… Jubileumához érkezett a Tisza-parti Szent István Népünnepély, hiszen idén immár tizedik alkalommal ünnepelték Szent István napját halászléfőző versennyel a Sárgán, azaz a Tömörkény István Üdülőtársulat egykori szabadstrandján a Maros-torkolattal szemben. … Csokis miniont választottak Szeged tortájának + FOTÓK 2015. augusztus 20. csütörtök 2015. péntek Több tízezer forint gyűlt össze a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat javára azon a jótékonysági akción, amelynek keretében bárki megkóstolhatta augusztus 20-án az ország és Szeged tortáját a Huszár Mátyás rakparton. … Lázár: Szent István szövetségépítő is volt (FRISSÍTVE) 2015. csütörtök Szent István nemcsak államalapító, hanem szövetségépítő is volt, hiszen azzal, hogy megalapítója lett az önálló Magyarországnak, egyúttal építője lett a keresztény Európának is – fogalmazott ünnepi beszédében a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön… Négynapos ünnep kezdődött Makón 2015. augusztus 19. szerda 2015. szerda A Nemzetek Zászlóünnepével elstartolt a makói Szent István Napi Forgatag.
Szent István Napi ünnepi rendezvény a Felsőgallai Baráti Kör Egyesület és a Széchenyi István Művelődési Ház szervezésében. Program: Reggel 8 00 órakor ünnepi szentmise a Felsőgallai Szűz Mária Szent Neve Templomban, majd kenyérszentelés. Koszorúzás és ünnepi műsor a Szent István szobornál. A program az új kenyér megszegésével zárul. Közreműködik a Felsőgallai Német Nemzetiségi Dalkör és az Echo Zenekar.
(Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett. A katolikus egyházfő azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart. XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt a sorból. Mária Terézia szinte ugyanekkor a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. Ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
A krisztusi hit elterjesztésével, a keresztény erkölcsök meghonosításával megnyitotta a keletről jött magyarság előtt a nyugati művelődés kapuit s államépítő munkájával megvetette a magyar nemzet életének és fejlődésének szilárd alapjait. …s a nemzet gondolatának kifejlesztésével a magyarság egymást követő nemzedékeinek lelkébe mélyen belevéste a magyar állam szuverénitásának, a magyar nemzet szabadságának s a magyarság magasabb európai küldetésének tudatát és akaratát. " • A törvény Szent István emlékezetére augusztus 20-át minden évben ünneppé nyilvánította • A kommunizmus évtizedeiben bár augusztus 20-a ünnep volt, nem Szent István ünnepeként tartották számon • 1950-től e napon az alkotmány, illetve a népköztársaság napját ünnepelték • A rendszerváltozást követően az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította augusztus 20-át ismét állami ünneppé • Szent István tetteiről az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása is megemlékezik Forrás:
0 látogató az elmúlt 5 percben, 1 a mai nap
A munkavállalókat a munkavégzésük során fennálló veszélyektől és ártalmaktól meg kell védeni Ezt elsősorban veszélytelen technológia alkalmazásával, vagy kollektív védelem biztosításával célszerű megoldani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egyéni védőeszközök biztosítása válik szükségessé. Ahhoz, hogy a munkáltató tudja, hogy egyes munkakörökhöz, illetve munkafolyamatokhoz milyen egyéni védőeszközt kell biztosítania, rendelkeznie kell egyéni védőeszköz juttatási renddel. A munkavédelmi törvényben foglaltak szerint ennek a dokumentumnak az elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Vonatkozó jogszabályi előírások: Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül
Egyéni védőeszköz: Minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét egy jól elkészített kockázatértékelés alapján lehet megfelelően összeállítani. Amennyiben nem rendelkezik ilyen munkavédelmi dokumentummal, mindnképpen előzze meg a kockázatfelmérés az egyéni védőeszköz juttatásának belső szabályozásának összeállítását A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató feladata a munka szakszerű megszervezése, ha egy balesetet a nem megfelelő védőeszköz okoz, akkor a munkáltatót elmarasztalhatják. Nagyon fontos a dokumentum összeállításakor, hogy a szakértőt a lehető legtöbb információval lássuk el. Új technológia vagy gép üzembe helyezésekor a kockázatértékelésen túl, az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét is ki kell egészíteni (ha szükséges). Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének meghatározása munkabiztonsági és foglalkozás egészségügyi szaktevékenység, tehát a feladatba be kell vonni mindenképpen a munkáltató által foglalkoztatott munkaegészségügyi szakembert is!
A védőeszközök viselése, az azokban való munkavégzés nem a kényelmet, hanem a műszaki eszközökkel teljesen ki nem küszöbölhető veszélyek - sok esetben közvetlen életveszély - elhárítását szolgálja. A viseléssel járó kényelmetlenséget könnyebb megszokni, mint egy - a védőfelszerelés mellőzéséből eredő - súlyos sérülés következményeit egész életen át viselni. Mikor kell egyéni védőeszközt biztosítani? Védőeszközt akkor kell biztosítani a munkavállalók számára, ha más módon nem lehetséges megfelelő módon kiküszöbölni vagy minimalizálni a munkavállaló egészségét és biztonságát érintő kockázatokat. Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos vonatkozó jogszabály: 65/1999. (XII. 22. ) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről Mi az az egyéni védőeszköz juttatási rend/szabályzat? Az Mvt. munkáltatói kötelességként rögzíti, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni.
Mi az egyéni védőeszköz? Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amit rendeltetése szerint a munkavállalóknak kell viselniük, az egészségüket és a biztonságukat fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából. Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. Kinek jár az egyéni védőeszköz? Egyéni védőeszközt, védőfelszerelést annak a munkavállalónak kell biztosítani – meghatározott időtartamra – aki veszéllyel, ártalommal járó munkát végez. A munkakörülmények, a munkaeszközök, és technológia ismeretében kell egyéni védőeszközt biztosítani a dolgozóknak. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjét írásban kell rögzíteni, mely feladat munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység nek minősül! Az egyéni védőeszközök körének meghatározást a munkavédelmi szakember a foglakozás-egészségügyi orvossal együtt végzi.