Karantén nélkül utazhat Romániából Magyarországra, aki legalább egy koronavírus elleni oltást (és erről papírt) kapott, vagy igazolni tudja, hogy az elmúlt 6 hónapban átesett a fertőzésen. Ahhoz azonban, hogy szállást foglaljon, étterembe, múzeumba, sportrendezvényre menjen, védettségi igazolványra is szüksége van, és ezt jelenleg csak magyar állampolgárok válthatják ki – tudatja a kolozsvári főkonzulátus. Megszűnt a beutazási korlátozás Magyarországra hat szomszédos országból - Turizmus.com. Az alábbiakban a szombat estétől érvényes szabályozásról szükséges tudnivalókat foglaljuk össze. Oltás vagy karantén Nem kell karanténba vonulnia Magyarországon annak, aki Romániából érkezik – legyen román vagy magyar, vagy éppen kettős (román-magyar) állampolgárságú személy –, ha legalább az első adag koronavírus elleni oltást megkapta, és rendelkezik az ezt igazoló, román vagy angol nyelvű dokumentummal (a Romániában kiadott oltási igazolványok mind kétnyelvűek), vagy pedig azt tudja igazolni PCR-teszttel, hogy az elmúlt hat hónapban átesett a fertőzésen. Az ilyen papírokkal rendelkező szülőknek a kiskorú (18 éven aluli) gyermekei is mentesülnek a karanténkötelezettség alól.
Romániából Magyarországra karantén nélkül tud utazni, aki megkapta már legalább az első oltást Romániában, és rendelkezik ezt igazoló dokumentummal, akár magyar állampolgár, akár magyar-román kettős állampolgár, akár kizárólag román állampolgár – részletezte vasárnap a Szijjártó Péter külügyminiszter által szombat este bejelentett új beutazási szabályokat a kolozsvári magyar főkonzulátus. Visszaállt a járvány előtti állapot a román-magyar határon. A tájékoztatás szerint a védettségi igazolás lehet angol és/vagy román nyelvű papír, amit az oltás után adnak Romániában. A főkonzulátus közölte azt is: szintén karantén nélkül tud Magyarországra utazni, aki PCR-teszteredménnyel igazolja, hogy az elmúlt 6 hónapban átesett a fertőzésen. A 18 év alatti gyermekek szintén karantén nélkül utazhatnak Romániából Magyarországra, akár magyar személyi igazolvánnyal, akár magyar útlevéllel, akár román úti okmányokkal, ha a szülőknek van védettségi igazolásuk vagy PCR-teszteredménnyel igazolják, hogy az elmúlt 6 hónapban átestek a fertőzésen. A főkonzulátus felhívja a figyelmet: negatív PCR-teszttel, gyorsteszttel és antigén teszttel továbbra sem lehet karantén nélkül Magyarországra utazni.
Védettségi igazolványt pedig kizárólag magyar állampolgárok válthatnak ki, a magyarországi kormányablakokban személyesen vagy elektronikus ügyfélkapun keresztül, ez esetben postán küldik el. A plasztikkártya ingyenes, az ügyintézés 15 napba telik. A oldalon olvasható tájékoztató szerint ügyfélkapu létesítését bármely természetes személy kezdeményezheti, aki 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal (E-szig) és a hozzá tartozó PIN-kóddal rendelkezik. Azok a kettős állampolgárságú erdélyiek, akik elektronikus személyivel nem, csak útlevéllel rendelkeznek, Magyarország kolozsvári vagy csíkszeredai magyar konzulátusán kérhetnek segítséget. Az ügyfélkapu létesítését kérőnek meg kell adnia a természetes személyazonosító adatait, postai címét (ahová a védettségi igazolványt kéri), és a TAJ-számát (ha van magyarországi társadalombiztosítása), szükség van személyazonossági igazolványra, működő e-mail-címre, telefonszámra, valamint a Romániában kiállított hivatalos oltási igazolásra, amely tartalmazza a koronavírus elleni oltóanyag típusát, az oltás időpontját és helyét.
