A kormány a nagyvárosok után a 25 ezres lélekszámúnál kisebb településeke is kiterjeszti a Zöld Busz Programot: közülük elsőként Hajdúszoboszlón teszteli a Volánbusz a budapesti agglomerációban már bizonyító Mercedes-Benz eCitaro típusú autóbuszt. A 2022. március 9-től egy hónapon át közlekedő tesztautóbusz menetrendje itt érhető el. A program bemutatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a Zöld Busz Program keretében egy hónapon belül 350 elektromos autóbuszra írnak ki tendert. A tárcavezető kitért rá, hogy a kormány a gazdaság zöldítését tűzte ki célul, ennek fontos eleme a közlekedés, amely a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felel. Döntöttek arról, hogy 2022-től a 25 ezer lakosnál nagyobb településeken már nem támogatják a nem elektromos autóbuszok beszerzését. Palkovics László a zöldítést jó üzletnek nevezte, és emlékeztetett, az iparstratégia három fontos eleme, hogy legyen zöld, high-tech és magyar. Reményét fejezte ki, hogy annak a hatezer autóbusznak a többsége, amelyet még le kell cserélni az országban, már Magyarországon készülhet el.
Zöld Busz Program Korunk egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés. Az Európai Unió által kitűzött és Magyarország által vállalt 2050-es klímacélok eléréséréhez elengedhetetlen a közlekedési szektor kibocsátásának jelentős mérséklése. Ez a szektor hazánk összes károsanyag-emissziójának közel egyötödéért felel, ezen belül pedig a kibocsátások 98%-áért a közúti közlekedés felelős. A klímacélok elérésének egyik eszköze az elektromos járművek, többek között az elektromos buszok elterjesztése, a régi, környezetszennyező buszok kiváltásával. A fenntartható környezet megteremtése mellett Magyarország Kormányának kiemelt célja, hogy a régióban vezető szerepet vállaljon az elektromobilitás területén, élen járjon a megvalósításban, a sikeres modellek bevezetésében, kiemelt hangsúlyt fektetve a kutatás-fejlesztés-innováció területére. Ennek okán a Kormány 2019 szeptemberében elfogadta a nemzeti buszstratégia koncepcióját, a Zöld Busz Programot (1537/2019. (IX. 20. ) Korm. határozat, melyet az 1280/2021 (V. 17. )
Zöld Busz Program: ötvenmilliárd forint támogatásra lehet pályázni 2022. 04. 08. A 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések és a fővárosi agglomeráció közlekedési közszolgáltatói vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek kibocsátásmentes városi, elektromos meghajtású autóbuszok és az ezekhez kapcsolódó töltőinfrastruktúra kiépítéséhez. Összesen 50, 7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás igényelhető a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz finanszírozó alap terhére. Elektromos autóbuszok beszerzésére legfeljebb 80 százalékos, töltőberendezésre és töltőinfrastruktúrára kiépítésére pedig maximum 60 százalékos támogatás igényelhető a pályázaton. A támogatás aránya a korszerűtlen, magas károsanyag-kibocsátású autóbuszok lecserélésénél a kiváltani tervezett autóbuszok kibocsátási normájához igazodik. Fotó: HUMDA A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében elindított program célja a leginkább szennyező buszok mielőbbi kivonása a forgalomból, ezáltal a városi életminőség javítása.
A Zöld Busz Programnak az is célja, hogy megerősítsék a magyarországi buszgyártást, szeretnék elérni, hogy a gyártásban elérje vagy meghaladja a 60 százalékot a hazai részarány. Erre minősített buszgyártói kört is létrehoznak, amelynek pályázatára július végéig nyolc hazai és külföldi gyártó jelentkezett – fejtette ki a miniszter. Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról számolt be, hogy a nyolc magyar várossal és egy régióval most induló Zöld Busz Programban 800-800 millió forintot biztosítanak Debrecen, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Esztergom, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, valamint a Mátrai Hőerőmű térségében a zöldbuszos mintaprojekt elindítására, illetve buszok beszerzésére. Debrecennel a megállapodást már aláírták legalább 12 elektromos busz megvásárlására. Kaderják Péter közölte: a Zöld Busz Program 2020-21-es forrásaira október 15-én írnak ki 4, 2 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amellyel elektromos meghajtású buszok beszerzéséhez nyerhetnek támogatást önkormányzatok és a helyi közlekedést biztosító közszolgáltatók.
