlakozást).