A tavalyi 35 helyett idén mindössze négy szakon kellett meghatározni a bejutási határt az elérhető maximális pontszámnál, 144 pontnál. Ezek a képzések a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nemzetközi gazdálkodás alapképzése (ANÁ), két kommunikáció és médiatudomány alapképzés, az egyik az ELTE-n, a másik a Zsigmond Király Főiskolán (mindkettÕ ANÁ), valamint az ELTE szlavisztika (szerb) alapképzés, mely némileg kilóg a felsorolásból, hiszen költségtérítéses szak. Ezzel szemben 943 olyan szak van, ahova akár minimumponttal - alapszaknál 78 ponttal, a felsőfokú szakképzésben pedig 72 ponttal - be lehet jutni. Felvételi ponthatárok 2016. Ezek általában levelezÕ vagy diplomás képzések, melyek az esetek többségében költségtérítésesek is. 93 ezer felett a felvettek száma 2006-ban több mint 132 ezren jelentkeztek a felsÕoktatásba, akiknek mintegy 70 százalékát, 93599 jelentkezÕt felvettek valamilyen felsÕoktatási intézménybe (tavaly ez az arány majdnem 69 százalék volt). Az összes jövÕbeli fÕiskolás és egyetemista között az alapképzésesre felvettek aránya 56 százalék.
Akiket nem vettek fel, illetve akik nem jelentkeztek a felsőoktatásba, azok pótfelvételi eljárás keretében adhatják be jelentkezési lapjukat. A honlapon megjelenő lista tartalmazni fogja a meghirdetett szakokat, a jelentkezés feltételeit, módját, valamint a jelentkezési határidőt is. Több lehetőség van még a továbbtanulásra azoknak a diákoknak, akiket ponthatáraik alapján nem vettek fel. Pótfelvételit tehetnek, beiratkozhatnak tanfolyamra, vagy egy évet még készülhetnek az emelt szintű érettségire a pluszpontok reményében. A helyes döntés meghozatalához azonban számos információt kell figyelembe venni. A pótfelvételi sem segít 78 pont alatt Érdemes például tudni, hogy a pótfelvételi eljárás során csak azok jelentkezhetnek, akiknek a normál eljárásban nem sikerült a felvételijük, illetve az idén még nem adtak be jelentkezési lapot. Felvételi ponthatárok 2006 futbol. Másrészt 78 pont alatt pótfelvételivel sem lehet bejutni egyetemi/főiskolai szakokra. A tájékozódáshoz a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) ingyenes tájékoztató füzetet biztosít mindazoknak, akiket az első helyen megjelölt szakokra nem vettek fel.
Így ezeken a képzéseken lényegesen magasabbak voltak a keretszámok, melyeket az esetek többségében sikerült még túl is lépni. A BME-n például a meghirdetett 400 helyre végül 435 hallgatót vettek fel. Ha összehasonlítjuk a képzést más slágerszakokkal, kiderül, hogy viszonylag kevés ponttal is mérnöknek tanulhat, aki akar. Felvi.hu - Ponthatárok 2006: két slágerszak számai. Gyorselemzéseink ezzel véget értek, legközelebb a felvételi adtok részletes, szociológiai igényű vizsgálatával folytatjuk.
Ami a ponthatárok mögött van - 3. rész A ponthatárokat elemző cikksorozatunk harmadik részében is két eltérő képzési terület számait vizsgáljuk meg. A pszichológia és a mérnök informatikus szakok a maguk módján idén is slágerszakoknak bizonyultak. Emelkedtek a ponthatárok, vagy sem? A kérdést nem könnyű eldönteni, hiszen a bolognai folyamat egyik legfontosabb elemeként a több mint négyszáz korábbi szak helyett idén alig több mint száz alapszak jött létre. Felvételi ponthatárok - 2006 | tanfolyamok.net. Ezek néhány esetben teljesen megegyeznek a korábbi, "hagyományos" szakkal, ám a legtöbbször azoktól eltérnek, vagy éppen több régi szak "gyűjtőhelyévé" váltak, ezért az összehasonlítás csalóka lehet. Ezen kívül egyes szakok esetében is előfordulhat, hogy míg egy népszerű intézményben keményebben meg kellett dolgozni a bejutásért, addig máshol a kisebb érdeklődés alacsonyabb ponthatárokat eredményezett. Ennek ellenére megpróbáltuk összevetni a két év adatait. Elemzésünkben igyekeztük elsősorban az államilag támogatott nappali szakos alapképzéseket vizsgálni, hiszen a legtöbben az ilyen képzéseket keresik.
