Schmidt Mária rátámadt Boris Johnsonra "Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit"–- reagált Schmidt Mária a brit miniszterelnök mai Twitter posztjára. Politikai ügy lett a magyar-angol meccsből Nem ért véget a magyar-angol vb-selejtező a pályán, politikai ügy lett a meccsből. Az angolok szerint ugyanis a mérkőzés alatt rasszista inzultusok érték a játékosaikat. Boris Johnson brit miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a történteket. Szijjártó Péter erre azt mondta, hogy kettős mérce a sportban sem elfogadható.
Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja a Petőfi-díjak átadása alkalmából a Terror Háza Múzeumban tartott ünnepségen 2019. december 2-án. MTI/Balogh Zoltán Megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért – ezzel a felütéssel indul Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának Facebookon közzétett nyílt levele, amelyet Boris Johnson brit miniszterelnöknek címzett. A magyar politikus szerint "a britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk". Élénk sajtóvisszhangot váltottak ki Angliában a Puskás Ferenc Stadion lelátóján történtek. A nyílt levél tárgya egyébként a csütörtök esti budapesti magyar-angol vb-selejtező mérkőzés, amelyen – mint megírtuk – az angol játékosokat több durva inzultus is érte: a magyar szurkolók egy része majomhuhogásba kezdett, ha Rahemm Sterlinghez került a labda és a játékost gólja után poharakkal dobálták meg a magyar ultrák.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója a csütörtök esti vb-selejtezőn történt botrányok kapcsán posztolt, pontosabban – ahogy ő fogalmazott – nyílt levelet írt az angol miniszterelnöknek. Ebben többek között ezeket írja: Megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért. A britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk. A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit, a mai napig egy kasztrendszeren alapuló elaggot t világot működtetnek. Mi soha nem gyarmatosítottunk senkit. Schmidt Mária szerint a magyarok a britektől soha semmi jót nem kaptak. Trianon felelősségét, ahogy az egész elhibázott bűnös versailles-i szerződést ugyan a brit PR-felelősök mintegy száz évre át tudták tolni a franciákra, de ma már senki nem gondolja, hogy az akkori világ vezető hatalmát, a brit világbirodalmat a tönkrevert és megrogyott franciák utasítgatták.
Nyílt levélben válaszolt Boris Johnsonnak Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, miután a brit miniszterelnök a magyar szurkolókat bírálta, és "faji alapú támadásról" beszélt. "Megdöbbentett (.... ) az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése" - írta a főigazgató. A nyílt levél szövege: Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért. A britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk. A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit, a mai napig egy kasztrendszeren alapuló elaggott világot működtetnek. Mi soha nem gyarmatosítottunk senkit. Ezért azt tanácsolom, hogy olyan országban térdelgessenek, ahol erre igény van. Álságos és hivalkodó, a brit moralizálást kifejező gesztusukkal nem tesznek semmit sem meg nem történté, sem jóvá.
Úgy viselkedtek, ahogy szoktak. Azóta is várom, hogy milyen büntetést kapnak, mert minket persze példásan megreguláznak majd – fogalmazott. Hozzátette: Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit. Arra is kitért: mi soha nem gyarmatosítottunk senkit. Ezért azt tanácsolom, hogy olyan országban térdelgessenek, ahol erre igény van. Álságos és hivalkodó, a brit moralizálást kifejező gesztusukkal nem tesznek semmit sem meg nem történté, sem jóvá. Schmidt Mária arról is ír: megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért. A britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk. És akkor arról még nem beszéltem, hogy mi magyarok a britektől soha, semmi jót nem kaptunk. Trianon felelősségét, ahogy az egész elhibázott bűnös versailles-i szerződést ugyan a brit PR-felelősök mintegy száz évre át tudták tolni a franciákra, de ma már senki nem gondolja, hogy az akkori világ vezető hatalmát, a brit világbirodalmat a tönkrevert és megrogyott franciák utasítgatták.
