Stúdióelőadás a nagyszínpadon Farkas András, fotográfus Hegedűs D. Géza Farkas Éva, a felesége Hegyi Barbara Lázár Ágnes, modell Bata Éva Karcsi, egy hozzátartozó Lajos András Lajos, még egy hozzátartozó Németh László díszlettervező Szikora János jelmeztervező Tresz Zsuzsa zene Lukács Miklós szcenikus Krisztiáni István fények Komoróczky Gábor előadásvezető Szebenyi Etelka súgó Ádám Dorottya a rendező munkatársa Molnár Kata rendező A bemutató dátuma: 2010. május 16. Dráma egy részben Egy pillanat alatt meglátni és megkívánni egy fiatal lányt, elvarázsolni, ihlető múzsának kiválasztani, azonnal fotózni, sőt aktfotózni kezdeni - nem akármilyen teljesítmény egy férfi részéről, még akkor is, ha az illető pályája csúcsán lévő, kiváló és sikeres fotóművész. Bartis Attila különös erejű drámája ezzel a merész és váratlan felütéssel kezdődik. Szépírók Társasága - Bartis Attila. Ez a hatalmas, kétségbeesett és szuggesztív energia azonban azért sugárzik a darab főhőséből, mert nemrég tudta meg: kevés ideje van hátra, gyógyíthatatlan beteg.
A zene azonban szerencsére csak néhányszor zavaró, korántsem szorítja háttérbe az előadás hatását. Mert erőteljes, megindító a szöveg, és annak ellenére működik, hogy a nézők jelentős része nem nyitott Bartis sziporkázó, intellektuális humorára. Van kortárs dráma a Vígben, és sikere van – kár, hogy csak a Házi Színpadon, havi bruttó négyszáz néző előtt. Persze tudjuk, A dzsungel könyvére könnyebb tízszer ennyi nézőt találni egy hónapban. 1 E cikk megjelenésekor a Romlást már a Pesti Színházban játsszák, ez pedig mindenképp jót tehet a kortárs dráma ügyének. Az előadásnak azonban nem biztos: a Romlás kamaradarab, intimitását könnyen tönkreteszi a távolság; már a Házi Színpad ötödik sorába is nehezebben jut el az ereje, mint az elsőbe – csak remélhetjük, hogy a produkció túléli a költözést. 1 Vö. Kukorelly Endre: Minden tisztességes és vértől csöpögő. Színház, 2009/11. Bartis Attila: Romlás (Vígszínház, Házi Színpad) Jelmez: Tresz Zsuzsa. Zene: Lukács Miklós. Az előhívott romlás. Díszlet-rendező: Szikora János.
Bartis Attila Született 1968. január 22. (54 éves) Marosvásárhely Állampolgársága román magyar Szülei Bartis Ferenc Foglalkozása író fényképész újságíró Iskolái Bálint György Újságíró Iskola (–1991) Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995) Déry Tibor-díj (1997) Örkény István drámaírói ösztöndíj (2001) Márai Sándor-díj (2002) József Attila-díj (2005) a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2006) Szép Ernő-jutalom (2010) IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Bartis Attila témájú médiaállományokat. Bartis Attila ( Marosvásárhely, 1968. január 22. –) József Attila-díjas magyar író, fotográfus. Rendezés - | Jegy.hu. Életpályája [ szerkesztés] Erdélyben született, édesapja, Bartis Ferenc (1936–2006) költő, édesanyja Gherasim Margit. Családjával 1984-ben költözött Budapestre, amikor apját megfosztották román állampolgárságától. 1990–1991 között a MÚOSZ Újságíró Iskola diákja volt. Munkássága [ szerkesztés] Huszonhét évesen (1995) jelentette meg bemutatkozó regényét, A sétá t. három évvel később jelent meg novelláskötete A kéklő pára címen.
A színházi helyzetek ennél is jobb ismeretéről tanúskodik, hogy Bartis szinte receptre írja föl a katarzist: az egyik utolsó jelenetben a feleség kettesben hagyja a lánnyal a haldokló művészt. A lány örül, mert azt hiszi, sikerült magát ápolónak álcázva közel jutnia Andráshoz – nem tudja, hogy Éva, a feleség nagyította az őt ábrázoló számtalan képet, és így természetesen rögtön ráismert, de ezt is megteszi Andrásért: odaengedi hozzá a szeretőjét. Az érettségnek, a lemondásra való képességnek ez a foka teszi igazán formátumossá Éva alakját. Hegyi Barbara finoman bontja ki a figura emberi nagyságát: az első jelenetben hárpiaként exponált karakterből lassan hívja elő a mindent elnyelő érzékenységet. Éva azonban egyáltalán nem kizárólag emocionális lény, hanem racionális nő, akinek minden cselekedetét a legfontosabb cél irányítja: a művész munkáin keresztül való életben tartása. Ezért tud lemondani lassanként mindenről – András kedvességéről, szerelméről, örökségéről, majd végül András életéről is.
