Az 1940-es évek elején építettek 4 üvegházat, melyből egy kísérleti üvegházként szolgált. Sajnos a második világháború bombái komoly károkat okoztak a kertben, a növényzet egy része odaveszett, és az üvegházak megrongálódtak. A kert eredményes és átfogó újjáépítése azonban csak 1948 tavaszán indulhatott meg, amikor a közoktatásügyi minisztérium rendkívüli támogatást nyújtott az újjáépítés céljaira. A Botanikus Kert igazgatója 1953-tól TUSKÓ FERENC docens lett. Munkatársaival VANCSURA RUDOLF és SZY FERENC főiskolai tanársegédekkel hozzálátott a botanikus kert továbbfejlesztéséhez. A kertet dendrológiai gyűjteménnyé kívánták fejleszteni, így elsősorban a fás növények gyarapítását szorgalmazták. Ezen belül is a kert éghajlati adottságainak megfelelően egy mind teljesebb Conifera-gyűjtemény létesítésére törekedtek. A földrajzi csoportok szerinti telepítést kezdték el következetesen alkalmazni, szem előtt tartva a telepítések esztétikai hatását is. Újjászervezték az alpinétumokat is: a több, apróbb sziklakertet felszámolva, 2-3 nagyobbat építettek a kémiai épület (C) előtti parcellában (ma 1-2-es).
3. A lágyszárú növényanyag további fejlesztésénél a nálunk is meghonosodott exóták kísérőnövényzetére, a növénytársulások karakter fajaira és a hazánkban előforduló fajok külföldi rokonaira kell különös figyelemmel lenni. A növényanyag gazdagítása érdekében a Nemzetközi Magcserét kiszélesítik: nagyszámú külföldi botanikus kerttel veszik fel a kapcsolatot. Megkezdődött az alpinétumok újjászervezése is. A több apróbb sziklakertet felszámolva, helyettük 2-3 nagyobbat rendeztek be a kémiai épület (C) előtti parcellában (ma 1-2-es). A sokoldalú építőmunka kibontakozása a kert kedvezően alakuló dolgozó létszámának is tulajdonítható. A 7-8 állandó fizikai munkás mellett a tavaszi és őszi hónapokban időszaki munkások, s nyáron még 10 -15 diák is dolgozott a kertben. A szellemi dolgozók száma is arányos volt a teendőkkel. TUSKÓ FERENCEN kívül egy munkavezető erdőmérnök, egy szakképzett kertész és egy kertészeti ügyintéző irányították a munkálatokat. Ezeken felül még 2 tanársegéd vett részt a kert és növényanyagának fejlesztésében.
1962-től kezdve a kert számos pontján híres professzorok szobrait helyezték el. A botanikus kert 1978 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. A botanikus kert kialakításától kezdve számos, eredeti termőhelyről begyűjtött növényfajjal gyarapodott, ill. gyarapszik. Jelentős a más kertekkel történő magcsere is. Az utolsó komolyabb felújítást pedig a növényházban végezték el a nyolcvanas években, az EU támogatással, pályázati forrásokból folytatódott a korszerűsítés az utóbbi években. Ebből mintegy 125 millió forintot értékben az élőnövény-gyűjtemény rekonstrukciójára került sor. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Egyetemi Élő Növénygyűjteménye a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dendrológiai oktatókertjének számít. A 17 hektáros kertben jelenleg kb. 4000 fás szárú és 2000 lágyszárú növény taxon található meg. A kertben több intenzív gondozást igénylő lágyszárú gyűjtemény, sziklakert várja a látogatókat. Számos ritka, védett hazai és nem őshonos növényfajt fedezhetünk fel.
A lágyszárúak közül természetesen jelen van Sopron emblematikus virága, az erdei ciklámen, de a farkasbogyó és a magyar nőszirom is. A Botanikus Kert növényállományának jelentős része származik spontán betelepülésből: zuzmók, mohák (57 faj), nagygombák (170 faj), lágyszárú növények. 1978-tól országos jelentőségű védett terület. Sopron Média A kertben számos szobor, emlékmű is látható. A mellszobrok az egyetemhez és a kerthez kapcsolódó erdőmérnököknek, erdészeknek, egykori egyetemi tanároknak állítanak emléket. Emellett található itt 1956-os emlékmű és olyan szimbolikus alkotások, mint a Megsebzett szarvas vagy éppen az Erdő szelleme. 2012-ben nyílt meg a kertben az Építőipari Nívódíjjal is kitüntetett, impozáns üvegfalú épület, a Ligneum Látogatóközpont. A tudományos-turisztikai komplexum az erdő alkotóelemeinek interaktív bemutatásán, a benne zajló ökológiai, gazdálkodási folyamatok szemléltetésén kívül foglalkozik a faanyagok különleges tulajdonságaival, sokoldalú felhasználásával, megújuló energiaforrásként való alkalmazásával.
