2009. 11. 19. | Lukács Árpád Egyre többen próbálnak utólagos hőszigeteléssel javítani lakásuk, házuk energiahatékonyságán. Lássuk, milyen anyagot és technológiát használhatunk. Mikor érdemes saját kézügyességünkre hagyatkozni, és mikor szakemberére? Az elmúlt mintegy két évtizedben, ahogy szigorodtak az épületek hőszigetelésével kapcsolatos szabályozások, és nőtt az energiaár, előtérbe került az újrahasznosítható, környezetbarát hőszigetelő anyagok gyártása. Erre jó példa a szinte teljesen újnak mondható ECOSE technológia bevezetése. Míg a kőzetgyapot vagy üveggyapot alapú hőszigetelő előállításához kőolajbázisú vegyszereket használnak kötő- és formaképző anyagként, ennél az új technológiánál már szerves anyagot alkalmaznak. A termékeken az ECOSE jelet kell keresni. A termék egyik legjelentősebb hazai forgalmazója a Knauf Insulation. A nagy hőszigetelési lázban nem szabad elfeledkezni arról, hogy az épület határoló szerkezeteinek (fal, födém, tetőtéri fal, válaszfal) minél több hőszigetelő anyaggal történő ellátása önmagában még nem eredményez kedvező hőérzetet.
Egy dogot nem szabad elfelejteni: a szigetelés egy külön szakma lett, nem szabad összemosni a kőműves szakmával. Munkánk közben felvettük videóra az acéllemezes fal szigetelés egyik lépését, amikor a lemezt a falba helyezzük. Utólagos falszigetelés esetén ez a legtartósabb megoldás. A vizes, penészes falak az egészségre és az épületre gyakorolt hatásai: A nedves falak erős, kellemetlen dohszagot árasztanak, ezen kívül az ilyen helyiségekben hőérzetünk is alacsony, a fűtési költségek pedig jóval magasabbak a száraz falú helyiségekhez képest, mivel a vizes fal jelentős hőenergiát von el a környezetből. A penészgombák miatt a helyiségek levegője egészségtelenné válik, súlyos légúti és tüdőbetegséget okoz, kortól függetlenül. A jó fal szigetelés nemcsak növeli háza értékét, hanem megelőzi a fenti problémák kialakulását is. Amennyiben fontos Önnek a családja, környezete egészsége, biztosítson nekik száraz, élhető környezetet, válasszon minket az utólagos falszigetelés vagy vízszigetelés elvégzéséhez!
Acéllemezzel szigetelt falszakasz. Így néz ki, amikor az acéllemez a falba van helyezve. Pár szó a fal szigetelés kapcsán A legmegbízhatóbb utólagos falszigetelés A speciálisan hullámosított, krómmal ötvözött rozsdamentes acéllemez a legmegbízhatóbb utólagos falszigetelés: rendkívül tartós és ellenálló, a víz nem tud áttörni rajta. Az acéllemezes vízszigetelés előnye hosszú távú megbízhatósága, hátránya a minimális bontási munkálat. Ez a típusú falszigetelés más módszerektől eltérően "kézzel fogható" megoldás. Az utólagos falszigetelés "működése" A vízszigetelés során az acéllemezekkel elvágjuk a felszivárgó talajvíz útját. A lemezek korrózióvédettek és speciális vágóélük van, így gond nélkül be lehet préselni őket a téglasorok közé. Az acéllemezes utólagos falszigetelés a fal teljes keresztmetszetén áthatol, nincs szükség falbontásra. Az utólagos falszigetelés után a fal már nem kap vízutánpótlást, így az épület természetes párolgással száradni kezd. Penészednek a falak? A nem megfelelő vízszigetelés is okozhatja, nézesse meg az épületet szakemberrel.
A hőszigetelő gyártó cégek az építési technológiák alapján már kidolgozták saját javasolt rendszereiket, ezeket is vegyük figyelembe. Csináld magad? Csökkenthető az építési költség, ha magunk végezzük el a szigetelési munkát, de ez néha a visszájára is elsülhet. Vannak bizonyos munkafázisok, amelyeket jobb szakemberre bízni. A szoba padlószerkezetének hő- és hangszigetelése bevállalható otthon, saját felelősségre. Ilyenkor "úsztatott hőszigetelést" kell készíteni, ami azt jelenti, hogy a rákerülő padló alatt mindenhol, oldalt is hőszigetelés van. Így megakadályozzuk a hangok átterjedését az alattunk lévő helyiségbe, hiszen "úszik a padlónk", és nem adja át a hangot a környezetnek. A homlokzati hőszigetelést mindenképpen végeztessük szakembergárdával, igaz vannak esetek, amikor házilag is tudunk "szigetelni". Hétvégi vagy akár családi házaknál nem muszáj ragasztott, csavarokkal rögzített hőszigetelést készíttetnünk. Lehet, hogy elég az északi fal mögé a hasított tűzifát felpakolni, vagy nádpallót évenként a homlokzatra "odahelyezni".
