a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 2020. 04. 28. 1. § (1) 1 A Ttv. 19. § (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni, és a tevékenység megkezdésének időpontjától az alkalmazását el kell rendelni. (2) Tartós próbaüzem esetén – legfeljebb hat hónapos időtartamra – ideiglenes Szabályzat készíthető. A próbaüzem befejezése után 30 napon belül kell a Szabályzatot végleges formában kiadni. 2. 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. § (1) 2 A Szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. (2) 3 A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni, amely történhet elektronikus úton is. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával vagy elektronikus oktatás esetén munkavállalónként azonosíthatóan igazolni kell. (3) A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb. )
(4) 10 A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell. (5) 11 A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen, az érintett épületrész, épület területén kell elhelyezni. 1996. évi xxxi. törvény. (6) 12 Az (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában felsoroltak közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven, valamint szükség szerint további idegen nyelven is kötelező elhelyezni.
(2a) 16 A Tűzvédelmi Házirendet a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül átdolgozza és naprakészen tartja. (3) E szakasz alkalmazásában lakó- és üdülőegység a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A Szabályzatokat a hatálybalépést követő hat hónapon belül kell elkészíteni.
Az Evangélikus Szeretetház rövid története: Karsay Sándor dunántúli püspök 1883. október 21-én, körlevélben felhívást intézett a győri gyülekezethez, hogy Luther Márton születésének 400 éves évfordulóját valamilyen jótékony intézmény alapításával örökítsék meg. Az 1883. december 9-én tartott közgyűlésen megfogalmazódott, hogy "alapíttassék munkaképtelenekké lett és becsületben elaggott gyülekezeti férfi és nőtagok és árvák részére egy menhely". Az ünnepi istentisztelet offertóriuma mellé megindult a gyűjtés A gyülekezet átengedte a "Szegény- és Árvaintézet"-nek a Kálvária utca 25. alatti Martiny Júliától és Ráth Teréziától örökölt házát. A folyamatos adakozásnak köszönhetően 1885-ben sikerült a házat tatarozni és berendezni. A Szegény- és Árvaintézet átadása csendben, ünnepség nélkül, 1885. december 8-án történt. Az első lakó egy munkaképtelen öreg és két árvagyerek volt. A jólelkű hívek később is ellátták az intézetet élelemmel és pénzbeli adománnyal. Evangélikus szeretetház győr. Az 1906-ban - az árvák neveltetésének és a háztartás vezetésének felügyeletére – alakult Belmissziói Egyesület fogalmazta meg azt a gondolatot.
Közben azonban a trianoni békeszerződés elszakította tőlünk a pozsonyi Diakonissza Anyaházat. Diakonisszáink idegen állampolgárokká váltak. Hosszas tárgyalás után azonban mégis sikerült Mórocz Katalin nővért Pozsonyból átvenni. Megérlelődött az elhatározás, hogy diakonisszaképző intézetet kell nyitni, amely biztosítani fogja az itteni szeretetmunkára a nővéreket. 1926. szeptemberében Huber Etelkát sikerült a vezetésre átkérni, így Győrben kezdetét vette a diakonissza képzés. Egyre többen érdeklődtek a magányos nők otthona iránt. Ugyanakkor az állami intézetek is gyakran helyeztek ide protestáns vallású árvákat. A diakonisszák létszámának növekedése ugyan örvendetes volt, azonban szállást is kellett biztosítani a részükre. 1933. Idősotthon - Evangélikus Szeretetház - 9025 Győr Péterfy u. 5. - információk és útvonal ide. május 7-én az államsegélyből, kölcsönökből és adományokból felépült új épületszárnyat - a Gusztáv Adolf Otthont – avatták fel. (Nevét Gusztáv Adolf halálának 300. évfordulójáról kapta). Terveit Oberländer Sándor műépítész készítette, az építőmunkát Káldy Barna végezte.
03. 08. vissza az oldal tetejére