Cedrus 2011. 04. 27. A Kárpát-medence szárazabbá válását vizsgálják szegedi kutatók : hirok. 08:44 A gimnázium udvarán, az iskolaépület falán van elhelyezve Tuza László keramikus, A Kárpát medence hely és vízrajza festett samott domborműve. A gimnáziumban elhelyezett sok szép alkotás közül választanom kellett, ezt a domborművet nem tudtam volna kihagyni, már azért sem, mert ilyen nagy térképet ritkán látni. Nekem viszont egyik legkedvesebb tantárgyam a földrajz volt, így egyértelmű volt számomra a bemutatása. /Publikálás: Igazgatói engedéllyel/
Jelentős gyógyfürdők találhatók Aknaszlatinán, Kovászón, Polenán, Sajántelepen. Források [ szerkesztés] Bulla Béla – Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza – Lucidus Kiadó, Budapest, 1999 Kárpátalja. A Kárpát-medence régiói 11. – Szerk. : Baranyi Béla – Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2009 Kormány Gyula Dr. : Kárpátalja földrajzi vázlata (oktatási segédanyag) – Bessenyei György Tanárképző Főiskola Beregszászi Tagozata, Nyíregyháza–Beregszász, 1996 Maszljak P. O. – Siscsenko P. H. : Ukrajna földrajza. Dózsások a Kárpát-medence legjobb előadói között : hirok. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9 osztálya számára – Szvit kiadó, Lviv, 2000 Закарпатська область – Атлас – Редакційна колегія, Комітет Геодезії і картографії СРСР, Москва, 1991 Заставний Ф. З. : Фізична географія України – Підручник для учнів 8 класу середньої загальноосвітньої школи – Київ, Вищя школа, 1999 Поп Степан Степанович: Природні ресурси Закарпаття – Учбовий посібник, Ужгородський Національний Університет, Ужгород, 2002 Срібна земля – Закарпаття.
Telefon: +36 30 338 4635 és +36 30 677-57-16
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
Ötezernél többen lelték halálukat 1944 novemberétől 1945 végéig a Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborában, amelynek helyét civil kezdeményezésre, közadakozásból állított emléktábla jelzi - mondta Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense vasárnap Cegléden. Az emléktábla-avatáson a történész felidézte: Magyarország mai területén több mint félszáz fogolytábor működött szovjet, illetve kisebb számban bolgár és román őrizet alatt 1944 és 1945 folyamán, amelyekben mintegy 600 ezer honfitársunk - 30 százalékuk civilként - sínylődött és mintegy 70 ezren lelték halálukat. Hangsúlyozta: az Országgyűlés idén májusban minősítette november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Eddig azonban róluk - néhány kivételtől eltekintve - semmiféle adat nem volt hozzáférhető és e borzalmas életkörülményű helyekről a Cegléden vasárnap felavatottal együtt is mindössze öt emléktábla vagy emlékmű tanúskodik. Az utódok szégyenére, általában a helybeliek sem tudnak ezekről a táborokról - tette hozzá.
Részletes leírás BOGNÁR ZALÁN (1963) történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke. E kötet a katona-hadifoglyokkal, a tömegesen, ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilekkel, vagyis a "málenkij robotosok"-kal és a politikai rabként elhurcoltakkal kapcsolatos több mint huszonöt éves kutatásainak eddig megjelent, valamint új írásainak válogatott, egyes régebbi tanulmányoknál a legújabb kutatási eredményekkel frissített gyűjteménye. A tanulmányok, cikkek a GUPVI hadifogoly- és internálótáboraiba, vagy a GULAG börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire kerültek különböző csoportjainak a sorsát mutatja be a fogságba vetéstől a magyarországi gyűjtőtáborokon, illetve börtönökön keresztül a fogságból való szabadulásig: a halálig vagy a hazatérésig. A szerző egyben betekintést nyújt abba, hogy a (hadi)fogolykérdés a (hadi)fogságba kerültek milliós nagysága miatt milyen nagy jelentőséggel bírt a világháborút követő években Magyarországon, ennélfogva hogyan vált a magyar társadalom egyik legégetőbb, legfontosabb ügyévé, s került a pártpolitikai küzdelmek ütközőterébe.
A kommunizmus áldozataira emlékezünk hétvégén. Bognár Zalán nagyapját civilként '45 márciusában vitték el 85 kilósan és '46 augusztusában tért haza 38 kilósan. A második világháború alatti Magyarországról, tehát nemcsak a mai területünkről 900 ezer embert, katonákat, civileket, nőket, tizenéves gyerekeket is tömegesen hurcoltak el a Szovjetunió lágereibe. Csak a kilencvenes években kezdhettünk el beszélni a szörnyűségről, amely szovjet részről nem csupán munkaerőpótlás volt, de népirtás is. Erről kérdezi a kutatót, Bognár Zalán történészt, egyetemi docenst csütörtökön a Karcolatban 13 órakor Perjés Klára. A műsort 22 órakor megismételjük.
Boldogan mesélte el a tanító néninek, hogy szeretik a szülei, hiszen erőszakkal vitték el őket a szovjet katonák. Mire a tanító néni legorombítja, hogy »fiam az nem lehet, a dicsőséges szovjet Vörös Hadsereg katonái senkit sem vittek el, aki ártatlan, a szüleid biztosan bűnösök«. Elképzelhetjük, milyen lelki törést okozott mindez a kisfiúnak. Rengeteg hasonló történet van" – mondta Bognár Zalán. A felvetésre, miszerint napjainkban is zajlik a kommunizmus bűneinek kisebbítése, egyfajta "szerecsenmosdatása", szemben a nácizmuséval, a történész helyeselt, szerinte is létező jelenségről van szó. "Sokak szerint a marxizmus alapvetően jó dolog, de Sztálin elrontotta. Hát nemcsak Sztálin rontotta el, hanem Rákosi, a lengyel Gomulka, a román Ceausescu, a kambodzsai Pol Pot és sorolhatnánk. Ha egy elméletnek nincs jó gyakorlata, akkor az elméletet ki kell dobni a kukába. Ezt a tudósok, a fizikusok, kémikusok pontosan tudják. Ha van egy jó elméletük, amit ha kipróbálnak, sosem sikerül a kísérlet, akkor az elmélettel van a gond, és az elméletet kell kijavítani vagy kidobni" – zárta gondolatait a történész.
Terveiben Magyarországnak semmilyen szerep nem jutott. Annál inkább a Román Királyságnak, amely 1916 augusztusában lépett be az antant oldalán a háborúba, majd megszegte a szövetséggel kötött titkos szerződést, mégis a legnagyobb területet kapta Magyarországból, többet mint amennyit az anyaországnak hagytak. A Román Királyság "fegyveres semlegesként" a Monarchia és Németország szövetségeseként lépett be az első világháborúba. 1916 augusztusában titkos szerződést kötött az antant-hatalmakkal Bukarestben, hogyha megtámadja Ausztria-Magyarországot, és a háború végéig nem köt különbékét, az országhoz csatolják Erdélyt és Kelet-Magyarországot a Vásárosnamény-Debrecen–Csongrád-Tisza vonalig – mondta Bognár. Román katonák még augusztus végén betörtek Erdélybe: gyors csapatösszevonás és német erősítés után azonban december 6-án az osztrák-magyar hadsereg már Bukarestből készült Románia teljes megszállására. Románia különbékét kötött. 1918. november végén – a Monarchia fegyverletétele után 3 héttel – román csapatok ismét támadásba lendültek Magyarország ellen, s 1919. április végéig a Tiszáig jutottak.