A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. – A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az tudományos hírportál. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. A Duna vízgyűjtő területe | Fotók | Fishing Time Horgászmagazin és Horgász Áruház. – Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény – magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója. A tanulmány szerint a legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, az indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.
2022. április 1. 9:02 EUREKA Duna régió kutatás-fejlesztési pályázati kiírás nyílt meg márciusban Az összesen 45 országot tömörítő EUREKA együttműködés keretében a Duna régióra fókuszáló pályázati felhívás jelent meg Ausztria, Albánia, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegro, Németország és Szlovákia részvételével. 2022. március 23. 13:20 Hamarosan megnyílik az Interreg Europe 2021-2027 első pályázati felhívása Megjelent az Interreg Hírlevél márciusi száma, amely tájékoztatást nyújt a transznacionális és interregionális együttműködési programokról, többek között az Interreg Europe program hamarosan megnyíló pályázati felhívásáról is. 2022. március 4. 12:51 Információs napot tart a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a Horizont Európa Program pályázati lehetőségeiről A Horizont Európa Program keretében meghirdetett Missziók pályázat felhívásainak bemutatására rendezvényt szervez a NKFIH. Szimpatika – A Duna őshonos halát is kihalás fenyegeti. 2022. február 4. 11:10 Két Duna vízgyűjtő világítótorony pályázati felhívás nyílt meg a Horizont Európa program keretében Az Európai Bizottság elfogadta a Horizont Európa 2021–2022 közötti időszakra vonatkozó munkaprogramjának módosítását, amely során plusz 673, 24 millió eurót fordítanak a Horizont Európa öt missziójának elindítására.
A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. – A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az tudományos hírportál. Erősen szennyezett foszforral a Duna vízgyűjtő területe. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. – Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény – magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója. A tanulmány szerint a legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, az indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.
[2] A világ legnagyobb vízgyűjtő területe az Amazonas folyóé, amelynek területe 6 144 727 km² ( Dél-Amerika területének egyharmada). Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Science in Your Watershed, USGS Studying Watersheds: A Confluence of Important Ideas Map of the Earth's primary drainage basins/watersheds, WRI Surf Your Watershed, EPA What is a watershed and why should I care? (University of Delaware – Water Resources Agency) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Lefolyástalan medence Bifurkáció Kaptúra Hack-törvény
A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből - műtrágyázásból, növényvédő szerek használatából - származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire. A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe. A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből 1, 62 millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe. A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. "A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni" - idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az tudományos hírportál.
"Vers az, amit mondani kell. " – Kányádi Sándor ars poeticájában fogalmazódik meg ez a gondolat egy kisgyerek szájába adva. Könyv: A holló - The Raven (, Babits Mihály Edgar Allan Poe). Valóban a vers egyszerre tartalom és "testtelen tánc" (Weöres Sándor). A holló, Poe remekműve, különösen ilyen, Szerb Antal szavaival: "verselési akrobatamutatvány". Népszerűségének oka, hogy egyszerre formai bravúr, dallamos-ritmusos versbeszéd és izgalmas, Poe rémnovelláira jellemző történet. Tökéletesen alkalmas a költészet megszerettetésére, és hangoskönyvként is működőképes. Szabó Ádám tanár úr Tóth Árpád fordításában tolmácsolta Poe versét: A szöveg forrása: Tóth Árpád mellett persze sokan lefordították Edgar Allan Poe: A holló című versét, ezen a linken megtalálhatók a különböző fordítások:
Ekkor New Yorkba ment, majd Baltimore-ba: újságírónak csapott fel. Amerikában ez idő tájt indult a nagyüzemi folyóiratgyártás, és Poe haláláig ennek szentelte java tevékenységét. Írt esszét, kritikát, riportot, és ami a legfontosabb, elbeszéléseivel három területen is újat hozott: fantasztikus és rémtörténetei, valamint cselekmény nélküli prózai költeményei mintát adtak, hogyan lehet magas színvonalon eleget tenni a nagyvárosi magazinok újszerű követelményeinek és kiaknázni új lehetőségeiket. Persze ifjúkori ideáljához, a költészet múzsájához sem maradt hűtlen, de hazájában pályatársai lenézték telten zenei verseit. Annál nagyobb hatással volt az európai irodalomra. Akár verset, akár novellát írt, Poe az olvasóra tett hatást tekintette elsőrendű szempontnak. A műnek ezért mindig tömörnek, egységesnek kell lennie. A világirodalom híres hollója papagájként kezdte pályafutását - Dívány. Poe kísérletező hajlama sajátosan amerikai talajból nőtt ki. Új műfajokat létrehozó szellemi nyugtalansága, a személyiség határainak bátor kutatása az amerikai kultúra önteremtő törekvéseinek sorába illeszkedik.
