A Nagykállói Római Katolikus Templom 1780-ban épült, egyhajós, homlokzatából enyhén kilépő háromszintes toronnyal. Szentélye félköríves, jobb oldalt sekrestye. A belső berendezés copf stílusú. Az eredeti festése megrongálódott. 1826. június 2-án villámcsapás okozta tűzvészben leégett a tető, és a torony egy része is ledőlt. Támár Imre plébános hiába utazott Bécsbe a császár segítségét kérni, mindössze 500 Ft-ot kapott. A teljes helyreállításra csak 1864-65- ben került sor. Az eredeti belső festést 1850-ben restaurálták, majd a templomot 1871-ben festették újra. Az oltár fölött középen a templom védőszentjeinek, Szent Péternek és Szent Pálnak a képe látható. E kép mellett két oldalon két ólomüveg berakásos ablakon balról Szent István, jobbról Szent Erzsébet látható a rózsák csodájának pillanatában. 2015-ben jelentős felújítási munkálatok történtek a műemléki védelem alatt álló római katolikus templom épületén: megújult az épület tornya, tetőszerkezete és homlokzata, illetve új parkot alakítottak ki körülötte.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982. Vámszer Géza: Életforma és anyagi műveltség. Bukarest, 1977. Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994. Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998. Székelyföldi freskók a teljesség igényével. Budapest, 2002. Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2007. Lista monumentelor istorice: Județul Harghita. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés] Archimedia honlapja
2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Váradi Péter Pál: Erdély, Székelyföld, Közép- és Felcsík. Veszprém, 1996. Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Csíkszenttamás község honlapja
Tekintettel a templomépítés ismert történeti hátterére, igazat kell adnunk Iványi Jánosnak, aki úgy gondolja, hogy Károlyi azzal a szándékkal rendelhetett Ybl-től terveket, hogy az 1875-ben megkezdett, túlzottan grandiózus, neogótikus templom helyett egy költségkímélőbb változatott tervezzen, a már fennálló alapozás vagy falak felhasználásával. A ma fennálló épület alapján úgy tűnik, a templomot mégis az eredeti elképzeléshez hasonlóan építhették fel, legalábbis méreteit és arányait tekintve. A templom 1880-as befejezését egyes szakirodalmi és helytörténeti források Kauser József, mások Bachmann Károly nevéhez kötik. Gömöry Judit
Új!! : Holdvilág-árok és Nagy-Csikóvár · Többet látni » Pankostető Pankostető az írásmódtól függően két jelentéssel bír. Új!! : Holdvilág-árok és Pankostető · Többet látni » Pannonia (provincia) Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt. Új!! : Holdvilág-árok és Pannonia (provincia) · Többet látni » Pest megye turisztikai látnivalóinak listája Pest megye Fóti templom Gödöllői kastély A szentendrei főtér A Dunakanyar a visegrádi fellegvárból Rám-szakadék Ez a lista Pest megye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza (műemlékek, természeti értékek, programok). Új!! : Holdvilág-árok és Pest megye turisztikai látnivalóinak listája · Többet látni » Pomáz Pomáz város Pest megyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban. Új!! : Holdvilág-árok és Pomáz · Többet látni » Repiszky Tamás Repiszky Tamás (Kassa, 1959. Pomáz holdvilág arik air. május 11. –) magyar régész. Új!! : Holdvilág-árok és Repiszky Tamás · Többet látni » Robi-lyuk A Robi-lyuk egy barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található.