A korábbi aszályos évekhez viszonyítva az idei tavasz bőséges csapadékkal ajándékozta meg a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet is, aminek köszönhetően újra megteltek a sarlólaposok, a nedves rétek tocsognak, így újra a haris kakasok (Crex crex) csábító "énekétől" hangosak a kesznyéteni éjszakák. Az idézőjel a faj jellegzetes, ám kellemesnek kevésbé nevezhető nászhangjának szól, ugyanis meglehetősen hangos és éles szólama leginkább recsegéshez hasonlít. A természetvédelmi szakemberek számára azonban mindig nagy öröm, amikor hangja felcsendül. Népies elnevezése, a "kétkés madár" is hangjára utal, mely olyan, mint amikor kést vagy kaszát fennek, de tudományos neve is hangutánzó szó. Újra szól a haris! – haris védelem a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben |. A haris a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó 22-25 cm hosszúságú madár. Hátoldali tollazata barnás színezetű, melyet sötét foltok tarkítanak, nyaka és melle szürke, míg röptében vöröses szárnyfoltjai teszik felismerhetővé. Már ha nagy ritkán megpillanthatja az ember repülés közben. Szem elé csak ritkán kerül, ezért leginkább csupán hangja árulja el jelenlétét, olykor-olykor azonban az alacsonyabb növényzet közül az udvarló hímek feje is kilátszik, és ekkor vaskos, rövid, hússzínű csőre és szürkés-kékes szemöldöksávja is feltűnik.
Debreceni torma Forrás: Ifj. Vasuta Gábor Lakóhelyemtől 400 kilométerre fekszik a borsodi település, Kesznyéten, még Miskolctól is utazni kell egy jó darabon de azt hiszem megérte a hosszú utazás. Sok más ritka növényt néztem Péter barátommal a Bükkben, majd irány egyedül a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet. Nézegetve a GPS-t, hogy milyen messze van a falutól az a hely ahol a növény található, látom, a gát sorompóval le van zárva, nem maradt más ötletem, mint a falu utolsó házánál hagytam autómat és kértem egy bringát. Szívélyes emberek kölcsön is adták, két sör áráért. Haris kakasok csábító „énekétől” hangosak a kesznyéteni éjszakák - PICUP.HU. Csodálatos helyre jutottam, a holtágak pedig telis-tele voltak debreceni tormával ( Armoracia macrocarpa), sok buglyos boglárkával ( Ranunculus polyphyllus) a közelükben, amely a ráadás fajt jelentette nekem. Buglyos boglárka Forrás: Ifj. Vasuta Gábor A debreceni torma Kárpát-medencén kívül nem fordul elő, így Pannonia bennszülött növénye. Neves botanikusunk Kitaibel Pál fedezte fel. Idehaza a Tiszántúl, a Tisza és Duna mentén fordul elő.
Az éjszakai kalandokat célszerű még az egyes rétek kaszálása, de legkésőbb június vége előtt elvégezni, mivel előfordulhat, hogy a madarak júliusban már nem szólnak, és így egész fészekaljak válhatnak a munkálatok áldozatává. A felmérések célja tehát, hogy minél pontosabban bemérjék az egyes szerenádozó kakasok éneklési pontjait, mely koordináták körül kerülnek kijelölésre a védőzónák, és ezeken belül a költés befejezéséig nem lehet kaszálni, így védve a fészkeket. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet bővelkedik a harisok számára alkalmas élőhelyekben, mocsárrétekben, így minden évben elvégzik a faj állományának felmérését. Tiszadob természeti értékei » Andrássy Egyesület. Az idei jó vízellátottságú év kifejezetten harisban gazdag, ugyanis a szokásos 1-2 éneklő hím helyett összesen 16 egyedet sikerült bemérni a tájvédelmi körzet különböző pontjain. A legtöbb udvarló az Inér-hát nevű terület mélyebb fekvésű részeiről került elő. Korábban a haris sokkal nagyobb egyedszámban volt észlelhető a Taktaközben is, azonban az éghajlatváltozás következtében fellépő egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok, valamint az élőhelyeinek beszűkülése miatt ezen a vidéken is jelentősen megcsappant a populációja.
