A pályamunkák alapján, valamint a délelőtti írásbeli eredmények figyelembe vételével maximum 14 - 14 csapat kerülhet a délutáni szóbeli döntőbe. Az első fordulóban leírt játék fizikájáról kell egy maximum 5 perces kiselőadást tartaniuk (ide célszerű, bár nem kötelező a szóban forgó játék, eszköz egy működő példányát elhozni), ezt a zsűri kérdései követik a szóban forgó játék, eszköz fizikájáról (a dolgozat "megvédése"). A zsűri elnöke dr. Vida József, az egri Eszterházy Károly Egyetem Fizikai és Élelmiszerfizikai Tanszék Professor Emeritus, főiskolai tanára. A korábbi versenyekről készült felvételek itt megtekinthetők: A 2011-es Tarján videójának linkje: A 2012-es Tarján linkje: A verseny döntőjében résztvevő minden tanuló oklevelet kap, a legjobbak jutalomkönyvben, illetve tárgyjutalomban részesülnek. Kérjük a fizikát tanítókollégákat, ösztönözzék diákjaikat a versenyen való részvételre. A versennyel kapcsolatban érdeklődni lehet: Rózsa Tamás Verseghy Ferenc Gimnázium cím: 5000 Szolnok, Tisza park 1. telefon: 56/514-953 e-mail: Jó munkát, sok sikert kíván a Verseghy Ferenc Gimnázium fizika munkaközössége!
1919 A január 24-én megtartott értekezleten a tanári kar állást foglalt az j demokratikus államrend mellett. Orosz György tanár, a tantestület tagja igen fontos szerepet töltött be a demokratikus államrendért folytatott harcban. Az 1919/20. tanévben megindult a rendszeresebb tanítási és tanulási munka. 1922 A főgimnázium ez évben veszi fel a Verseghy Ferenc nevet. 1930 Városunk kulturális életében a harmincas években nagy szerepet játszott iskolánk ifjúsága és tantestülete. Kiemelkedő tanárai voltak: dr. Balogh Béla, Betkowsky Jenő, Horváth Gyula és Vörös István. 1944 A második világháború miatt a nehézszégekkel teli iskolai munkának hirtelen végeszakadt. Április 1-jén elrendelték a tanév befejezését, és épületét a német katonaság vette igénybe. Városunk novemberi felszabadulása után a szovjet városparancsnokság elrendelte az iskolai munka december 6-án történő megkezdését. Ötven tanulóval és hat tanárral nagyon szegényes körülmények között, idegen helyen, a Táncsics Mihály u. 10. sz alatt megindulhatott az iskolai élet.
1919 A január 24-én megtartott értekezleten a tanári kar állást foglalt az j demokratikus államrend mellett. Orosz György tanár, a tantestület tagja igen fontos szerepet töltött be a demokratikus államrendért folytatott harcban. Az 1919/20. tanévben megindult a rendszeresebb tanítási és tanulási munka. 1922 A főgimnázium ez évben veszi fel a Verseghy Ferenc nevet. 1930 Városunk kulturális életében a harmincas években nagy szerepet játszott iskolánk ifjúsága és tantestülete. Kiemelkedő tanárai voltak: dr. Balogh Béla, Betkowsky Jenő, Horváth Gyula és Vörös István. 1944 A második világháború miatt a nehézségekkel teli iskolai munkának hirtelen vége szakadt. Április 1-jén elrendelték a tanév befejezését, és épületét a német katonaság vette igénybe. Városunk novemberi felszabadulása után a szovjet városparancsnokság elrendelte az iskolai munka december 6-án történő megkezdését. Ötven tanulóval és hat tanárral nagyon szegényes körülmények között, idegen helyen, a Táncsics Mihály u. 10. sz alatt megindulhatott az iskolai élet.