Mi soha nem gyarmatosítottunk senkit. Ezért azt tanácsolom, hogy olyan országban térdelgessenek, ahol erre igény van" – oktatja ki a kormányfőt, majd Trianonnal és Jaltával folytatja, amit történészként úgy értékel, hogy ott az angol imperializmus önző érdekei vezették az akkori világbirodalom vezetőit. Ezt követően a brit fociultrák is kapnak néhány keresetlen mondatot, majd így zárja levelét: "Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit". Boris Johnson Schmidt Mária angol válogatott magyar szurkolók rasszista incidens
A lapok előszeretettel teszik közzé az olimpiai éremtáblázatot, számolják a pontokat, közben egy pillanatra sem vetődik fel, hogy van egyáltalán értelme bármilyen rangsornak? Az Olimpiai Charta kifejezetten tiltja ezt, mégis vannak különféle számítások. Ezeknek néztünk utána. 2014-ben a tette fel a kérdést egy írásában: A magyarokon kívül számolgatja bárki az olimpiai pontokat? Itthon ennek a rendszernek nagy hagyománya van, a Magyar Olimpiai Bizottság speciális pontrendszere szerint egy-egy versenyszám első hat helyezettje kap pontot: az aranyérmes hetet, a második csak ötöt, a hatodik már csak egyet. Mielőtt azt hinnénk ez nem fontos: dehogynem! Ponttáblázat olimpia 2021 dates. A pontrendszer alapján dőlt el ugyanis, hogyan oszlottak meg a sportági támogatások. De tévedünk, ha azt hisszük, ez teljesen új keletű és magyar találmány. Csak semmi hazaírás! Az olimpiai éremtáblázat is ad egyfajta támpontot. Kicsit furcsán hangzik, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan nem ismeri el ezt a rangsort, mégis elfogadott: az aranyérmek száma a meghatározó, ha az megegyezik, akkor az ezüstök, majd a bronzok döntenek.
1904-et kivéve minden szervezőbizottság hivatalos jelentést tett közzé, amely többek között felsorolta az egyes versenyszámok eredményeit. De amíg az 1912-es és az 1924-es eredményeket "hivatalos" jelzővel illették, addig az 1928-ast már "nem hivatalosként" írták le. Ponttáblázat olimpia 2021 movie. Pedig mind Párizsban, mint Amszterdamban voltak számítások, erre lehet is forrást találni a magyar lapokban. A Sporthírlap egy egész oldalt szentelt annak a június 10-én megjelent 109. számában, hogy a nagy pontversenyen kívül még az egyes sportágak hegemóniájáért is folyik a küzdelem, és vajon "leverheti-e még Finnország Amerikát az atlétikai pontversenyben? " "A pontverseny végső állása határozza meg az egyes nemzetek pozícióját a testi kultúra terén, ami helyes mértéket ad, mert különböző versenyágakban folyik a verseny s előkelő helyezésre csak az a nemzet számíthat, amely a sport minden ágában egyformán kiváló reprezentánst tud fölmutatni. A nemzetek közötti pontversenyt először Londonban írták ki s azt akkor Anglia nyerte meg Amerika előtt.
TZeus 22/01/25 18:00 A belgiumi Spa-Francorchamps adott otthont az idei HUMDA OPEN 2022-es szezon 2. fordulójának. TZeus 22/01/11 17:00 A tavalyi sikeres tesztszezon után immáron éles körülmények között is megmérettethetik magukat a honi Gran Turismo versenyzők. A tegnapi pre-kvalifikációs rajttal elkezdődtek a HUMDA OPEN 2022-es szezon küzdelmei.
Brassói Lapok, 1928. július 27. (Forrás:) Ahány rendező, annyi számítás A világsajtó szerint számtalan matematikai képlet volt az évek során, sokan, sokféle szisztematikus, súlyozott pontrendszert dolgoztak ki. 1908-ban az angol szervezők úgy számoltak, hogy egy arany 5, egy ezüst 3, egy bronz pedig 1 pontot ér. Rajtunk kívül számolgatja bárki az olimpiai pontokat? | Olimpia 2021. A szisztéma 2008-ban került ismét elő, amikor a denveri egyetem egyik professzora, Robert Hardaway azt állította, így kellene rangsort felállítani. Pekingben ugyanis az a szégyen esett meg az amerikai sportolókkal, hogy jóval kevesebb aranyérmet nyertek, mint a kínaiak (48 kontra 36). De ez mégsem járja, így az Egyesült Államok azonnal reagált, és azt mondta, sokkal eredményesebben szerepeltek a sportolói, hiszen 112 érmet szereztek, míg a házigazda csak százat. 1912-ben, Stockholmban a 3-2-1-es számítással próbálkoztak, 1924-ben fordult elő az, hogy már a helyezéseket is figyelembe vették. Így az aranyérem 10, az ezüst 5, a bronz 4 pontot ért, de a 4-6. helyezett is kapott 3, 2 és 1 pontot.