Legszebb védett madaraink, szemet gyönyörködtető lepkéink, virág ritkaságok, kemény és puhafa ligeterdők fái, emlős állatok. Tiszadob élővilágának hallatlan gazdagságát három folyó találkozása alakította ki. A Tisza a Sajó és a Takta hullámterei a fajok számára természetes géncsatornák, ahol az időjárási körülményekhez igazodva húzódhatnak délről északra, vagy, ha az élet azt kívánja északról délre. Az éltető víz változatos, mozaikos talaj- és tájszerkezetet alakított ki. Kemény- és puhafa ligeterdők, ősgyepek, vizes élőhelyek, szántók váltogatják egymást. Hihetetlen ökológiai potenciál, gén csomópont, amely, ha megértjük és jól hasznosítjuk, akár háromezer embert is képes eltartani. Tudósok a táj védelmében Ha szereted a természetet, magával ragad és rabul ejt a tiszadobi táj, ne csodálkozz rajta! A megélhetésen kívűl sokat köszönhetünk a táj szépségének. Andrássy Gyula az andrássyak legszebb kastélyát nem véletlenűl építette ide. Tudós emberek ingyen, sokszor a korszellemmel, a hatalommal, és saját főnökeikkel szemben is óvták és védték e tájat.
Nemcsak a fokozottan védett madárfaj állománynagyságának vizsgálata érdekében, hanem alkalmankénti veszélyes fészkelőhely választása miatt is. Ennek köszönhetően a tiszadorogmai Csetreng dűlő mellett lévő belvízfoltos gyepen két fészkelést is észleltek. Így később a gazdálkodó értesítését követően már "csak" a fészek pontos helyét kellett meghatározni. A bejelentett kaszálás közeledtével a természetvédelmi őrök megvizsgálták a fészkelés állapotát. A költések közül az egyik ismeretlen okból meghiúsult. A másik pár viszont sikeresen kikeltett 3 fiókát, amik a gazdák együttműködésének köszönhetően ki is repültek. Mivel tipikus élőhelyei egyébként is értékes, megritkult növénytársulásoknak adnak otthont, a látványos madár védelmével más ritka állat- és növényfajok védelmét is segíthetjük. Magyarországon május és szeptember között lehet megfigyelni, a telet Afrikában tölti. (Fotó: Seres Nándor) A gyepet hasznosítókkal történt egyeztetés után nem volt szükség védőzóna kijelölésére, mert a gazdák felajánlották a kaszálás megkezdésének átütemezését későbbi időpontra.
A bogarak képviselői közül védett faj az aranypettyes bábrabló, az érdes futrinka és a mezei futrinka, de megtalálható még a területen az óriás csíkbogár, szarvasbogár, az orrszarvúbogár, nagy hőscincér, kis színjátszó lepke, díszes tarkalepke és a mocsári szitkár.
A holtágainkkal egyidős hullámtéri (gátakon belüli) holtágak feltöltődtek, elmocsarasadtak, vizük erősen eutrofizálódott. Amikor a 2000-es évek eleji árvizek alkalmával a nyárigátat védtük köröm szakadtáig, akkor nemcsak a falut védtük, hanem a holtágak élővilágát is. A Darab-Tisza, az egyetlen hullámtéri holtágunk. Ha nem lett volna nyárigát, a Falusi-Tisza és a Malom-Tisza is olyan lenne, mint a a Darab-Tisza. Ilyennek látszik a tiszadobi holtág-rendszer az űrből (SENTINEL II. 2021. 09. 11. ) Darab-Tisza – a halak bölcsője A vízfelület 9, 5 hektár, az átlagos vízmélység 2, 2 méter, a part hossza 2650 méter, a víztömege 209. 440 köbméter. A vízfelület növényborítottsága 85-90%-os, augusztusban legkisebb a szabad vízfelület. Vízminősége változó, árvizeket követően az élő Tiszáéval megegyező, később a felhalmozódó szerves iszap és hal ürülék lebontása sok oxigént emészt fel. Kedvezőtlen, hogy nyár végére a sulyom borítás 90% fölé nő. A nagy vízszint ingadozás miatt, nem alakultak ki nádas-gyékényes társulások.