Az ünnepi műsoros est bevételéből fedezte az intézmény a Verseghy-kép költségeit. A második világháborúban a festmény megsemmisült. Az utókornak a jubileumi tanév értesítőjét illusztráló fénykép őrizte meg Chiovini olajképét. Az 1944. augusztus 20-i bombázás megrongálta a költő sírját is, amelynek gondozását a gimnázium és a Verseghy Irodalmi Kör hatáskörébe utalta a hatóság. Archív felvétel az iskola évkönyvéből A gimnázium nevelőtestülete a szülői munkaközösség, a Volt Diákok Baráti Köre a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetével közösen készíttetett új síremléket Verseghy Ferencnek. A sírkőavatásra az I. Verseghy Diáknapok rendezvénysorozatának keretén belül került sor 1966. április 4 -én, ahol Valkó Mihály mondott ünnepi beszédet. A városban felállított emléktáblák közül az első az iskola épületén kapott helyett. Szolnok Város Tanácsa és a gimnázium, négy évvel korábban, 1962. december 20-án, Verseghy Ferenc halálának 140. évfordulója alkalmából avatta fel a névadó emléktábláját az iskolaépület falán.
Verseghy Gimnázium: udvari homlokzat Cím(ek), nyelv része Kádár Zoltánnak, a SZOLNOKTERV volt igazgatójának ajándék fotói nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy Verseghy Ferenc gimnázium célközönség általános Tér- és időbeli vonatkozás térbeli vonatkozás Szolnok az eredeti tárgy földrajzi fekvése Jellemzők hordozó fotópapír méret 18x24 cm kép színe színes formátum jpeg Jogi információk jogtulajdonos Damjanich János Múzeum hozzáférési jogok Fizetős hozzáférés Forrás, azonosítók forrás Damjanich János Múzeum, Történeti Fotótár leltári szám/regisztrációs szám 14875
Erzsébetnek hamarosan gyermeke is született, Imre, aki állítása szerint, nem csupán unokája Móricznak, hanem a gyermeke is.
Ugy-e, attól félti és azért néz széjjel: Nem pattant-e rajta domb az elmult éjjel? Szerettek ti mindent és örömmel tölti Szíveteket minden, ami csak alföldi: A puszták havasát, a fehér gulyákat, A puszták tengerét, a szép délibábot. És a mozgó tábort, a nyerítő ménest, Mely elláthatatlan az ember szemének; (Mert csürhe nálatok s nem ménes a neve, Ha napi járóföld nincs a kerűlete); A szép sík földeket, egyenesre szántva, Mert ti nem szántatok dombos bogárhátra, A zöld vetést, melynek széle-hossza nincsen, És az áldást rajta, ha megadta Isten. Mindezt kedvelitek igen-igen nagyon, Mivelhogy e dolog véretekben vagyon; Mert alföldi magyar, nem tót, a nevetek, Mert tejmézzel folyó lakhelyet nyertetek. Nem volt ez mindég így. Arany jános gyermekei. Nem a békés rokon Hanem ellenség járt téres pusztátokon: Elvetett az ember, de nem takart soha, Lábán nyomtatá el török s tatár lova. Elnyomtatta, mondom, s ujra elvetette, Vadul termett aztán más idén helyette, Szegény bujdosóknak vadul termett annyi, Hogy hosszabb kín után fogtak éhen halni.
Királyasszony kertje Kivirult hajnalra: Fehér rózsa, piros rózsa... Szőke, leány, barna. "Királyasszony, néném, Az egekre kérném: Azt a rózsát, piros rózsát Haj, beh szeretném én! Beteg vagyok érte, Szívdobogást érzek: Ha meghalok, egy virágnak A halottja lészek! " "Jaj! öcsém, Kázmér, Azt nem adom százér! Menj! haragszom... nem szégyelled?... Félek, bizony gyász ér! Sietős az útam, Reggeli templomra: Ha beteg vagy, hát fekügy le Bársony pamlagomra. Arany jános gyerekei. " Megyen a királyné, Megyen a templomba; Szép virágok, deli szűzek Mind követik nyomba. Könyörögne, - nem tud, Nem tud imádkozni; Olvasóját honn feledé: Ki megyen elhozni? "Eredj fiam, Klára, Hamar, édes lyányom! Megtalálod a térdeplőn, Ha nem a diványon. " Keresi a Klára, Mégsem akad rája: Királyasszony a templomban Oly nehezen várja! Teljes egy órája: De hiába várja. Vissza se megy többé Deli szűzek közzé: Inkább menne temetőbe A halottak közzé. Inkább temetőbe, A fekete földbe: Mint ama nagy palotába Ősz atyja elébe! "Hej! lányom, lányom!