Pomáz és Esztergom között terül el a mesés szurdokvölgy, a Holdvilág-árok. Kedvelt kirándulási célpont, hiszen az 5 km hosszú körtúrát mindent körbejárva, pihenőkkel is teljesíthetjük 2 és fél óra alatt. Azonban nem ez teszi igazán különlegessé az útvonalat, hanem a fantasy filmekbe illő, misztikus hangulat, ami körüllengi az egész völgyet. Pomaz holdvilag árok. Szinte várjuk, mikor bújik elő egy erdei lidérc a fák kacskaringós gyökerei közül, vagy bukkan fel egy vérszomjas orksereg a sziklafal tetején. A szurdok fokozatosan fedi fel magát: míg az elején tágasabb térrel és csak néhány sziklával, kidőlt fával találkozunk, később, a Domini-forrást magunk mögött hagyva már egyre több kihívást tartogat számunkra a szűkülő út, az ingatag fapallók és lépcsősorok. De ha kitartóak vagyunk, megérkezünk a túra leglátványosabb pontjához, egy hatalmas sziklafalhoz, amin a kissé félelmetes Meteor-létra segítségével juthatunk át. Ha valakinek tériszonya lenne, egy kanyargó lépcsősoron is fel lehet mászni, de előtte, ha van bátorságunk, mindenképp nézzünk be a Remete-barlangba is.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. §-ában foglaltak alapján, illetve a 3/2008. (II. 5. ) KvVM rendelet ( továbbiakban: rendelet) Mellékletében szereplő tartalmi követelményeknek megfelelően a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága elkészítette a Pomázi Holdvilág-árok fülkés sziklái természetvédelmi kezelési tervének tervezetét, amelyet a rendelet 4. Holdvilág-árok: túra a Visegrádi-hegység legendás szurdokában | Traveladdict. §. (1) és ( 3) bekezdésében előírtaknak megfelelően megküldtek véleményezésre. A kezelési terv az alábbiakban megtekinthető:
A Holdvilág-árok egy téli részlete A Pest megyei Pomáz határában, a vulkanikus Visegrádi-hegység délkeleti peremén húzódik a főváros környékének egyik legismertebb és leglátványosabb (geo)turisztikai értéke, a misztikus Holdvilág-árok. A kirándulóktól hangos szurdokvölgy azonban nem csak arra alkalmas, hogy sétáljunk benne egyet a vasárnapi ebéd után, hanem arra is, hogy tanulmányozzuk a Visegrádi-hegység vulkanizmusa során lerakódott földtani képződményeket. Ez azért lehetséges, mert a Holdvilág-árkot kialakító vízfolyás bevágódásával természetes geológiai feltárások sorozatát hozta létre, nyitott könyvként mutatva be az évmilliók történéseit. Pomáz holdvilág arik hesseldahl. Kalandra fel, irány a kövek világa! A Visegrádi-hegységet felépítő vulkáni működés a Börzsönnyel nagyjából egy időben indult be (kb. 16, 5 millió éve, a középső-miocén bádeni korszakában), s kisebb-nagyobb megszakításokkal kb. 14, 5 millió évvel ezelőtt ért véget. A Kárpát–Pannon térséget alkotó lemeztöredékek ekkor már nagyjából a mai helyükön voltak, s lassú kivékonyodásuk miatt húzásos (extenziós) feszültségek alakultak ki bennük.
A sziklában több helyen rovásjel vésések láthatók. Holdvilág-árok - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A területen három barlang található: az időszakos vízesés alatt két nyílás van, melyek egyike, a szurdok délkeleti falában nyíló, Y alakú üreg teljes egészében mesterséges kialakítású. A Nagyszikla jobboldali falában kürtős barlang nyílik, mely szintén mesterséges. " A Holdvilág-árok pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet Fotó és szöveg: Veres Zsolt
Ezeknek az lett az eredménye, hogy a létrejövő húzásos eredetű repedések, hasadékok mentén viszonylag gyorsan fel tudott áramlani a mélyből a viszkózus andezites és dácitos magma (egy sekély magmakamrában való "pihenés" nélkül), s be tudta indítani a térség vulkanizmusát. A Kiskovácsiból induló piros kereszt jelzésen haladva, a Domini-patak bevágódása által kialakított északkelet–délnyugati irányú völgyben eleinte még a vulkanizmust megelőző sekélytengeri üledékekkel találkozhatunk. A kora-miocén (eggenburgi) Budafoki Formáció névre hallgató törmelékes üledékes képződmények (pl. lignitcsíkos homok és agyag, kvarckavics-betelepülésekkel) egy sekély tengerparton rakódtak le, az árapályövben, ill. az árapályöv alatt, ahol például Ostrea-kagylók is éltek. Az első vulkanikus eredetű törmelékes (piroklasztikus) rétegek a Domini-forrás térségében jelennek meg, amelyek a kb. 16, 5–16 millió évvel ezelőtt beinduló vulkáni működés első képződményei voltak. Holdvilág-árok - Vickytravelstories. Ezek nem mások, mint 2 mm alatti hamuszemcsékből álló dácitos tufarétegek és 2–64 mm közötti szemcsékből álló lapillitufa-rétegek.