Semmi nem indokolhat ilyen magatartást, illetve az ilyen viselkedés mentegetését. De ugyanígy elítélendő, amikor egy Fradi-játékos bemutat a szeredai B-középnek, vagy lerománozza a székely szurkolótábort, és ennek nincs következménye az edző és a klub részéről. " (Mellékszál, de információink szerint a Gyergyószentmiklós és a Ferencváros között vívott elődöntőben történt egy másik, súlyos incidens is Székelyföldön: a közönségből valaki fejbe vágta a fővárosiak edzőjét, de az esetnek valamiért nem lett következménye. ) Nyíri nem maradt adós a válasszal: "A Magyar Jégkorong Szövetség eddig azokról az esetekről is elfelejtett szót ejteni, amelyeket a rendezési hiányosságok miatt kellett elszenvednie a Ferencvárosnak. (... Eredeti magyar himnusz tv. ) Azzal kapcsolatban sem született semmilyen ítélet, hogy az első csíkszeredai mérkőzést követően a szállodában a vacsorázni készülő csapatunkat körülbelül ötven fő késeket és egyéb támadó eszközöket lengetve megtámadott, erről videófelvétel is a birtokunkban van. Ha nincs a helyszínen a Ferencváros által a saját költségén a csapattal kiutaztatott biztonsági szolgálat, ki tudja, milyen következményei lettek volna az incidensnek.
Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Az 1840-es években aztán – mintegy varázsütésre – egymás után érlelődtek meg nemzeti indulóink, közösségi dallamaink ma ismert formái. Elsőként a Rákóczi-induló, mely a hagyomány szerint a Rákóczi-nóta és egyes verbunkos hegedűs dallamképletek ötvözésével Bihari János legendás hegedűjátékában szervesült egyetlen dallammá. 1838 és 1840 között Erkel Ferenc is feldolgozta és hangversenyein is népszerűsítette a Rákóczi-nótát és a Rákóczi-indulót – több változatban. Himnusz | erkel.oszk.hu. A változatok egyike a Liszt Ferenccel való kapcsolatának korai dokumentuma: Emlékül Liszt Ferenczre. Rákóczi indulója (1840). Az 1839–40-es darab a pesti Liszt-hangversenyek emlékét örökíti meg. Tisztelgés a nagy pályatárs előtt, és visszhangja annak a rendkívüli élménynek is, melyet a Liszt Ferenc által előadott, briliáns Rákóczi-induló hallgatója átélhetett. A történeti emlékezet szerint 1846 februárjában a Pest-Budára látogató Hector Berliozt is Erkel Ferenc ismertette meg a Rákóczi-indulóval.
Nem az összmagyarság nemzeti himnuszának készült, mégis az lett. Nem uralkodók és politikusok emelték fel, hanem a nép az évtizedek alatt. Nem azonosul mindenki a sorokkal, mégis felállva énekli minden magyar ember. A magyar kultúra napja a Himnusz születéséhez kötődik, ahhoz a költeményhez, amelynek története legalább annyira zivataros, mint a magyar nemzeté. Eredeti magyar himnusz ingyen. 1823. január 22-én írta meg Kölcsey Ferenc a Hymnus – A magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Pontosabban ekkor tisztázta le a kéziratot, amit korábban, valamikor 1822 vége felé kezdett el írni, abban az időszakban, amikor a költő mély depresszióban szenvedett, évekig alig lépett ki szatmárcsekei otthonából, írótársaival is csak felületesen tartotta a kapcsolatot. Az elbeszélések szerint itt került a kezébe egy akkor még ismeretlen XVI. századi költő, Balassi Bálint istenes éneke, amely olyan ihlető erővel hatott rá, hogy a depresszív életérzés ellenére nekilátott egy saját hazafias költemény megírásának. (Kölcsey soha nem tudta meg, hogy a Hymnus ihletőjeként számon tartott Balassi énekeket nem Balassi, hanem tanítványa, Rimay János írta valójában. )
A hazát minden elé helyező Kölcsey Ferenc is így gondolkodott, így élt. Szerző: Debreczeni-Droppán Béla, történész-főmuzeológus - MNM Központi Adattár és Digitális Képarchívum
Hozzávalók 60 deka sertés dagadó 20 deka darált sertéshús 10 deka vöröshagyma 4 cikk fokhagyma három zsemle egy tojás három csokor kapor só őrölt bors egy dl. étolaj 4 deka vaj két evőkanál liszt két dl. tejszín négy dl. tej Elkészítés A darált húst sóval borssal, zúzott fokhagymával ízesítjük, alaposan összegyúrjuk vízben áztatott, kicsavart zsemlével, apróra vagdalt vöröshagymával, és tojással. Hegyes késsel felszúrt dagadóba töltjük, a nyílást hústűkkel lezárjuk. Megsózzuk, tepsibe tesszük, kevés olajjal meglocsolva közepesen forró sütőben kb. egy óra alatt megsütjük. Sütés közben sem vizet, sem más folyadékot nem öntünk alá. A tepsiből kiemeljük, 10 percig állni hagyjuk, utána szeleteljük. A tepsiben maradt pecsenyeléhez egy dl. vizet öntünk, azzal kiforraljuk, leszűrjük, és a kapormártás elkészítéséhez használjuk fel. Zsemlével töltött dagadó receptek. Kapormártás Olvasztott vajban világos barnára pirítjuk a lisztet. Apróra vagdalt kaprot keverünk hozzá, majd felengedjük hideg tejjel, a tejszínnel, és a pecsenyelével.
