Lengyelország ez a mutató 4, 6 százalékról 4, 5 százalékra esett vissza. Fontos kiemelni, hogy ez a GDP-hez viszonyított adat, amely esetében Magyarország rosszabbul állt, mint Lengyelország. Azaz a reál folyamatokat nézve összességében Lengyelország esetében is növekedést látunk, nem beszélve a többi országról, ahol arányaiban is többet költenek az egészségügyi ellátórendszerre. A folyamat ráadásul nem is állt meg, a magyarországi GDP-ből az OECD becsült adatai szerint 2014-ban már csak 4, 6% került az egészségügybe. Így tehát csökken a rendszer finanszírozása, az egészségügyi bérek is alig nőttek (14 százalékkal 5 év alatt), bár mégis működik valamilyen szinten. Ehhez az kellett, hogy a növekedjenek a magánkiadások (2, 39 százalékról 2, 6 százalékra), illetve a hálapénz is (1, 88 százalékról 2, 07 százalékra). Ezek a "plusz befizetések" egyelőre még valahogyan működő helyzetben tartják a rendszert. Az utcán is megjelentek az egészségügyi dolgozók Az állami alkalmazottak közül egyértelműen az egészségügyben dolgozók voltak a legbátrabbak.
Kásler Miklós lemondását követelte az a több ezer egészségügyi dolgozó, akik a Hősök terén tüntettek szombaton. Az egészségügyért felelős minisztert meghívták a tüntetésre, de nem vett részt a demonstráción, hanem levelet küldött maga helyett, amelyre hangosan kiabálta a tömeg, hogy mondjon le. A belügyminiszter Pintér Sándor is levelet küldött, amelyben nem tartotta indokoltnak a megjelenését a tüntetésen. Pintér Sándor neve hallatán hosszasan fütyült és fújolt a több ezer az egészségügyi szakdolgozó. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) által szervezett demonstráción számos szakszervezet is részt vett, és az ország valamennyi megyéjéből érkeztek ápolók, nővérek és egészségügyi szakdolgozók. A tüntetők fehér pólóban jelentek meg a MESZK szombat délelőtti nagygyűlésére, amelyen először – az összefogás szó hallatán – környezetkímélő léggömböket engedtek a magasba. A Hősök tere nagyjából megtelt az elégedetlen egészségügyisekkel. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke azt mondta a hallgatóságnak, hogy olyan forró lesz a tüntetésen a hangulat, mint az elmúlt hónapokban a kórházakban a szkafanderek alatt, amelyben a pandémia idején a mindennapok hősei, az egészségügyi dolgozók izzadtak.
Az érdekvédők cáfolták, hogy hívták volna őket a bértárgyalásokra. Noha ők ezt sokszor kezdeményezték, de a kormány ezt rendre visszautasította. "Ha hagyták volna, hogy bekapcsolódhassunk az egyeztetésekbe, talán megelőzhető volna az, hogy az embereket utcára hívjuk" - mondta. (A tüntetésről lásd: keretes írásunkat. ) Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke Így kommentálták a pártok az egészségügyi demonstrációt: Lukács László György (Jobbik) országgyűlési képviselő: a bérük emeléséért és a munkakörülmények javítása érdekében kiálló egészségügyi dolgozókat a Jobbik kormányon is bátorítani fogja, ahogyan ezt eddig a Béruniós kezdeményezéssel is tettük. A kormánynak fel kellene hagyni a rosszul fizetett egészségügyi dolgozók sértegetésével, mert ha segíteni nem tud, legalább ne ártson nekik. Komáromi Zoltán - Szabó Tímea (MSZP-Párbeszéd): A kormány minden tiltakozást kampány-, vagy pártpolitikai eseménynek nyilvánít. Ugyanezt állította a diáktüntetésekkel kapcsolatban is.
Az elnök ígérete szerint kiáltványukat eljuttatják a döntéshozókhoz is. (Kiemelt kép: Egészségügyi dolgozók tüntetése a Hősök terén. Fotó: Merész Márton/168)
Mostanra Lengyelországban jut népességarányosan a legkevesebb orvos a betegekre az OECD adatai szerint. Emellett szélsőségesen kevés az ápoló is az országban, ezer lakosra csak 5, 1 ápoló jut, ami az EU negyedik legrosszabb adata. Összehasonlításként ez az adat Finnországban 14, 3, az uniós átlag 8, 2 és például Magyarországon Szerbiában is 6 felett van. Lengyelországban egy szakképzett orvos nagyjából bruttó egymillió forintnyi zlotyt keres havonta az állami egészségügyben. Egy átlagos ápoló pedig bruttó 440-500 ezer forintnyi pénzt. Ez nettóban havonta nagyjából 770 ezer, illetve 315-365 ezer forintra jöhet ki idén, adókedvezmények nélkül. A tüntetést a Lengyelországban jelentős taglétszámmal bíró egészügyi szakszervezetek szervezték, például a több mint 80 ezer taggal bíró Ápolók és Szülésznők Országos Szakszervezete (OZZPiP). A tüntések pedig vasárnap is folytatódtak. Készült az AP és a Reuters híreinek felhasználásával.
A szakszervezet kezdeményezi az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény érintett passzusában meghatározott Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórum (ESZÉF) alakuló ülésének sürgős összehívását.
A hipertóniában szenvedő betegek életkilátásai rosszabbak, hiszen olyan szövődményekkel járhat, mint például a stroke A magas vérnyomás korunk népbetegségének számít. A hipertóniában szenvedő betegek életkilátásai rosszabbak, hiszen olyan szövődményekkel járhat, mint például a stroke, vagy a szívinfarktus. Az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel az állapot kordában tartható, de mi a helyzet a várandósokkal? A terhességi magas vérnyomásról, illetve annak kezelési lehetőségeiről Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt. Ne vegye félvállról a terhességi magas vérnyomást Fotó: A nők életének hipertónia szempontjából a terhesség kritikus időszaknak számít. Éppen ezért tilos félvállról venni, hiszen mind az anyában, mind a magzatban súlyos károkat okozhat. Lábdagadás magas vérnyomás bno. Várandósság alatt a vérnyomás elfogadható értéke megváltozik, így ekkor a 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb számít normálisnak. Azonban aszerint, hogy a terhesség előtt, vagy alatt alakult ki a hipertónia, több fajtájáról is beszélhetünk.
Ennél sokkal veszélyesebb lehet az üvegtesti vérzés, amely miatt – a vérzés sűrűségétől, mennyiségétől és elhelyezkedésétől függően – homályos folt jelenik meg a látótérben. Ennek és a súlyos látóideghártya-vérzésnek kivédése érdekében a betegeknek legalább félévente szemfenéki vizsgálaton és szemnyomásmérésen kell részt venniük. Ezért fontos kezeltetni a terhességi magas vérnyomást - Napidoktor. Emellett nagyon fontos a laborvizsgálat és a rendszeres vérnyomáskontroll is. Forrás: Tovább a cikkre »
Sokan azért legyintenek a magas vérnyomásukra, mert nem fáj, nem okoz tünetet, így úgy tűnhet, mintha nem is kellene foglalkozni vele. Dr. Sztancsik Ilona, KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, milyen súlyos szövődményekkel járhat a kezeletlen magas vérnyomás, a "néma gyilkos". A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei Agyérelmeszesedés "Kezdetben észrevétlenül meszesednek az agy kis erei, később kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet a folyamatra. Az erek falára plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt fokozatosan elhalnak a szövetek, és következményként egyre romlik a memória. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség végérvényesen megváltozhat " – hangsúlyozza dr. Ezek a magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei - Napidoktor. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.