Ezért nem lehetett a gyerekeket a nagyszülőkkel összeengedni a covid-őrültek miatt az elmúlt hónapokban? Valaki érti ezt? De komolyan… - teszi fel a kérdést az Informatia Libera. A főkonzulátus felhívja a figyelmet: negatív PCR-teszttel, gyorsteszttel és antigén teszttel továbbra sem lehet karantén nélkül Magyarországra utazni. Tehát a beoltott, aki fertőzhet és megfertőződhet, az utazhat, DE az egészséges ember nem utazhat karantén nélkül. Ugyanakkor a korlátozott határsávban történő belépés lehetősége továbbra is mindenki számára lehetséges, azaz Romániából Magyarország területére 30 kilométeres távolságig, maximum 24 órára bárki beléphet. Úgy tűnik, a covid-intézkedéseket kitaláló és végrehajtó kormányzatok jelenlegi legnagyobb ellensége a fizikailag és szellemileg egészséges gondolkodóképes ember.
Mondd meg nékem, a pokolban hogy neveztek édesem? " Szólt a Holló: "Sohasem". Bámultam, hogy jár a nyelve és folyékonyan, perelve, annyi szent, hogy locskaszájú - nem beszél értelmesen; mégis furcsa, hogy e bátor csúnyatorkú prédikátor beröpül az éjszakából, bár nincs semmi oka sem, a szobám szobrára ül le, bár nincs semmi oka sem és úgy hívják: "Sohasem". És a Holló vár komorlón a fehér és néma szobron, s ez egy szóba lelke rezgett, reszketett rejtelmesen, mást se mond, csak ül meredten, meg se rezzen, meg se retten, végre halkan ezt rebegtem: "Nem örök a csoda sem; minden elszállt, ez is elszáll nem örök a csoda sem, -" A madár szólt: »Sohasem«". Felriadtam, mert oly száraz, kurta-furcsa volt e válasz. "Bamba szajkó", így beszéltem, "nincsen egy ép sora sem. Bús különc volt a gazdája, bizton az kapatta rája, folyton erre járt a szája és hörgött keservesen. Kosztolányi Dezső: A HOLLÓ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Benne lelke átka zörgött és hörgött keservesen, hogy már többé: "Sohasem. " Még nevettem, hogy az ében Holló ott ül feketében, s párnás, mély zsöllyém elébe gördítettem sebesen bojttal-rojttal elmotoztam és a zsibbadt csöndbe hosszan tépelődtem, álmodoztam, mért néz e két csodaszem, mért mered rám e két sanda, kúsza, kósza csoda szem, mért károgja: "Sohasem".
fotókkal 2021. 09. 01. 18:15 Egykori lakóhelyén, a Holló János utcában állítottak emléket a költő, drámaíró tiszteletére szerdán. Az avatón dr. Holló költője (1809-1849) jelentése válasz » DictZone Keresztrej…. Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, a város egyik meghatározó közösségét a családok jelentik, és fontosak az olyan személyes történetek, mint a báró Zech Colbert néven született művész élete, munkássága. A köszöntőt követően az író kortársainak emlékezése következett. Csikos Sándor színművész Niklai Ádám egyik versét szavalta el a megjelenteknek, majd dr. Bakó Endre irodalomtörténész mutatta be a debreceni drámaíró életútját, művészetét. – Huszonöt éves költői pályafutásából húsz év Debrecenre jutott, így akarva-akaratlanul is a város szellemi életét gyarapította – emelte ki. Az 1924–1985 között élt alkotót Juhász Ferenc, a korszak egyik legnagyobb költője is kitűnő poétának tartotta. Az emlékezők sorát Niklai Ádám fia, Zech Gábor zárta, aki elmondta, hogy édesapja Berzsenyi Dániel hatására változtatta meg nevét báró Zech Colbertről.
