Sajnos csak néhány készült Argentínában; legtöbbjük civil felvétel. A filmek egyik legnagyobb értéke, hogy az eddig kevésbé ismert Komár Júliáról is kirajzolódik az ízig-vérig színész portréja. Nagyon látványos a fotógyűjteménynek az a része, amelyben a forgatásokon és a színházi bemutatókon készített felvételek találhatók. Emellett néhány beállított, megkomponált, aláírt fotográfiát is kaptunk. MÉ: A hatalmas hagyatékot most kezdtétek el feldolgozni, a nyilvános hagyaték átadási ünnepségén csak néhány darabját mutattátok meg. Bár egyelőre nem terveztek kiállítást, most mit mutatnál be a Páger-életrajzból az újdonságok fényében? GT: A hagyaték sokkal többet árul el a magánemberről, kevesebbet a színészről. Szembe akart nézni a múltjával - szinhaz.net. Úgy gondolom, a teljes élet megmutatására kell törekedni. Nem lehet elgereblyézni. A nagyságát tiszteljük meg azzal, hogy mindent: a művészi és emberi törekvését ugyanolyan súllyal mutatunk be. Nagy dilemma, hogy nekünk, szakembereknek mi a feladatunk. Minden korszak valamilyen prizmán keresztül akarja látni az illető színészt.
És régi magyarországi sikereket, például a Légy jó mindhalálig ot, amiben 1929-ben Nyilas Misiként hatalmas sikert aratott Vaszary Piroska. A honvágy, a távoli haza emléke miatt rekonstruálhatták ezeket az előadásokat. Más kitörési pont az idegen, zárt közösségből nem nagyon adatott. Páger ebben az időben már arról beszélt, hogy nem kell kitartani a színésznek az emigrációban, haza kell térnie, mert az a dolga, hogy a saját közönségének játsszon. Páger a Teaház az augusztusi holdhoz című előadásban MÉ: Több dokumentum is vall hazatérésének körülményeiről, a megelőző érdekegyeztetésekről. Maradtak a hagyatékban erre is vonatkozó dokumentumok? GT: Az biztos, hogy meg kellett dolgozni Págert, aki nagyon komoly feltételekhez kötötte hazatérését. Básti Juli a 20. Páger Antal színészdíjas : hirok. Rögzítették, hogy visszakapja régi villáját, hogy gondoskodnak az Argentínában maradt Komár Júlia hazatéréséig kinti családjáról. Biztosították Páger hazautazásának hatalmas költségeit, s ígéretet kapott arra is, hogy ismét színpadra állhat. Néhány privát levél arról tanúskodik, hogy még a legközelebbi barátokat is meglepte Páger döntése, legjobb barátja, Kerecsendi Kiss Márton is erről ír egy fennmaradt levélben.
Bodrogi 1932 - Ítél a Balaton Jani, Kovács fogadott fia 1932 - Piri mindent tud színész 1932 - Csókolj meg, édes! színész
0 mono Feliratok: - Készítés éve: 1943 Hossza: 85 perc
De hogy miért pont Páger….? Páger a második világháború idején szimpatizált a szélsőjobbal, propagandafilmekben is játszott, de a végjátékban már nem vállalt szerepet, mint például Szeleczky Zita. Később is elzárkózott a közszerepléstől, s így talán vállalhatóbb volt hazatérése. 1956-os hazatérését követően nem vesz részt semmilyen politikai eseményben, ami később, a forradalom vérbefojtása után adu, hivatkozási alap is lett a hatalom kezében, hogy nem kezdett el szervezkedni. Nagyon hamar megkapta első szerepeit. Híres magyar: Mestersége: színész-Páger Antal riport (videó). MÉ: Az említett számos apró személyes dokumentum arra enged következtetni, hogy Páger minden apróságot eltett? Vagy a hazatérése dokumentumait tartotta különös becsben? GT: Erre azért nem lehet egyértelműen válaszolni, mert nem tudjuk, halála után dobtak-e ki apróságokat a dolgaiból. Fennmaradtak azok a levelek, melyek a hazatérése után köszöntik őt. De küldtek neki egy Auschwitzról összeállított füzetet is, amiben azt írták, ő is hozzájárult ehhez. Ezt sem dobta ki, megőrizte, együtt élt vele.
Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva meghalt. 87 éves volt. Született: 1899-01-29 Neme: Férfi Születés hely: Makó, Austria-Hungary [now Hungary]
IMDb Iparoscsaládban született Makón, édesapja, Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja Czimbrik Rozália, aki jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt. Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe). Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek. Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott Kecskeméten (1922–1924), Pécsett (1924–1925).
Korunk egyik legismertebb, legolvasottabb kortárs költője, Sohonyai Attila! Engem még a "Hangoskötet"-e fogott meg, mely egy CD-n kiadott verseskötet. Számtalan izgalmas, értékes vers, és gondolat jellemzi. Úgy beszél a fiatalokról, a fiatalokhoz, ahogy ma kevesen. Az pedig, hogy kiemelt figyelmet fordít az internetes közösségi portálon az olvasóira, külön dicséretes. Arról érdeklődtem nála, hogy költőként hogyan látja a versek helyzetét manapság. A cím pedig szerintem magáért beszél! "Vers nélkül lehet élni, csak minek? Fiatalkori Szennyeződések — Sohonyai Attila - Természet-feletti. A vers tulajdonképpen egy játék. Játék a szavakkal, és bármilyen út vagy mód, amely eljuttatja, közelebb viszi a költészetet az emberekhez napjainkban, az dicséretes és támogatandó! " – vallja Kőszegi Ákos színpadi- és szinkronszínész, aki csatlakozott egy igen érdekes kezdeményezéshez: Sohonyai Attila, a jelenleg legolvasottabb kortárs magyar költő verseit mondta fel a Hangos kötet című lemezre. Interjúnkban Sohonyai Attilával beszélgettünk a Kőszegi Ákossal közös munkáról, ihletforrásokról, a versek befogadásának vetületeiről, valamint a líra 21. századi létjogosultságáról.
– Gáti Oszkár szintén szekszárd i születésű, akárcsak jómagam. Sokak, akik kivívták az ország, esetleg a világ elismerését, nem feltétlenül a fővárosban születtek. Nem gondolom, hogy bármilyen határ, vagy korlát létezik, ha egy ember el szeretne érni valamit. Ami bárkit visszafoghat, az nem más, mint az agyi korlát és az önmagunktól elvett hit. Ha nincs ilyen korlát és van hitünk is, a lehetetlen lehetségessé válik. A névadó, aki a magyar líra halhatatlan költője lett József Attila 1905. április 11-én született Budapesten. 1964 óta ez a nap – azaz április 11-e – egyúttal a Költészet Napja Magyarországon. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal és hasonló rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Maga a névadó 1937. december 3-án távozott az élők sorából, halálának körülményei máig nem tisztázottak. Így tehát nem tudjuk, hogy Balatonszárszón valójában mi is történt: baleset, avagy öngyilkosság. De nem is az a lényeg, hogy József Attila miképpen került a vonat kerekei alá.
Ha nőt szeretsz, az legyen nő, ne tétova leányka, kit a jelen idő divat-ideálja dönt délibábba, s nemtudomsága taszítja kecsesből sutába. Ha nőt szeretsz, tudd tisztelni! A nő lenge, finom selyem, ezért akárki nem viselheti: ha nőt szeretsz, légy rá méltó férfi! Ha nőt szeretsz, küzdj meg érte. Elutasítása elveid pirosából az elszántságot ki ne verje. S ha elsőre alul is maradsz, fel ne add; ha nőt szeretsz, legyen érte benned akarat! Ha nőt szeretsz, mutasd neki, -de csak neki! -néha nála is törékenyebb vagy. Ha ő olyan nőből van, tudja; aki nőt igazán szeret, csak érte s védelmére lesz tömör vas. Ha nőt szeretsz, őszinte légy, ne csalfa. Volt épp elég már, ki lelke zongoráját elhangolta. S ha nőt szeretsz, tisztán legyen neked ő az egy, ahogyan te vagy neki: ha nőt tudsz szeretni, akkor vagy igazán férfi!