Ám azt is tudjuk, hogy érzelmekkel eléggé fölösleges, pontosabban kilátástalan vitatkozni. A Habsburg-ellenességet – amely olykor konvertálható volt Nyugat-ellenességgé – a protestáns-kuruc-függetlenségi hagyományhoz szokás kötni, és nem tagadható, hogy a XVI. -XVII. században ennek az álláspontnak is volt igazsága és relevanciája. Ám legkésőbb 1867 után ez elveszítette szükségességét és jogosultságát, hiszen a magyarság egysége és az önállóság megvalósult. A függetlenséget leszámítva minden valóra vált, amiről a magyar értelmiség nemzedékei álmodtak. A Nyugat felőli, elsősorban a németség által jelentett fenyegetettség-érzület később is fönnmarad, és nyomokban ma is érzékelhető a közéletben. Az EU úttörői. A keleti ellenség változott, hiszen az oszmánok helyét a XIX. század elején az Orosz Birodalom vette át. Ugyanaz következett be, amit a dán-svéd viszonyban láthattunk: egy ellenséget fölváltotta a nemzeti emlékezetben egy másik ellenség. Sőt, a dán-svéd viszonyhoz hasonlóan a magyar-török kapcsolat is barátira fordult, és a barátságnak itt is jót tett a közös ellenség.
Nem véletlen, hogy a skandináv szociáldemokrácia máig jobb helyzetben van, mint a brit, a német vagy a közép-európai. A másik oldal viszont azzal nem tud mit kezdeni, hogyan lehetne a globális kihívásokra nemzet(állam)i válaszokat adni úgy, hogy közben azért a szuverenitás minél nagyobb része a kormányoknál maradjon. A legfontosabb dolog azonban az, hogy egyik oldal sem kerülheti meg a nemzethez való viszony kérdését. Mi több, a nemzeti identitás kérdését. A baloldalnak is be kell látnia, hogy a nemzeti identitás sokkal régibb, mint maga a nemzet. Jóval a polgári nemzetállam kialakulása előtt már létezett egy olyan "puha" értékrendszer, amely révén az egy területen élő emberek identifikálták magukat. A nemzeti identitások hosszú évszázadok révén formálódtak részidentitásokból. A nemzettel kapcsolatban tehát eléggé lapos és nem teljesen igaz közhely, amit a baloldal vall, miszerint a nemzet mesterséges egység. Németország egyesítése – Wikipédia. Magának a nemzetállamnak a lényege, az állami adminisztráció és annak intézményrendszere (közoktatás, közegészségügy stb. )
És az utolsó szikra: a szarajevói merénylet 1914. június 28-án a szerbek nemzeti gyásznapján Milyen témákról szeretnétek, hogy a tanáraink előadást tartsanak? Miben segítenénk nektek a legtöbbet? Írjatok nekünk! Az órákon felhasznált prezentációk ezen a linken érhetők el. Az Iskolatévé eddigi óráit itt nézhetitek vissza. Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.
Külföld A fél világ nézte hétfő este, ahogyan a berlini fal leomlásának huszadik éfvordulóján, a Brandenburgi kapu előtt eldőlnek a magyar, lengyel és német diákok által festett első dominókockák, jelképezve Németország egységét. Ami 1989-ben a hidegháború és a kétpólusú világ végét is elhozta. Németország színes dominókkal ünnepelt, amit meglehet sokan megmosolyogtak. De ez a mosoly alighanem a történelem megértő mosolya volt. Ha valaki kicsit is érti a németek transzcendentális érzelemvilágát, mindjárt azt is érti, miért nevezik sokan közülük november 9-ét Schicksalstagnak, Sorsnapnak. 1918-ban ezen a napon mondott le II. Vilmos császár, 1923-ban ezen a napon történt Hitler sikertelen sörpuccsa. Megnyílik a Német egység a Balatonnál | 24.hu. És ezért, nem üres gesztusként kapott hangsúlyt Angela Merkel kancellár ünnepi beszédében 1938. november 9-e, a Kristályéjszaka, amikor a nácik a zsinagógák és zsidó üzletek feldúlásával-felgyújtásával megkezdték a zsidóság szisztematikus, a holokauszthoz vezető üldözését. A németek most ezer dominó eldöntésével emlékeztek - és nem katonai díszszemlével.
