Francia kártya a legismertebb és legelterjedtebb játékkártyatípus, a legtöbb ismert kártyajátékot francia kártyával játsszák. Egy pakli négyféle, egyenként tizenhárom lapból álló sorozatból áll, ezek a fekete pikk, a piros káró, a fekete treff és a piros szív, avagy kőr. A sorok 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, bubi (J), dáma (Q), király (K), és ász (A) lapokból állnak (az ász felel meg az 1-esnek, de értékben a király után következik, mint a legerősebb lap). A paklit még két vagy három joker egészíti ki. A francia kártyának létezik négyszínű kártya változata is, mely többnyire annyiban tér el, hogy a káró kék, a treff zöld. Francia kártya eredete: Ráth-Végh István kártyatörténeti könyvében azt olvashatjuk, hogy a kártyajáték feltalálása Gringonneur, 15. századbeli francia festő nevéhez fűződik. Úgy hírlik, hogy ő eszelte ki a figurákat is, mégpedig azzal a céllal, hogy elszórakoztassa VI. Károly francia királyt. Régi szex kártya franciakártya | regitargyak.hu. Ám a király köztudottan elmebeteg volt, és hogy az ő használatára készült volna az első pakli, az csupán történelmi anekdota.
Milyen változatban léteznek a négyszínű francia kártyák? Az alábbiakban megmutatjuk, hogy milyen verziókban találkozhatunk ezzel a paklival. Induljunk ki a klasszikus 4 színű kártyából, ahol a treff zöld, a káró kék, a kőr piros és a pikk fekete. Napjainkban már a legtöbb póker szoftverben is ezt a kiosztást alkalmazzák, igazán elterjedt az online térben. A kártya készítője: J. Humphreys Seminole Wars Deck A színek megjelenése: a treff zöld, káró sárga, kőr piros és a pikk kék. A kártya készítője: Victor Maguer ( American Centennialnak készítette) A színek megjelenése: a treff kék, káró sárga, kőr piros és a pikk fekete. A kártya készítője: S. Francia kártya treff o. R. Huntley A színek megjelenése: kék treff, narancssárga káró, piros kőr, fekete pikk. A kártyagyártó cégek is beléptek a négyszínű kártyák készítésébe. A Forcolar Inc. egyik kiadásában a treff zöld, káró narancssárga, kőr piros és a pikk fekete. Az Avoid Playing Card Company elképzelése alapján a következőképpen néztek ki a négyszínű kártyák: treff magenta, káró narancssárga, kőr piros, pikk fekete.
Igaz viszont, hogy VI. Károly szeretett kártyázni. Még az is igaz, hogy a feljegyzések szerint Gringonneurnek kifizettek három, díszekben pompázó kártyacsomagért bizonyos – elég borsos – összeget, magát a kártyát azonban már korábban ismerték Európában. A Csing Ce-tung-féle kínai lexikon szerint 3000 esztendővel ezelőtt, Senn-Ho császár uralkodása idején eszelték ki a mai kártya elődjét egy udvarhölgy szórakoztatására. Más adatok szerint India vagy Perzsia volt a születési helye. Mindenesetre az tény, hogy keleti eredetű, jelképes játék, terjesztésében pedig valószínűleg az arabok játszottak szerepet. A négyszínű francia kártya - Póker kártya. A színsor eredetén sok tudós törte már a fejét, de csak a találgatásokig jutottak el. A legtöbb valószínűsége annak az elméletnek van, amely szerint a színek háborús értelműek. A kőr (cœur) – vagyis a szív – a bátorság jelképe volt, a harcos katonát jelentette. A pikk (pique) a régi lándzsa ásószerű végződését akarta ábrázolni, a káró (carreau) pedig annak a súlyos dárdának a négyszögletes vasvége volt, amelyet a lőpor feltalálása előtt hajítógépből zúdítottak az ellenségre.
A Napkelet már 1858-ban saját nevével közölt tőle verset. 8 osztályos tanulóként 12 költeménye jelent meg az ifjúság által szerkesztett Zsenge Mutatványok ban. A magyar irodalmon kívül a római és görög klasszikusokat is tanulmányozta. Papi pályára készülve 1859-ben a Csanád egyházmegye temesvári szemináriumába lépett, ahonnan két év után a pesti központi papnevelőbe küldték. Ifjú papnövendékként még közelebb került az irodalomhoz, és a teológiai tudományok mellett már a drámaírással is próbálkozott. Karácsony gergely wikipedia 2011. A szemináriumi magyar egyházi irodalmi iskola lelkes munkatársa, később elnöke volt. A növendékpapság Munkálatai -ban jelent meg tollából Nagy Szent Atanáz és Csajághy Sándor életrajza. A teológiai tanfolyam elvégzését követően püspöki rendelettel Temesvárra hívták, ahol 1864 végén pár hónapon át a püspöki hivatalban dolgozott iktatóként. Mihelyt elérte a 23 éves (kanonikus) kort (1865-ben), pappá szentelték, püspöke ekkor a bécsi Augustinaeumba küldte. Itt 1865-től 1868-ig tanult, míg 1868 végén teológiai doktor lett.