A terület már a hidegháborúban is kiemelt jelentőséggel bírt Kína számára, hiszen a '60-as évektől egészen a '90-es évek közepéig a kínai atomfegyverek tesztelésére is szolgált. Forrás! "A tielők oguz-ujgur, valamint ogur törzscsoportjainak szétválása már igen korán, legkésőbb a Kr. e. 3. században megtörtént" (Czeglédy Károly). A keleti tielő csoportok közül a legfontosabb szerepet a tokuz-oguz és a kilenc törzsből álló ujgur törzsszövetség játszotta. Az ujgur – mint a legkeletibb török (türk, török nyelvet beszélő) nép régebben az Orkhon vidékén lakott, de már a Kr. u. 6. században délebbre, a Tarim völgyébe, a mai kínai Hszincsiang Ujgur tartomány területére húzódott, amely területről tudjuk, hogy legalább 422-től török (türk) lakossága volt. Ide, a Turfán oázis vidékére költözött a kagán is. Fővárosuk Ilihot volt, amelynek temetőjéből – mint előbb említettük – eddig 500 csontváz feldolgozása van folyamatban. A Középső Birodalom perifériáján; egy ellen-birodalom célkeresztjében. Az ujgur etnocídium I. - Nemzeti.net. Az ujgurok később annyira megerősödtek, hogy Kr. 774-ben megdöntötték a türk uralmat, és nagy birodalmuk 840-ig fennállt.
Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
A helyi viszonyokhoz alkalmazkodva Zanszkár és Phuktal lámakolostorában és Zangla királyi erődjében lakott, spártai körülmények között. Munkatársa, Szangye Püncog láma segítségével elsajátította a tibeti nyelvet, és tanulmányozta a tibeti buddhizmus szent iratait. A következő néhány évben összeállított egy tibeti–angol szótárt és egy tibeti nyelvtant, amelyek 1834-ben jelentek meg nyomtatásban. Alig evett, fő eledele a jakvajjal gazdagított tea volt. Újra semmibe vett távoli rokonaink: az ujgurok | Azonnali. Egyszerűen öltözött, fűtetlen cellákban vagy kunyhóban lakott, de töretlen lelkesedéssel végezte fárasztó és szemrontó munkáját, régi kéziratokat tanulmányozott. Közben abban reménykedett, hogy előbb-utóbb folytathatja útját a Himalája északi oldala, a titokzatos Tibet és Belső‑Ázsia felé, ahol a magyar őshazát sejtette. Publikációi révén szakmai körökben ekkor már ismert tudósnak számított, akit 1834-ben a brit Ázsiai Társaság tagjai sorába választott. Néhány műve Magyarországra is eljutott, többször is levelezett az itthoniakkal. Az Akadémia, a Magyar Tudós Társaság 1833-ban felvette levelező tagjai közé.
Ellenvetésként felmerülhet, hogy az abszolút békés Tibettel ellentétben Ujguriában működnek szeparatista terrorcsoportok. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy Kína előszeretettel minősít terroristának minden Ujguria függetlenségéért küzdő embert vagy mozgalmat. Aki harminc nyelven beszélt | Képmás. Ennél is lesújtóbb a nagyvilág tudatlansága és közönye, ami miatt sokan nálunk is hajlamosak a nagy ritkán hírekbe kerülő eseményekben terrorizmust látni. Tipikusan késes merényletekre futja csupán nekik, ami a legszegényebbek "terrorja", de a világnyilvánosságot kapott Tienanmen téri diákmozgalom vezetője is ujgur volt, amit a kínai vezetés vastagon ki is használt a szabadságmozgalom lejáratására: mintha csak nacionalista szakadárok akarhatnának valami egészen mást abban a hatalmas országban. Pedig nyilván nem. Ujguriában az iszlám is egészen mást jelent, mint a Közel-Keleten, és a dzsihadizmus nem talált olyan bázisra, mint mondjuk Pakisztánban vagy az arab országokban. Ráadásul végtelenül igazságtalan lenne ebbe az irányba elvinni a róluk szóló híradást.