Óvatosan, hogy ne nagyon törjön összevegyítettem. Tálaláskor a tetejét aprított petrezselyemzölddel szórtam meg. A húst is hagytam hűlni és csak utána szeleteltem. Együtt tálaltam a burgonyasalátával.
Hozzávalók alapanyag kalória (kcal) fehérje (g) zsír (g) szénhidrát (g) rost (g) koleszterin (mg) 1 teáskanál paradicsompüré 110 5 1 20 0. 9 0 1 dl száraz fehérbor 70 16 ízlés szerint konyhasó bors 10 dkg csirkemáj 126 3. 7 3 555 1 fej vöröshagyma 40 1. 2 0. 1 8. 3 3. 1 5 evőkanál olaj 899 99. 9 1 kávéskanál majoránna 1 csokor petrezselyemzöld 61 4. 4 0. 4 9. 8 4. 3 2 db zsemle 147 5. 1 30. 8 0. 5 3 db tojás 66 5. 4 4. 3 274 csiperke gomba 39 5. 9 0. 2 3. 3 1. 9 1 kg dagadó 422 12 42 72 az adatok tájékoztató jellegűek, hiányosak (? ) és 100g alapanyagra vonatkoznak A dagadót szúrjuk fel vagy vásárláskor kérjük meg erre a hentest. Töltés előtt szórjuk meg a belsejét sóvak, borssal és kicsit hagyjuk állni. Zsemlével töltött dagadó töltve. A szikkadt zsemléket áztassuk langyos vízbe. A finomra vágott hagymát futtassuk meg 1 evőkanál olajban, majd dobjuk rá a kis kockára vágott gombát és süssük zsírjára, a szintén kockára vágott májat is süssük meg 1 evőkanál olajban és mindkettőt hagyjuk hűlni. Ha kihűltek dolgozzuk össze, a jól kicsavart zsemlével, a tojásokkal, a finomra vágott petrezselyemzölddel és fűszerezzük majorannával, sóval borssal.
Egy fej hagymát megtisztítunk, felaprítunk és kevés olajon üvegesre pirítunk. Hozzáadjuk a gombát, sóval- borssal ízesítjük, puhára pároljuk. Adhatunk hozzá egy fél deci fehérbort is, ha gazdagabbá szeretnénk tenni az ízét. Mikor a gomba már majdnem jó, hozzáadjuk a felaprított petrezselymet, beleforgatjuk, és egy-két percig még pirítjuk, végül összekeverjük a párolt rizzsel.
A masszát lazán töltsük a dagadóba, ha szorosan töltjük kirepedhet. A nyílást hústűvel zárjuk le vagy varjuk be. Sózzuk, borsozzuk a hús külsejét és a maradék felforrósított olajon forgassuk meg, ha kissé megpirult tepsibe helyezzük. A megmaradt tölteléket mellétesszük, ráöntjük a sütőzsiradékot, aláöntjük a fehérbort és alufóliával szorosan lefedjük. 220 fokra előmelegített sütőbe tesszük és 10 perc után a hőfokot 175 fokra mérsékelve egy órát sütjük. Vasárnapi töltött dagadó recept. ekkor a fóliát levéve, a szaftjával locsolgatva húsz perc-fél óra alatt pirosra sütjük. A húst és a tölteléket a tepsiből kivéve, a paradicsompürét a szaftban megpirítjuk és kevés vízzel felöntve mártássá forraljuk, külön csészében tálaljuk. Szeletelés előtt negyed órát pihentessük. Sült burgonyával, párolt rizzsel és vegyes savanyúsággal kínáljuk. Hidegen tálalva franciasalátát adjunk mellé.
Mártás sűrűségűvé forraljuk, és a hússzeletek köré öntve tálaljuk. Zöldséges rizs kiválóan illik hozzá. Malvin főz, avagy a Noé bárka-akció: Töltött dagadó. Zöldséges rizs hozzávalók 30 deka rizs, 10 deka sárgarépa 10 deka fehérrépa 5 deka zeller 1 csokor petrezselyem fél liter víz egy mokkáskanál só egy evőkanál olaj A rizst megmossuk, szűrőben lecsepegtetjük. Olajat hevítünk, ebben gyakran kevergetjük a rizst, megsózzuk, hozzákeverjük a tetszés szerint feldarabolt zöldségeket, két-három percig együtt pirítjuk, és ráöntjük a pontosan kimért forrásban lévő vizet, egyszer megkeverjük, majd fedővel lefedve lassú tűzön 10 percig pároljuk, ez idő alatt a vizet teljesen felszívja.. A tűzről levéve még öt percig állni hagyjuk, utána húsvillával fellazítjuk, hozzákeverjük az apróra vagdalt petrezselymet, és azonnaltálalhatjuk.