Ezután került napirendre a két német állam politikai és közigazgatási egyesüléséről szóló második államszerződés ügye, azaz az NDK csatlakozása az NSZK alkotmányához és az 1952-ben megszüntetett öt tartomány (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Szász-Anhalt, Türingia, Szászország) visszaállítása. Az egységesülésnek része volt a pártrendszerek összekapcsolódása, a nyugati és a keleti területeken működő kereszténydemokrata, liberális, szociáldemokrata rokon- és testvérpártok egyesülése. A kiélezett viták (például az egyesülés időpontja vagy a közös választások mikéntje körül) Bonnban és Berlinben nemegyszer koalíciós kormányzati válsággal fenyegettek, de az utolsó pillanatban mindig kialakult a konszenzus. A belnémet kérdések összehangolásával párhuzamosan zajlott az egyesülés nemzetközi feltételeinek kialakítása. A két német állam, valamint a négy nagyhatalom képviselői (2+4) 1990. március 14-én a bonni külügyminisztériumban kezdtek szakértői véleménycserét, a megbeszélések májustól külügyminiszteri szinten folytatódtak.
(Kevesen tudják, hogy az 1877-78-as orosz-török háború idején naiv függetlenség-pártiak, főleg erdélyiek, kacérkodtak az oroszok hátbatámadásának gondolatával, sőt Budapesten elterjedt a Kossuth-nóta új változata: "Abdul Kerim azt üzente/elfogyott a regimentje…") Összességében érzékelhető, hogy a nemzeti identitás sokszor váltogatja az ellenségképeket, és bizony a közös ellenség alkalmasabb az egységgondolatra, mint bármi más. Az európai identitáshoz például nagymértékben hozzájárult a két totalitárius diktatúra, a náci és a bolsevik-szovjet rendszer által jelentett kihívás és fenyegetettség. Amióta a Szovjetunió megszűnt, azóta az Egyesült Államok negligálja az európai egységet, sőt az USA inkább - gazdasági tekintetben - riválist lát az EU-ban. Következésképpen az amerikai biztonságpolitikának nem érdeke egy erős Európai Unió. Ennek keretében kell értékelni a Brexitet is, amelyet nem véletlenül ösztönzött Donald Trump. A Brexit Nagy-Britannia "trianonizációjához" vezethet el. A skót függetlenségi mozgalom vagy a befagyott északír válság közismert, ám ennél van súlyosabb dolog is: hovatovább Gibraltár kérdése megmérgezheti az angol és spanyol kapcsolatot.
III. Napóleon a Német Szövetség felosztását remélte (ahogy korábban I. Napóleon is a Német-római Birodalom felosztására tört). Mindazonáltal Franciaország egyedül állt szemben az Északnémet Szövetséggel és annak délnémet szövetségeseivel szemben, Ausztria részvétele nélkül bármelyik oldalon. Az 1866-os szerződés érvénybe lépett: a német államok együttesen léptek fel katonailag Franciaországgal szemben. Számos ütközet megvívása és a francia császár elfogása után (a sedani csatában) 1870. szeptember 1-jén Bismarck az uralkodó nacionalista szellem jegyében fogalmazta meg Németországot. Az új, harmadik francia köztársaság folytatta a harcot. Párizs ostroma közben az Északi Német Államszövetség délnémet szövetségeseivel együtt létrehozta a Német Birodalmat. 1871. január 18-án Vilmost mint I. Vilmost német császárrá koronázták a versailles-i kastély tükörtermében (mindezt a számos falfestmény miatt, amelyek német területek francia annexióját ábrázolták). A háborút lezáró frankfurti békeszerződés értelmében Franciaország lemondott Elzászról és Lotaringiáról, amelyeket még XIV.