Már több tudományos genetikai összehasonlítás történt a magyarok és ujgurok között. Ők nem csak, hogy a legközelebbi földi rokonaink, de majdnem 100%-ig megegyezik a genetikánk. Ők közelebb állnak hozzánk, mint a kazahsztáni madjarok, azt bizonyítva, hogy ők kevesebbet keveredtek szomszédos népekkel, mint a madjarok Kazahsztánban. Minden arra vall, hogy a magyarok-ujgurok vándoroltak a Kárpát medence és a Tarim medence (az Ujgurok hazája manapság, amit a kínaiak elfoglaltak illegálisan Tibet-el együtt) között ezer éveken át az úgynevezett Selyem utat megalkotva sokkal előbb, mint Marco Polo aki elnevezte ezt az utat, de nem felfedezte. Azt a magyarok csinálták kb. 4500 évvel ezelőtt! Most már a genetikai közelségünk bizonyítva van az anyai ágon mtDNA-el és az apai ágon Ychromosome DNA-el is. Ezen már nem lehet vitatkozni. Ez már (a nagyon közeli rokonságunk) bizonyított tény. Ez nem igazán egy blog oldal vitatárgya. Ezt már a világ legokosabb tudósai eldöntötték! Nagyon nagy rá a valószínűség, hogy a kazahsztáni madjarok azon három törzs leszármazottjai, akik úgy döntöttek, hogy nem jönnek Árpádékkal a hazajövetelre (nem a honfoglalásra) 895-896-ban.
Az ujgurok mindig gyarmatosítóként tekintettek Kínára és folyamatosan törekedtek a függetlenedésre, amire összesen két alkalommal került sor. Először 1933-ban kiáltották ki a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, a következő évben azonban Kína megszállta a területet. 1944-ben kikiáltották a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot, de a kínai kommunista rezsim 1949-ben ismét megszállta a területet, majd 1955-ben Hszincsiang (új határvidék) Ujgur Autonóm Régió néven végleg egyesítették a Kínai Népköztársasággal. Hszincsiang Ujgur Autonóm Régió A több mint 20 millió lakosú Hszincsiang Kína területének mintegy 1/6-át teszi ki. A Franciaország területénél háromszor nagyobb régión összesen 13 etnikai csoport osztozik, melyek közül a legnagyobb az az ujgur etnikum, amely etnikai, nyelvi és kulturális szempontból sokkal közelebb áll a türkökhöz, mint a kínaiakhoz. A tartomány hivatalos nyelve az ujgur, mely a török nyelvvel rokon és kb. 10 millióan beszélik Kínában. Hszincsiangon kívül az ujgurok megtalálhatóak Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Mongóliában, Üzbegisztánban, Németországban, Törökországban, és kisebb közösségek élnek még Pakisztánban, Oroszországban, az Egyesült Államokban és Kanadában.
Ezt a zeneelméleti elemzések is alátámasztják. Jugar és magyar népdal összehasonlítása (Csajághy György)
Tavaly júliusban egy polgári perben első fokon, nem jogerősen elutasította az FB a felperes Legfőbb Ügyészségnek (LÜ) az alperes Tocsik Márta, illetve ÁPV Rt. ellen benyújtott keresetét. A polgári perben a LÜ azt kéri a bíróságtól, mondja ki a sikerdíj alapjául szolgáló szerződések érvénytelenségét, mert jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütközőek, és kéri az eredeti állapot helyre állítását, azaz a sikerdíj visszafizetését. Az FB polgári perben hozott elsőfokú ítéletének indoklása szerint a szerződések jogszerűek voltak, nem ütköztek a jó erkölcsbe, és az sem jelenthető ki, hogy Tocsik Márta nem végzett munkát.
A kormány a jogsértések miatt visszavonta az ÁPV Rt. teljes igazgatóságának megbízatását, és parlamenti vizsgálóbizottság is alakult. Az 1997-ben kezdődött perben 1999. február 8-án a Fővárosi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének és az okirat-hamisítás vétségének vádja alól Tocsik Márta jogásznőt és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. jogi ügyvezető igazgatóságának igazgatóját. 2000 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és az eljárás megismétlésére utasította a Fővárosi Bíróságot. 2002. március 18-án a Fővárosi Bíróság Tocsik Mártát hűtlen kezelés bűntette miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre és 640 millió forint vagyonelkobzásra, Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezetőjogászát bűnsegédként 3 év 6 hónapra, Szokai Imrét, a privatizációs szervezet volt elnökét 4 év 6 hónapra ítélte első fokon. 2003. április 8-án a Legfelsőbb Bíróság másodfokon, jogerősen felmentette a csalás vádja alól Tocsik Mártát, magánokirat-hamisítás miatt viszont 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A jogásznő akkori vallomása szerint Boldvai és Budai vette rá, hogy sikerdíjából összesen több mint 340 millió forintot utaljon át az általuk megjelölt cégeknek, pedig azok semmifajta tényleges munkát nem végeztek. Tocsik Márta a rendőrségen elmondta azt is, hogy zsarolói az ügyletek lebonyolításakor, de különösen a botrány kipattanásakor, többször is megfenyegették: ki ne nyissa a száját. Ezt a vallomását a jogásznő hónapok múlva visszavonta, és az azóta eltelt öt évben egyszer sem nyilatkozott Boldvai és Budai szerepéről, a védelem pedig vitatja, hogy a megítélése szerint furcsa körülmények között, szabálytalan módon felvett vallomás egyáltalán felhasználható-e a büntetőeljárásban. Az ügyészség szerint Tocsik Márta azzal követett el bűncselekményt, hogy érdemi munka nélkül jutott hozzá a 804 millió forinthoz, Liszkai Péter pedig ezzel kapcsolatban megtévesztette az ÁPV Rt. vezetését. Az igazgatósági tagok az ügyészség szerint azzal követtek el bűncselekményt, hogy a kellő körültekintés, a szükséges adatok nélkül döntöttek a belterületi földekkel kapcsolatban az önkormányzatokkal lefolytatandó alku során külső tanácsadó alkalmazásáról, Tocsik Márta személyéről és díjazásának mértékéről.