2021. júl 23. 3:50 Péni István lehet a magyar küldöttség legeredményesebbje Tokióban / Fotó: MTI Kovács Tamás Tokió – Aranyos hétvégével indulhat a tokiói olimpia Magyarország számára, mivel rögtön az esemény első szombatján és vasárnapján végső győzelemre is esélyes sportolóink indulnak harcba. A koronavírus-járvány miatt meghozott egészségügyi szigorítások miatt az olimpikonok ezúttal saját maguknak akasztják a nyakukba a medálokat, így tehet szombaton a tavasszal tékvandó Európa-bajnokságot nyerő Salim Omar, akit 18 évesen a mieink egyik meglepetésembere lehet. Nála sokkal rutinosabb Szilágyi Áron, a Vasas kardvívója 2012-ben és 2016-ban is megnyerte a férfi kardvívást, de mellette a világbajnok Szatmári András is sokáig juthat. Vasárnap a háromszoros olimpiai bajnok, Hosszú Katinka 400 vegyesúszásban növelheti érmei számát. Esport 1 - Minden esport 1 helyen! - GTS: Így írt történelmet az olimpián Blazsán Patrik. Péni István is ekkor szerepel első számában, a férfi légpuska 10 méteres számában. Az Újpest sportlövőjét a nemzetközi szakoldalak több éremre is esélyesnek tartják.
Ott, Párizsban már a NOB is megkövetelte azt, hogy a versenyszámokban az első hat helyezett neve ismert legyen. Az 1928-as első téli játékokon 6 és 1 pont között kapott az első hat helyezett, 1932-re pedig visszatértek a nyolc évvel korábbi számításhoz. Azóta újabb és újabb elképzelések láttak napvilágot, állítottak már fel rangsort a lakosságszámra, vagy éppen a GDP-re kivetítve – kinek, mi okoz boldogságot, de főleg előkelőbb helyezést. Tokió 2020 - Az eddigi magyar érmesek és pontszerzők | Bumm.sk. Mindenki úgy számol, ahogy neki kedvezőbb Hogy kell-e a számolgatás és kinek van igaza, nem tudni. A Nemzeti Sport az atlantai játékok után azt írta, természetesen mindenki kiszámolta a saját végeredményét, amelyet – pedig szubjektív műfajról van szó – érvekkel is alá tud támasztani. "Az olimpiai pontversenyhez hozzátartozik, hogy hivatalosan nem is létezik, sőt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kimondottan "nem szereti", hogy néhány helyen számolgatnak… Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy-egy ország (már ahol foglalkoznak vele) a neki legkedvezőbb módon összegzi az eredményeket.
Másodszor Stockholmban számították a pontokat s ekkor Svédország győzött minimális pontszámmal Amerika előtt. Amerika minimális leveretésének mind a két esetben az volt az oka, hogy az olimpiai bizottság a rendező nemzetekre bízta a program összeállítását, illetve új számok felvételét s úgy az angolok, mint a svédek alaposan visszaéltek az u. n. hazaírással". Ponttáblázat olimpia 2021 application. A lap akkor egy nagy táblázatot is közölt a július 9-i állásról, amelyben leírta: az első hely 10, a második 5, a harmadik 4, a negyedik 3, az ötödik 2, a hatodik hely 1 pontot ér. Sporthírlap, 1924. június 10. (Forrás:) 1928-ban is lehetett utalást találni arra, hogy ez a pontszámítás bizony fontos: a Brassói Lapok július 27-i száma címben hozta, hogy "Az olimpiai pontversenynek Amerika a favoritja". "A négy év előtti párisi olimpiászon Amerika nyerte meg az olimpiai pontversenyt és ez a körülmény fokozottabb erőkifejtésre sarkalja, hogy Amszterdamban is ő legyen az első" – olvasható, de a lap hozzátette, "ha Magyarországnak jól megy, szép helyezést érhet el. "