S gyászos kedvem újra szépen felmosolygott, s párnás székem Szemközt húztam, ott, ahol várt ajtó, szobor és madár; És a lágy bársonyra dőlten tarka eszmét sorra szőttem, Elmerengtem, eltünődtem: mily borongó nyitra jár, Átkos, ős, vad, furcsa Hollóm titka mily bús nyitra jár, Mért károgja: "Soha már"? Ekként ültem, szőve-fejtve bús eszméket s szót se ejtve, Míg a madár szeme izzott, szívemig tüzelve már; S fejtve titkot, szőve vágyat, fejem halkan hátrabágyadt, Bársonyon keresve ágyat, mit lámpám fénykörbe zár, S melynek bíborát, a lágyat, mit lámpám fénykörbe zár, Ő nem nyomja -, soha már! Ekkor, úgy rémlett, a légnek sűrüjén, látatlan égnek Füstölők, s a szőnyeg bolyhán angyaltánc kél s muzsikál; "Bús szív", búgtam, "ím a szent Ég szállt le Hozzád, égi vendég Hoz vigaszt, és önt nepenthét, s felejtést ád e pohár, Idd, óh, idd a hűs nepenthét, jó felejtés enyhe vár! " S szólt a Holló: "Soha már! " "Látnok! " nyögtem, "szörnyü látnok! Edgar allan poe a holló teljes film. ördög légy, madár vagy átok! Sátán küldött, vagy vihar vert most e puszta partra bár, Tépetten is büszke lázban, bús varázstól leigáztan, Itt e rémek-járta házban mondd meg, lelkem szódra vár -, Van... van balzsam Gileádban?...
Miután rájön, hogy az eszelős sorozatgyilkos Poe elbeszéléseit használja véres hadjárata alapjául, Fields igénybe veszi az író segítségét az őrült megállításához. Amikor kiderül, hogy egy Poe-hoz közel álló személy lehet a következő áldozat, magasabb lesz a tét, és a detektívtörténet műfajának feltalálója élesíti saját okfejtő képességeit, hogy megoldja az ügyet, mielőtt túl késő lenne.
Van valami baljóslatú ebben a fekete madárban. Jól tudta ezt Poe is, nem véletlen, hogy holmi bagoly vagy papagáj helyett a hollóra esett a választása. Poe és a holló Más szemmel néznénk Poe versére, ha holló helyett papagáj szerepelne benne Wikipédia, John Tennien illusztrációja (1858 Poe harmincöt éves korában, 1845 januárjában publikálta először A hollót a New York Evening Mirror című lapban. A vers nagy sikert aratott, egy csapásra ismert költővé tette Poe-t, aki keményen megdolgozott azért, hogy műve megfeleljen mind a mainstream, mind a magas irodalmi ízlésnek. A vers születésének körülményeiről a The Philosophy of Composition című esszéjében vallott, amely egy évvel A holló után jelent meg. Kiderül belőle, hogy Poe semmit sem bízott a véletlenre. A precízen megkomponált művet komoly agytorna szülte, minden komponense tudatos alkotófolyamat és szerzői döntések eredménye. A szobába repült holló fekete tollazata vizuális kontrasztot alkot Pallasz Athéné fehér mellszobrával; a refrén ("Soha már!