A művészet, az alkotás hatalma, melynek csak a halál vethet véget, vagy talán az sem, hiszen megmarad a mű, az utóélet. Utolsó pillanatig uralja a hol szűknek, tágnak tűnő műtermét, az otthonát, de eljön a pillanat, amikor legyőzetik, a fotókon a rákos tüdő, a halál legyőzi kérlelhetetlenül. A saját világába csak külön engedéllyel lehet belépni, csak addig lehet a közelébe lenni, ameddig szüksége van a másikra. Első ránézésre önző és kegyetlen, kihasználja az őt feltétel nélkül szolgáló nőket. A felszín mögött András (Nagy István) a művészetének él, de tele félelmekkel, bizonytalanságokkal, felesége iránti őszinte szeretettel és tisztelettel. Kettőjüket, furcsa, misztikus kapcsolat tartja össze, Éva erős asszony, aki nélkül férje nem lenne az, aki halálfélelmét alkotásba fojtja. A felesége érti a férfit, a művészt, vele dolgozik, hogy elkészülhessen az utolsó nagy mű, a portrésorozat az utolsó szeretőről, az utolsó fellángolásról. Lázár Ágnes szerepében a társulathoz nemrég szerződött Tóth Eszter Nikolett A művész, fiatalon, ugyanabban a betegségben meghalt húga portréjával őrzi a szeretetet és halált.
Ezek a következők: Cseszneki vár Csobánci vár Nagyvázsonyi vár Somlói vár Sümegi vár Szigligeti vár Várpalotai vár A Cseszneki vár mellett található Kőbánya szabadtéri színpadon is rendszeresen kerülnek megrendezésre különféle programok. A több mint 700 esztendős Cseszneki vár az érintetlen természeti környezetben egy kiváló helyszín azok számára, akik fel szeretnék fedezni Magyarország stratégiailag fontos pontjait és szeretik a via ferráta túraútvonalakat is. A Cseszneki várban tartott idegenvezetés állítólag különösen jó hangulatban zajlik, érdemes lehet ezt a veszprém megyei várlátogatásaid első helyszíneként beiktatnod! Nyitvatartás A Cseszneki vár egész évben, minden nap látogatható. Sümegi Vár, Sümeg Vár, Történelmi lovasjátékok - középkori lakomák. Hétköznap reggel 10-kor nyitják a vár kapuit és este 7-ig látogathatod a helyszínt. Szombaton, vasárnap, ünnepnapon pedig reggel 9-től este 7-ig teheted meg ugyanezt. Belépők, árak Jelenleg online vagy bankkártyás fizetésre nincs lehetőség, a jegyeket csak készpénzzel tudod megvásárolni helyszínen. A kedvezményes belépőjegy árak diákoknak és nyugdíjasoknak szólnak, ez 500 forint.
Várkapitány: Amberger Dániel Belépő árak: Felnőtt: 700 Ft Diák/nyugdíjas: 500 Ft Március végével - és az óraátállítás miatt - eljött az ideje, hogy változtassunk a nyitvatartásunkon. /2022. 03. 29. / A nyitvatartás: Hétfő: ZÁRVA Kedd-Vasárnap: 10:00 - 18:00 Várvezetés A cseszneki vár a továbbiakban is biztosít várvezetéseket vendégei számára, annak érdekében hogy minél több hasznos és érdekes információval gazdagodhassanak! A szolgáltatás kapcsán érdeklődjenek Amberger Dániel várkapitánynál! Tel. : 06/70-291-3990 E-mail: A várbelépők a vezetés árát nem tartalmazzák! Kérjük Önöket, hogy ezen igényüket próbálják előre jelezni, mert az azonnali várvezetéseket nem tudjuk minden nap garantálni! Kutyabarát vár! Cseszneki vár belépő árak. A cseszneki vár területére mindenki magával hozhatja házi kedvencét! A pénztárnál vizet biztosítunk! A kutyákat csak pórázon vezetve szabad az erődítmény falain belül tartani! A cseszneki vár rövid története Csesznek vára a 82-es Győr-Veszprém főút mellett egy hatalmas mészkőszirten található.
