Az ELTE Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszékének vezetője úttörőnek nevezte, hogy a laboratóriumban - amelyből később létrejött az idén húsz éves Etológia Tanszék - a kísérleti adatok rögzíthetők és visszakereshetők voltak, a munkát pedig számítógépes feldolgozás támogatta. - Magyarországon az 1970-es évektől kezdve a Csányi Vilmos vezette kutatásokban öltött testet a viselkedéstudományoknak az a jellegzetes és az elmúlt évtizedekben rendkívül sikeresnek bizonyult vonulata, amelyet etológiának nevezhetünk - méltatta a professzor érdemeit Topál József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A pszichológus szavai szerint a darwini evolúciós látásmódból és a lorenzi természetbúvár attitűdből sajátos inspirációkat merítő kutatási irányvonal, amely a paradicsomhalaktól kezdve a rágcsálókon és kutyákon át az emberi csecsemőig szélesítette a vizsgált fajok spektrumát, mélyebb bepillantást engedett saját értelmi képességeink evolúciójának és működésének titkaiba.
A tulajdonnal, a pénzzel, a tőkével és a bankokkal alapvető problémák vannak. Nem feltétlenül kell kommunisztikus világban gondolkodni, mérsékeltebb szabályozással a kultúra is meg tudja oldani ezeket a kérdéseket. A teljes írás a Balatonfüredi Napló 2021. decemberi számában, illetve itt olvasható. *** Csányi Vilmos etológus, író, 86 éves, Széchenyi-díjas biológus, etológus egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint biológiai és kulturális evolúciós kérdései. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1958-ban szerzett vegyész diplomát, majd az akkori orvostudományi egyetem orvosi-vegytani intézetének munkatársa lett. 1973-tól az ELTE Természettudományi Karán a magatartás-genetikai laboratóriumban kezdett dolgozni egyetemi tanári beosztásban, később az általa szervezett Etológia Tanszék vezetője volt 2000-ig. Több, mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője és közel ötven könyvet írt. Jelentős tudománynépszerűsítő és publicisztikai munkássága is, a kétezres évek második felétől pedig szépirodalommal is foglalkozik.
A teljes ti... Segítség, kutyás lettem e-hangos Kossuth Kiadó - Mojzer Kiadó, 2021 "Az evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a b... Kannibálok - Történetek a sötét oldalról Diófa Antikvárium Kft. Kalligram Könyvkiadó, 2008 A nemzetközileg ismert tudós etológus és hazai sikerszerző ezúttal szépírói munkájával jelentkezik. De a Kannibálok című kötet elbeszélés... A lény és az őrző Alibi Kiadói Kft., 2003 Csányi Vilmos kötetében a következő elbeszélések olvashatók: A hajlék; A megszállott; A halottember meséi; Az ikrek; A szakdolgozat; Homo... Az emberi természet (Tudomány-Egyetem) Vince Kiadó A modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsg...
Előjegyzem
Mély fájdalommal búcsúzunk dr. Hankiss Ágnestől, a Petőfi Irodalmi Múzeum részeként működő, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet alapító Igazgatójától. Hankiss Ágnes 2000-től előbb a Károlyi Palota Kulturális Központ (KPKK) miniszteri biztosa, majd főigazgatója volt. A Károlyi-palotában Eisenberg Jenő magángyűjteményéből szervezett a magyar-osztrák festészet kapcsolataira fókuszáló tárlatot Száz év ragyogás címmel, valamint kortárs klasszikusok életműkiállításainak (Martyn Ferenc, Kontraszty László) adott helyet. 2002-ben Örményország kincsei. Titkok az Ararátról címmel nagyszabású kiállítást rendezett egy 6000 éves kultúra és művészet sokoldalú bemutatására. A Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet a 2003-tól Petőfi Irodalmi Múzeum részeként működik. Hankiss Ágnes alapító igazgatóként három fő kutatási programot indított el: a Hatalom és kultúra a kommunista állambiztonság eddig feltáratlan összefüggéseit mutatja be, a Szellemtörténet a magyarságot és európaiságot termékenyen ötvöző gondolkodók, írók életművének felmutatására vállalkozik, a Biztonságkutatás pedig a korunkat aktuálisan érintő veszélyeket, stratégiákat tárja fel.
Meghalt Hankiss Ágnes, magyar pszichológus, politikus, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője – közölte az MTI. Hankiss Ágnes 1950. március 7-én született Budapesten. Édesanyja Köves Erzsébet, aki a Nagy Imre-perben meggyilkolt Losonczy Géza titkárnőjeként került száműzetésbe, az akkor hatéves Ágnes kislányával, a romániai Snagovba (később sokáig a Rakéta Regényújság szerkesztőjeként dolgozott). Édesapja Erdős Péter újságíró, popmenedzser, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak, ahonnan épségben hazatért. Hankiss Ágnes, a fővárosi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett francia tagozaton, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán 1973-ban klinikai pszichológiából diplomázott, rá egy évre pedig megszerezte bölcsészdoktori címét társadalom-lélektanból. Ezután csaknem tíz évig társadalom-lélektant tanított alma matere jogtudományi karán. 1989-ben A Jövő Irodalmáért díjat, 1992-ben József Attila-díjat kapott. 1990 és 1994 között képviselő a fővárosi önkormányzatban, ahol a Kulturális, valamint az Emberi jogi és kisebbségi Bizottságok tagja.
Az Intézet öt éve indított folyóirata az Arc és Álarc is a kutatási programokra építve, azonos című rovatokkal jelentkezik. Hankiss Ágnes igazgatósága – azaz több mint húsz év – alatt hatvan könyv, kiadvány, művészeti album látott napvilágot. Kiemelkedő jelentőségű volt a rendszerváltás forgatókönyveit feltáró két konferencia is, amelyekre 2002–2003-ban került sor Kísértő múlt I-II. címmel. 1989-ben A Jövő Irodalmáért díjat, 1992-ben József Attila-díjat, 2018-ban Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést kapott. 2021. augusztus 17.
Politikai tevékenységét a Fővárosi Önkormányzat Fidesz-frakciójában kezdte, majd a parlamenti Fidesz-frakció munkatársa volt. 1996-2008-ig a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes delegáltja, 2008-tól pedig a Duna Televízió Kuratóriumának elnökségi tagja volt. Az Európai Parlament Fidesz-delegációjában 2009 és 2014 között foglalt helyet. Forrás: Tovább a cikkre »