A második demográfiai átmenet egyfajta ellentéte az elsőnek – legalábbis ami a termékenységet illeti. Az első átmenetben ugyanis, a demográfiai robbanás időszakában a népességek arra "koncentrálták" az erőfeszítéseket, hogy kialakulhasson az alacsonyabb gyermekszám, és ezáltal többek között lassúbb legyen a népességgyarapodás. Most, a fenyegető nagymértékű népességcsökkenés időszaka előtt/alatt ennek fordítottja látszik szükségesnek: a magasabb gyermekszám feltételeinek biztosítása. Második demográfiai átmenet. Itt több probléma is van. Egyfelől ma még nemigen tudjuk azt, milyen népességi "rezsim" alatt jönne/jöhetne létre a mainál tartósan magasabb gyermekszám. Ebből következik, hogy nemigen ismerjük azt az időtartamot sem, ami alatt egy ilyen "rezsim" kialakítható. Általános tapasztalat viszont az, hogy a második demográfiai átmenet első időszakában rendkívül éles "verseny" alakul ki a különböző családformák, a különböző gyermekszámú családok között. Ebben a "versenyben" a hagyományos családtípusok, különösen a házasságon alapuló magasabb gyermekszámú családok könnyen teret veszthetnek, szélsőséges esetekben akár teljesen visszaszorulhatnak az alacsony gyermekszámú, instabil családformákkal, 42 Page 1 and 2: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉP Page 3 and 4: HABLICSEK LÁSZLÓ A NÉPESSÉGREPR Page 5 and 6: FÜGGELÉK …………………… Page 7 and 8: • "… s nem mindegy az sem, ho Page 9 and 10: II.
Jelenleg a legsúlyosabb népességnövekedést a szubszaharai régió országaiban találunk, pl. Niger esetében a TRF=7, 6 gyerek/nő, ami 3, 7-szeres népességnövekedés 2050-re, Szomália esetében 6, 6 gyerek/nő ami 2, 5x növekedés 2050-re vagy Nigéria, ahol 5, 6 gyerek/nő és 2, 2× növekedés 2050-re. 13. 13. fejezet: A FENNTARTHATÓSÁG DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI | Környezetetika. 7. Kép - Népességnövekedés a kontinenseken. Forrás: Általában a túlnépesedő társadalmak tagjai folyamatos és tömeges kivándorlással válaszolnak környezeti erőforrások kimerülésére és ezzel morálisan is nehéz helyzetbe hozzák a célországokat. Egyrészt ugyanis a humanisztikus megfontolások arra ösztönözik a gazdag országokat, hogy befogadják a menekülőket, másrészt a befogadó országok lehetőségei is végesek, ráadásul maga a befogadás is konzerválja a túlnépesedésre és kivándorlásra épülő hibás kulturális sémát. A migrációs dilemmával kapcsolatban utalok Hardin (1974) mentőcsónak etikájára (lifeboat ethics). Tegyük fel, hogy 50 ember ül egy mentőcsónakban, amelyben még 10 hely van, vagyis a mentőcsónak befogadóképessége 60 fő.
Lényegében az adódik, hogy ha a halandóság-csökkenés "költségeit" a korábbi – az első demográfiai átmenetben "kimunkált" – módon, a gyermekszám csökkenésével 41 teremtjük elő, akkor túl alacsony lesz a termékenység, ami előbb vagy utóbb népességfogyásba csap át. Minél hosszabb ideig tart azután a népességfogyás periódusa – Magyarországon immáron két évtizede! –, annál nehezebb azt megfordítani. A fogyás egyre inkább öngerjesztő folyamattá válik! Ha azonban valamilyen módon – többek között markáns családpolitikával – egyszerre sikerül emelni az élettartamot és viszonylag magas szinten stabilizálni a gyermekszámot, akkor – esetleg némi bevándorlással "megfejelve" – a népességszám szinten tartható.