Újra lesz Cseszneki Várkapitány választás: Lovagi hétpróba gyerekeknek, felnőtteknek, sólyomröptetés, gyalogos párviadalok, hadimustra, fegyvervizit, íjász-és számszeríjász, kelevéz-és hajító bárd bemutató, stb. és természetesen újra lesznek Zászlóforgatók és kézművesek is. Belépőjegyárak: Július 6-ig kedvezményesen elővételben megvásárolt belépőjegyek ára: 6 éves korig ingyenes, 6-14 éves korig 900. -Ft Július 7-től elővételben ill. a helyszínen megvásárolt belépőjegyek ára: 6 éves korig ingyenes, 6-14 éves korig 1 200. Cseszneki Vár - Bakonybél Önkormányzati Weboldala - Információ. -Ft, 14 éves kortól 2 000
Később a vár folyamatosan bővült, annyira, hogy a kétezres években is kétszer jelentősen átalakították, és jelenleg is építési munkálatok zajlanak benne, ezért Boldogkő vára csak hétvégenként látogatható. A jegyárakról és a pontos nyitvatartási időről a oldalon tájékozódjunk! A Boldogkőhöz közeli Regéc is a tatárjárás után épült, a vár leghíresebb időszaka a kurucokhoz köthető, itt töltötte ugyanis gyermekkorát II. Rákóczi Ferenc fejedelem édesanyjával, Zrínyi Ilonával és Thököly Imrével. A várat a császári seregek ostromolták 1685-ben, de közben a váradi pasa fogságba ejtette Thökölyt, így a kurucok átálltak a császári erők oldalára, hogy vezérüket kiszabadítsák. Bár Caprara megígérte, hogy nem vonul be seregével a regéci várba, nem így történt, és 1686-ban lerombolták a kurucok erődjét. A megújulásra egészen 1990-ig kellett várni, amikor Regéc elhatározta, hogy felújítják községük büszkeségét. Tatai Vár Belépő. A munkák azóta is folyamatosan zajlanak, az elmúlt években már a Nemzeti Várprogram védnökségével.
Kevés olyan erődítménye van hazánknak, amely romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Az Öreg-Bakony magányos sziklaszirtjén álló cseszneki kővár ezek közül való. Akik idelátogatnak, biztosan nem fognak unatkozni. Az építmény alakjával, impozáns méreteivel már messziről felhívja magára a figyelmet. Alulról nézve falai oly nyílegyenesen szökkennek a magasba, mintha magából a Vár-hegy sziklájából nőnének ki. A több mint 700 éves ódon erődítményből sugárzik a középkori hangulat. Robosztus falak, keskeny, kanyargós utak, lakótorony, bástya, falépcsők, átjárók, zegzugos alsó és felső vár. Még így romjaiban sem nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett az élet pár száz évvel ezelőtt a várurak és lovagok idejében. Cseszneki vár belépő araki. Egy minden valóságalapot nélkülöző helyi legenda úgy tartja, hogy Csesznek település és vára egy szelídített malacról kapta a nevét. Hajdanán a Vár-hegy gyomrában élő óriáskígyó nem átallotta ugyanis elfogyasztani Garai földesúr Csesznek nevű kedvenc, háziasított disznaját. A bosszú nem maradhatott el: az udvari kanász felkutatta és elpusztította a torkos hüllőt.
A császári hadaknak viszont 1709-ben sikerült bevenniük. A háborús idők végével a kővár az Esterházyak birtokába került, akik egy kényelmesen lakható, barokk stílusú kastéllyá alakították. Később az 1810-es nagy földrengés, majd 1820-ban egy villámcsapás okozta tűzvész tette lakhatatlanná. Cseszneki vár belépő anak yatim. Az 1960-as évek végén megkezdődött a rom feltárása, mely 1997-ben kapott új lendületet, azóta is folyamatosan épül, szépül a műemlék vár. Jelenleg a Nemzeti Várprogram keretében fejlesztik, renoválják a várat. A vár látogatása A vártól kicsit délre, a Vár utca mentén lévő egykori kőbánya udvarán kialakított, szabadon használható parkolóban hagyhatjuk az autót, ahonnan pár perces sétával jutunk a Lovagvár büfé mellett felvezető, macskaköves úton a vár bejáratához. Az újonnan épült, modern fogadóépületben találjuk a kasszát, egy kis ajándékboltot és a kulturált mosdókat. Már innen csodálatos látványt nyújtanak a mészkősziklával egybeépült hatalmas romok. Az alsóvárba vezető úton információs tablókon ismerhetjük meg a vár történetét.