MEGJELENT: 2017. szeptember 25., hétfő | SZERZŐ: Gábor Bálint A Holló kétségkívül Edgar Allan Poe leghíresebb alkotása, mely rengeteg emberre tett mély benyomást. Nemcsak költők hada hivatkozik sokszor a Hollóra, de a korszak híres festőit is megihlette a vers. Rendkívül érdekes, hogy különböző stílusirányzatok neves alkotói miképpen ábrázolnak kiragadott jeleneteket a műből, és ezzel valamit hozzá is adva a saját világlátásukból a vershez. Az első hírsebb alkotó, aki illusztrálni próbálta Poe versét, nem más volt, mint Edouard Manet. Az impresszionista festőt, barátja, Stéphan Mallarmé kérte fel, hogy készítsen neki néhány rajzot az 1875-ös fordításához. Ma 168 éve született A holló | Próza Nostra. A képek végül meglehetősen elmosódottra, vázlatosra, kopárra (impresszionistára) sikerültek, ami sokaknak nem is tetszett… A legélesebben talán Gabriell Rossetti, preraffaellista angol festő, költő, bírálta Manet alkotásait. Jane Morrisnak a következőt írta: "Manet… Minden kétséget kizáróan a legnagyobb és legönteltebb seggfej, aki valaha élt… Egyszerűen nem lehet röhögés nélkül nézni. "
A reménytelenség, vágyódás és bizakodás küzdelmét kísérhetjük nyomon a versben. A rabságból csak a halál szabadíthatja meg a költőt. Meghatározó gondolata a reménytelen, tragikus körülmények között, a halál biztos tudatában is a költői hivatás vállalása: "az égre írj, ha minden összetört! " Babits Mihály az antik kultúra nagy tisztelője, ismerte és alkalmazta az ókori strófaszerkezeteket, a mitológiai hagyományt, az antik műfajokat, mint pl. : óda, himnusz, ekloga. Nagy művészelődeivel is azonosul, ilyen pl. : Horatius, de különbözik is tőle, mivel Babits újat akar. Ekloga című versének két szereplője van, egy Titirusz nevű képzeletbeli pásztor, akit a vers elején és végén szólít meg a költő, illetve maga Babits; az ókori pásztor-költő a valóságban is részese az idillnek, valódi "terebélyes bikkfa" alatt heverészik és nádsípját fújja, míg Babits csak lélekben jut el az idill világába: "én okosan / lelkem küldöm el inkább és magam / itt maradok". Weöres Sándor művészetében az ókori kultúrák egységes világképét tekinti példának, régi mítoszokat vesz alapul és értelmez újjá egyéni módon, Bukolika című verse hexameterekben íródott.
S úgy tetszett: a függöny leng és bíborán bús selymű zengés Fájó, vájó, sose sejtett torz iszonyt suhogva jár, - Rémült szívem izgatottan lüktetett s én csitítottam: "Látogató lesz az ottan, azért roppan künn a zár, Késő vendég lesz az ottan, azért roppan künn a zár, Visszatérve lelkem mersze, habozásom elmúlt persze, S "Uram", kezdtem, "avagy Úrnőm, megbocsátja ugyebár, Ámde tény, hogy már ledobbant álmos főm és Ön meg roppant Halkan zörgött, alig koppant: alig roppant rá a zár, Nem is hittem a fülemnek. " S ajtót tártam, nyílt a zár, Éj volt künn, más semmi már. S mély homályba elmeredten, szívvel, mely csodákra retten, Látást vártam, milyet gyáva földi álom sose tár, Ám a csend, a nagy, kegyetlen csend csak állott megszegetlen, Nem búgott más, csak egyetlen szó: "Lenóra! ", - halk, sóvár Hangon én búgtam: "Lenóra! " s visszhang kelt rá, halk, sóvár, Ez hangzott s más semmi már. S hogy szobámba visszatértem s még tüzelt javába vérem, Hirtelen, már hangosabban, újra zörrent némi zár, S szóltam: "Persze, biztosan csak megzörrent a rácsos ablak, No te zaj, most rajta kaplak, híres titkod most lejár, Csitt szívem, még csak egy percig, most a nagy titok lejár, Szél lesz az, más semmi már! "
Később a ezt a műfajt ekloga névvel illeték a vergiliusi cím miatt. A műfaj megteremtője a görög Theokritosz, az idillnek nevezett költeményeiben ő szerepeltetett először pásztorokat. Hexameterekben írt és párbeszédes formájú verseiben a pásztorok a természetben élnek, a nyájukat őrzik és dalolnak, szerelmeskednek. Eszményesített világ ez: a korabeli társadalmi-politikai valóságból elvágyódó s egy új aranykor után áhítozó emberi közérzet jelenik meg. Vergilius nem ragaszkodott a hagyományhoz, az ő szereplői inkább földművesek. Eklogáiban fontos szerepet játszik a politika. Hőseinek, pásztorainak idillikus életét a polgárháború dúlja fel. Nem menekülhetnek a durva valóság elől valamiféle idealizált világba, hiszen földjeikről a veteránok, a kiszolgált katonák bármikor elűzhetik őket és földönfutóvá válhatnak. A száműzött földműves mellett megjelenik a másik, aki már visszakapta otthonát, s a kialakult új rendben, az augustusi békében élvezheti a biztonságot, a nyugalmat. A leghíresebb és legtöbb értelmezési kísérletet kiváltó idillje a IV.