A József Attila szobor Lillafüreden, a Palotaszálló függőkertjében található. A szobor Varga Éva, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, melyet a költő születésének 100. József attila címkéjű képek az Indafotón. évfordulóján, 2005. április 10-én avatták fel. József Attila egész alakos szobra egy falnak támaszkodva áll a Szinva-patak vízesése mellett, lehunyt szemmel élvezi a természet hangjait. A bal kezénél lévő falfelületen olvasható a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versének, az Ódának egy részlete. Varga Éva azért választotta ezt a verset a költőtől, mert 1933-ban Lillafüreden írta meg az első IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) által szervezett írótalálkozó ideje alatt.
Budapest - 1937. december 3. Balatonszárszó Minden jog fenntartva! © József Attila Könyvtár - Dunaújváros | honlapkészítés: DDSWEB
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. [1] – Balatonszárszó, 1937. december 3. ) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások. A Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be: Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. József attila altató képek. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását. Már külföldön is szimpatizált a kommunizmussal, és Magyarországra hazatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánéletét azonban érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere.
A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt. Mindössze harminckét évet élt az Ady Endre utáni magyar költészet legjelentősebb alakja. A második világháború után a szocialista világköltészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált. Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.
A lírai én nem találja a helyét, elhagyatottnak érzi magát, és el van keseredve, nem találja az élet értelmét. És erre lesz egyfajta reakció az a dac, ami a következő hat sorban jelenik meg. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Felveti az ördöggel való cimborálás gondolatát: akár a lelkét is eladja, ha kell. Annyira el van keseredve, hogy már mindenre képes. A 3. József attila képek. versszakban tisztaság érezhető, ami ellentétben áll a legsúlyosabb bűnnel, az emberöléssel, amire a beszélő képesnek érzi magát, hiszen már olyan kétségbeesett, hogy kész volna bármilyen szabály megszegésére, bármilyen erkölcsi norma felrúgására. A strófában megjelenő tisztaság azt jelzi, hogy tetteiért nem a lírai én okolható, hanem az a helyzet, amelyben élni kénytelen. Elkeserítő helyzetéből következik, hogy anarchistaként lázad, és igazságot akar szolgáltatni magának. És ha a társadalom megbünteti érte, akkor még a halála után is lázadni fog.
A Fenerbahce labdarúgócsapatának vasárnapi bajnoki mérkőzésén megsérült Szalai Attilánál térdszalaghúzódást mutattak ki a vizsgálatok. A magyar válogatott középhátvédjét török klubcsapata Konyaspor elleni mérkőzésének 61. percében le kellett cserélni egy ütközést követően. Az alapos orvosi vizsgálatok után a Fenerbahce hétfőn közösségi oldalán közölte, hogy a védő jobb térdében a belső oldalszalag húzódott meg. József attila színház képek. A Fenerbahce még annyit tett hozzá, hogy a sérülés kezelését azonnal megkezdték, azt viszont nem írta, milyen hosszú felépülési időre lehet számítani. Szalai Attila eredetileg szerepelt Marco Rossi szövetségi kapitány keretében a Szerbia és az Észak-Írország elleni barátságos mérkőzésekre. Helyére a szakvezető már vasárnap este Spandler Csabát, a Puskás Akadémia játékosát hívta be. Borítókép: Szalai Attila, a Fenerbahce játékosa a Besiktas ellen a török első osztályú labdarúgó-bajnokságban játszott 2021. december 19-i mérkőzésen az isztambuli Sukru Saracoglu Stadionban. Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna
május 4. Csodálatos utazás Egyiptomban. Uralkodók és szeretett asszonyok romantikus szerelmeinek emlékművei a fáraók földjén. Deir el Bahri, Abu Szimbel május 18. II. Amenhotep sírjának felfedezése. Virtuális tárlatvezetés fáraó sírkamrájának feltárását bemutató, a Szépművészeti Múzeumban nemrég látható kiállításról (eredeti, a kiállítás helyszínén készült fotók segítségével