Az államtitkár elmondta, hogy a Zöld busz program alkalmas arra, hogy a klímavédelmi törekvések mellett gazdaságfejlesztő feladatot is betöltsön, és hozzájáruljon a hazai buszgyártás talpra állításához. Emlékeztetett: Magyarország jelentős buszgyártó hagyományokkal rendelkezett, jelenleg becslések szerint az itthon előállított buszokban a hazai hozzáadott érték átlagosan nem haladja meg a 10-15 százalékot. A nemzeti buszstratégia mindeközben azt a célt tűzte ki, hogy a magyar buszgyártásban a hazai hozzáadott érték érje el a 60 százalékot. Kaderják Péter azt is elmondta, hogy 2030-ig milyen forrás áll rendelkezésre a Zöld busz program megvalósításához: "Tíz évre 36 milliárd forintnyi keretet nevezett meg, biztosított a kormány olyan buszok cseréjére, amelyek 25 ezer főnél nagyobb létszámú magyar településeken szolgálnak közösségi közlekedési célokat. A célunk, hogy az említett időszak alatt legalább a buszállomány felét – a hagyományos, szennyezőbb, öregebb járművekről teljesen tiszta, zéró kibocsátású – elektromosra cseréljük le. "
Gyorsan kiderült: a második.... A Mercedes-Benz Vans úttörő és piacvezető szerepet tölt be az elektromos haszongépjárművek terén,.... Jelentkezzen a vetélkedőre, közlekedjen biztonságosan és nyerjen egy személyautót! - írja a police..... Április 5-én két napos aragóniai teszt után hivatalosan is véget ért a 2022-es felkészülési időszak.... A Volkswagen májusban szeretné megkezdeni az elektromos kompakt SUV ID. 4 sorozatgyártását az emdeni....
feliratú molinót helyeztek el 2021 szeptember 24-én reggel Greenpeace-aktivisták a kiállítás egyik plakátja elé a budapesti Hungária körút és Jurisich Miklós utca sarkán. Fotó: Járdány Bence / Greenpeace Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Újabb 6, 2 milliárd forinttal drágult a vadászati kiállítás, ugyanis ennyivel támogatta meg a rendezvényt az Innovációs és Technológiai Minisztérium a kiállítás és felvezető eseményeinek szervezését – vette észre a K-Monitor korrupciókutató civil szervezet. A kormány által következetesen világkiállításnak nevezett, de a világkiállítások hivatalos listájában nem szereplő esemény eddig is mintegy 70 milliárd forintba került. Párbeszéd: titkolózik a vadászati kiállításról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő | Magyar Hang | A túlélő magazin. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az RTL Híradónak korábban úgy nyilatkozott, hogy a költségek nagy része nem direkt a kiállításra megy, hanem a Hungexpo újraépítésére. Szerinte maga a szervezés nagyságrendileg tízmilliárd forintba kerül. Az RTL Klub Híradója megjegyzi, hogy az említett 6, 2 milliárd forint több, mint amennyit a vadászkamara korábbi összesítése alapján egy évben Magyarországon hagynak a külföldi vadászok. Semjén Zsolt szerint viszont a kiállítás megtérül majd. A mostani összeggel a szervezésre és kommunikációra szánt költségek elérik a 20 milliárd forintot.
Még 2016-ban jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy 2021-ben megrendezik újra a Vadászati és Természeti Világkiállítást, amely lebonyolításáért az Egy a természettel Nonprofit Kft. felel. A rendezvény büdzséje 67 milliárd forint, amely évről évre gyarapodott. Most kiderült, százmilliókat költenek ügyvédre, médiamegjelenésre, és egy szoborra is. A megszerezte a cég kifizetési listáját, amelyben érdekes tételeket lehet találni. Például azt, hogy mennyit költenek ügyvédre. 2,5-szeresét költötték el a vadászati világkiállításra, mint a 10 nemzeti parkra összesen :: Hetedhétország. A Győri és Sárhegyi Ügyvédi Társulás bő egyéves, határozott idejű megbízásokkal összesen 378, 4 millió forinthoz jut. Ez nettó 60 ezer forintos óradíjjal számítva több mint 6300 munkaóra. A szerződéslistában olvasható az is, hogy a Hír TV-nek 31 milliót fizetnek műsoridőre. A kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási feladatokra 64 millió forintot kap, valamint 58 millió forintot fizettek az Országos Vadászati Védegylethez a Nimród című vadászújság kiadói jogaiért. Szerdán egyébként az Index is megírta, hogy a kiállításra készítenek egy szobrot szarvasagancsokból, ami 240 millió forintba fog kerülni.
A Semjén Zsolt lázálmának indult, majd 2018-tól Kovács Zoltán államtitkár szervezésében megvalósuló 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás úgy tűnik, mégsem lesz valódi világkiállítás. Legalábbis erre utalnak az esemény kapcsán elindított online hirdetések szövegezései, a közbeszerzés eredményeképp megkötött szerződések - melyekben nemzetközi kiállításként hivatkoznak rá -, illetve a BIE (Bureau International des Expositions) szervezet honlapja, ahol azóta sem tüntetik fel az expót. Az 1971-es nagyszabású, budapesti világkiállítás 50. évfordulójára 70 milliárd forintból újraálmodott az " Egy a Természettel " Vadászati és Természeti Világkiállításról korábban az Átlátszó írta meg, hogy a rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztosa tavaly nyáron elismerte: hivatalosan nem a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) égisze alatt, de annak támogatásával rendezik meg a Hungexpo területén a 2021-es világkiállítást. Adottak tehát a kérdések, hogy az elmúlt 4 évben a kormányzat által kommunikált " világkiállítás " jelző a közpénzgömböc rendezvény kapcsán tényleg lefedi az esemény univerzalitását, esetleg csak egy marketinghúzás volt, amivel Kovácsék takarózni tudtak az irdatlan pénzek felemésztését illetően vagy egyszerűen előre ittak a medve bőrére és amit akkor világkiállításnak álmodtak meg, végül hivatalosan nem válhatott azzá, így most a félresiklott kommunikációt ködösítéssel igyekeznek új irányba terelni?