Eljöttem dolgozni és táppénzre kell mennem, mert rámtört a nyavalya, ideiglenes rosszullét. Még ha 1 napról is van szó, akkor is. Csakhogy az ügynökség, elküldött a háziorvoshoz, ami nekem nincs. Melyikhez kéne mennem ilyen esetben, ha otthon, ahol eredetileg lakom sincs háziorvosom. Csak egy belgyógyász, aki elvielg háziorvosként is működik.
Nyilvan elirtam. Szoval #sberbank
Az a gond, hogy ez a felvetés nem a Rákóczi útról szól, hanem arról, hogy cseréljük le a 7-es buszt villamosra. Szóval a Rákóczi út mellett kéne még vagy 10 kilométer új villamospálya, meg át kéne építeni az Erzsébet híd budai hídfőjénél a közlekedési csomópontot. Meg kitalálni, hogy a Bartók Béla úton hogy fog ennyi villamos elférni. Ki kéne találni, hogy a rendszerbe bekötött Népszínház utcai villamosok hol forduljanak meg. Mit kezdjünk a Blahával, ha villamosközlekedési csomópontot építünk a közepére. Ez egy kurva nagy projekt, aminek az a legegyszerűbb része, hogy kihúznak 1 kilométernyi sínpárt a Rákóczi útra. Miért is kell (-ett volna) villamos a Rákóczi útra? : hungary. És mindennek az eredménye, hogy lecseréltük a buszt villamosra. Nem létesülnek új közlekedési útvonalak, nem gyorsul jelentősen a menetidő sehonnan. Szóval én a Cities Skylines nevű játékot ajánlanám a szerzőnek, ott kiélhetné a fantáziáit.
ikrek vagyok, ezért bepofázok, 1, 5 percél tartok. Mi az, hogy szerény körülmények?? Te tudod mi az? 18 évesen kisautó, orrműtét, bjuti minden, nappalin jártál egyetemre, nyaralások, pasikával romcsizás, kiskutya, saját ház!!! stb. Ezek a szerény körülmények? Az tudod mi? Mamával lakni a kisházban egy zsákfaluban, éjszaka a tescoban melózol, nappal iskolába jársz, stb. Ostoba...
Amugy fun fact hogy az északi tengeren egy időben csak norvég és orosz halászok voltak akik tényleg hasonló üzleteket bonyolítottak le, és mivel teljesen egymásra voltak utalva ezért kialakitottak egy közös nyelvet a russonorsk-t. Ez egy pidgin, azaz két egymástól távol álló nyelv keveredése valamilyen felé nyomásra. Egy szó mint száz, egészen biztosan nem az angolt használták mint közvetítő nyelv
Én kicsit pazarlásnak érzem. Most minden megállónál van 2 biztonsági meg kb. Vissza kell találni az útra : hirok. 2 ellenőr. Persze mint minden biztonsági dolog ez is olyan hogy "nem hiányzik amíg nincs rá szükség", de elég lenne talán egy is, sőt elég lenne minden második megállóba egy őr (matematikus barátaink majd felhívják a figyelmem hogy lehet ennél gazdaságosabb lefedettség is), mert ha valami fennforgás van akkor max. 4 perc alatt odaér.
Így végül a törökkel szemben csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztes serege és Kórógyi János macsói bánnak – Hunyadi szövetségesének – a katonasága. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött: a törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban. A törökök kétszáz hajót összeláncoltattak, és Zimony fölött a Dunát teljes szélességében lezárták. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat és már a belső várat ostromolták. A nándorfehérvári csata – 1456. július 4-22. – általánossuli.hu. (A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni a lófarkas zászlót. )
Mivel Nándorfehérvár még az ágyúk térhódítása előtti korszak követelményeinek megfelelően épült, vékony falai és magas tornyai hamar megadták magukat a záporozó lövedékeknek, és úgy tűnt, teljesül a szultán azon célkitűzése, hogy a döntő rohamot lehetőleg minél nyíltabb terepen indíthassa majd meg. A Nándorfehérvári Diadal Emléknapja. Hogy a magyar felmentő seregek bejutását megakadályozza, a szultán arra utasította Baltoglu admirálist, hogy 200 hajóból álló flottájából állítson hajózárat a vártól északra. Mehmed és alvezérei azonban komoly mulasztást követtek el azzal, hogy nem szállták meg a Duna és a Száva szemben fekvő partjait – erejük pedig lett volna hozzá –, így aztán Hunyadi seregei kiépíthették állásaikat, naszádjaikkal és szerb dereglyék segítségével pedig július 14-én javarészt megsemmisítették a Baltoglu-féle hajózárat. A törökverő vezér aztán az éjszaka során erősítést és élelmet juttatott az ostromlottak számára. Ettől kezdve Mehmed szultán volt lépéshátrányban, ugyanis táborában felütötték fejüket a különféle járványok, Kapisztrán szerb–magyar felkelőseregei pedig megjelentek a Száva túlpartján.
Ma minden plébánia legalább egy templomában kötelező a déli harangozás, és Magyarországon a legtöbb protestáns gyülekezetben is harangoznak délben, a harangok csak a húsvéti nagyhét utolsó napjain némulnak el, amikor "Rómába mennek".
A fejlemények nyomán a szultán július 21-én döntő rohamra szánta el magát, és a támadás során seregei kis híján megkaparintották a várat. A legenda szerint a hadiszerencsét Dugovics Titusz hősiessége fordította meg – róla máig nem tudjuk egyértelműen, hogy létezett -e, feltehetően egy 19. századi nemes kreált őséről van szó –, miután a mélybe rántotta a lófarkas zászlót kitűző török katonát. Nándorfehérvári diadal 1456. Nem tudni, hogy a történetnek van-e igazságalapja, vagy egyszerűen a védők elszántsága törte meg az oszmán rohamot, mindenesetre Szilágyi és Hunyadi csapatai július 22-én reggelre megtisztították a várost a támadóktól. Mehmed ezen a napon újabb rohamot akart indítani, de a döntő összecsapást végül a véletlen idézte elő: történt ugyanis, hogy Kapisztrán fegyelmezetlen csapataiból néhány keresztes vitéz átkelt a folyón, és a török tábor szomszédságából nyilazni kezdte az ellenséget. Példájukat egyre többen követték, a szpáhik és a janicsárok pedig lassan hadrendbe álltak, hogy szétverjék a támadókat.