A Soproni Egyetem kertjeként is ismert az az élő növénygyűjtemény, mely sok soproni számára jelent ideális helyet, ha szeretne egy-két órára kikapcsolódni a város zajából, a hétköznapok forgatagából. Könnyen elérhető, közel van a belvároshoz és az év bármely időszakában jó ide eljönni: gazdag növény- és állatvilágának köszönhetően mindig van itt felüdülést nyújtó szín, hang, illat. Érdemes viszont azt is tudni róla, hogy létrehozásának elsődleges indoka éppen egy évszázaddal ezelőtt az erdészeti képzés támogatása volt. A Soproni Egyetem Botanikus Kertjének létrejötte így szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. A színvonalas erdészeti oktatás nélkülözhetetlen kelléke a kor színvonalán álló, az oktatott tananyaggal egybehangoltan fejlesztett és a tudományos kutatást is segítő botanikus kert. Ezért az erdészeti felsőoktatási intézmények mellett világszerte találunk hasonló létesítményt. A botanikus kert adja az előadásokhoz és gyakorlatokhoz szükséges lomb-, rügy- és maganyagot és belőle kerül ki az anatómiai gyakorlatokhoz felhasznált mikroszkópiai metszetanyag is.
A Soproni Egyetem jogelődjét III. Károly alapította 1735-ben Bányatisztképző Iskolaként. Mária Terézia 1770-ban emelte akadémiai rangra az intézményt. A Bányászati és Erdészeti Akadémia 1846-ban kezdte meg működését. 1918-ban, miután Selmecbányát a cseh csapatok megszállták, az Akadémia Sopronba települt át. 1921-ben a főiskola ifjúsága tevékeny részt vállalt az I. és II. Ágfalvi csatában, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Sopront és környékét megszállni akaró osztrák csendőröket kiverték a város környékéről. Ennek következtében teremtődtek meg a soproni népszavazás feltételei, melynek eredményeként Sopron és környéke magyar maradhatott. Az 1956-os forradalom bukása után az egyetemi oktatók és hallgatók nagy része emigrált. A többség a kanadai Vancouverben, az University of British Columbia szervezetén belül alapított Sopron Division keretében, magyar nyelven folytatta tanulmányait és szerzett erdőmérnöki oklevelet. 1962-ben létrejött az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1996-tól az intézmény új neve: Soproni Egyetem.
Egyre csak gyorsulunk, 7000-nél már visít a kéthengeres, majd nagy fékezés és farcsúsztatós megállás. Csak mosolygunk egymásra az átszellemült tulajjal... Műszaki adatok Motor: kéthengeres, léghűtéses, hengerenként kétszelepes, négyütemű benzinmotor, hátul hosszában beépítve. Olajhűtő. Hengerűrtartalom: 750 cm3. Teljesítmény: kb. 50-55 LE, 7500/perc fordulaton. Erőátvitel: szinkronizált, négyfokozatú kéziváltó, hátsókerékhajtás. Egytárcsás szárazkuplung. POLSKI FIAT 126 motor árak, vásárlás. Felfüggesztés: elöl kettős keresztlengőkaros, hátul oldalanként független futómű, elöl-hátul tekercsrugókkal. Elöl-hátul tárcsafék. Felépítmény: kétajtós, önhordó acélkarosszéria, homológ, hegesztett bukócső. Hosszúság x szélesség x magasság: 2970x1480x1320 mm. Tengelytávolság: 1840 mm. Saját tömeg: 520 kg. Végsebesség: kb. 135 km/óra. Forrás: Retro Mobil
Az eredeti 500-asra legfeljebb a karosszériája emlékeztet, géptetője alatt vérbeli sportmotor muzsikál. Mentünk egy kört a ralipályák kéthengeres ördögével. Erős autóból könnyű ütős raligépet építeni, kihívás viszont, ha az ember egy alapvetően városi közlekedésre szánt négykerekűt akar versenyzésre "kiképezni". A bemutatott kis "Fityó" gazdája gyerekkora óta a rali szerelmese, a historic kategóriát azonban csak nemrég szemelte ki magának. Nagy fába vágta fejszéjét testvérével: kitalálták, hogy a legkisebb megépíthető raliautóval, a Fiat 500-assal csatlakoznak a mezőnyhöz. Szokatlan a vászontető egy versenyautón, de ez így eredeti. A hat fényszóró miatt dinamós áramtermeléssel már nem boldogulnának Forrás: Karner Miklós - Retro Mobil Sok jó ember… Vettek egy magyarországi származású, 1969-es évjáratú 500 F modellt, s darabjaira szedték. Megerősítették a gyengécske homloklemezt, a futómű-bekötési pontokat és a tornyokat, kettő helyett három lemezből szabták ki a küszöböt, homológ bukócsövet hegesztettek be.
Az öröm faktor pedig nem 150-nél kezdődik, egy jóízű körforgós drifthez nem kell 80-nal beesni egy körforgalomba, elég a 45-50 és kis könnyű kasztni jól kontrollálható driftbe megy, bár farnehéz és ha jobban megindul nehéz összeszedni. A motor még nem volt fékpadon, nem tudjuk a pontos teljesítményét. Növelt a kompresszióviszonya, van benne egy sport vezérműtengely, valamint az Abarthokon alkalmazott kis Weber karbi. A tengely elég komoly, az alapjárat magas és a motor nagyon forog. Nagyjából 50-60 lóerő között lehet, a végsebesség pedig valahol 160-170 körül, de higgyék el, nem ez számít. Áramtalanító Galéria: P126rally A beépítése nem egyszerű, hiszen ez egy vízhűtéses blokk, a hűtő elöl van, valamint társul hozzá egy fűtőradiátor is, így az autónak rendes fűtése is van. A víz a középső alagútban megy előre és jön vissza tefloncsövekben, amelyeket gumi illesztékkel, bilincsekkel csatlakoztatott a radiátorokhoz. A hűtő előtt a köténylemez ki van vágva és az első lökhárító is kicsit módosított, az értő szemek észreveszik, a szomszéd néni soha.