Tocsik Márta jogi képviselője, Jován László erre hivatkozva az ünnep után panaszt tesz az Alkotmánybíróságon - írja a Magyar Hirlap. Az ügyvéd a Legfelsőbb Bíróságot is megkeresi, és kérni fogja az október 22-én kihirdetett jogerős ítélet felülvizsgálatát. Erre január 16-áig van lehetőség. Súlyosbítást kér az ügyészség Tocsikékra A Legfőbb Ügyészség fellebbezett Tocsik Márta és társai ügyében. A vádhatóság az első fokú ítélet szinte minden fontos részének megváltoztatását javasolja, súlyosbítást kér többek között Tocsik, Liszkai Péter és Szokai Imre esetében. Törvényt nem, csak erkölcsöt sértettek Tocsik szerződései A Legfelsőbb Bíróság szerint Tocsik Márta sikerdíjas szerződései törvényesek voltak, csupán a sikerdíj mértéke sértette a jó erkölcsöt. Az LB ezért új eljárásban annak a megállapítását kérte a Fővárosi Bíróságtól, hogy mekkora mértékű sikerdíj nem sértette volna a jó erkölcsöt.
Az ügyészség szerint Boldvai és Budai közismert politikai kapcsolataikra hivatkozva azzal fenyegették meg Tocsik Mártát: csak akkor végezheti tovább jövedelmező tevékenységét, ha nekik is juttat a pénzből. Tocsik Márta teljesítette a vádlottak követelését, de a zsarolók által megjelölt cégek a kipattant botrány hatására 1996 őszén visszautalták az összesen több mint 340 millió forintot. A védők azzal érveltek, hogy Tocsik Márta érdemi munkát végzett, az igazgatótanács közgazdaságilag racionális döntése összességében sok milliárdos megtakarítást eredményezett, a zsarolásra pedig nincsenek bizonyítékok. Több ügyvéd is utalt arra, hogy Tocsik Márta külső tanácsadóként felvett sok száz milliós sikerdíja nyilvánosságra kerülésekor sokkoló lehetett ugyan, az ÁPV Rt. gyakorlatában azonban egyáltalán nem volt rendkívüli. Az ügyvédek rendre politikai ügyként aposztrofálták a privatizációs botrányt és az annak kapcsán hat éve folyó büntetőeljárást és arra figyelmeztettek: jogállamban a még oly súlyos társadalmi értékítéletnek sem lehet a büntető igazságszolgáltatás eszközeivel érvényt szerezni, ha nincsenek meg az ehhez szükséges büntetőjogi keretek.
Tocsik Márta Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 65] Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 > >> A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel. Az utóbbi hetekben szinte minden napra jut egy botrány, a média újabb és újabb zavaros ügyre derít fényt, egy szombaton közölt felmérés szerint a választópolgárok "korrupciós vakságban" szenvednek.
Feleségét, Kocsis Istvánnét a bírói tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta bűnösnek, felfüggesztettet kapott, egykori tanácsadóját, Szász Andrást pedig bűnsegédként ítélték letöltendő börtönre a tíz éve húzódó ügyben. Az Átlátszó kutatása szerint a Kocsis házaspár egy milliárdos értékű leányfalusi birtokon él, ahová egy ibizai ingatlanvállalkozás magyarországi képviselete is be van jegyezve, de a végrehajtó dolgát nehezítheti, hogy a birtokot eleve az akkor tizenéves gyerekei nevére vásárolta az állami cégvezér egy szakszervezettől. Még az ítélkezési szünet előtt börtönbe kerülhet a Gyurcsány-kormány volt közlekedési minisztere és társai, az ügyészség ugyanis letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a Fővárosi Törvényszéken kedden. Véghajrához ért Szabó Pálnak, a Gyurcsány-kormány volt közlekedési miniszterének és bűntársainak pere a Fővárosi Törvényszéken, holnap ugyanis már az ügyészi vádbeszéddel folytatódik az ügy. Szabó Pál és társai tízmilliárdos vagyoni hátrányt okozhattak a Postapalota elkótyavetyélésével.